Méhes Balázs – Johann Reinfeld: Orgonaportré – Az ókécskei orgona arcai
Írta: ekultura.hu | 2019. 05. 06.
A mai hangfelvételek világában ritkaságszámba mennek az orgonás CD-k, ami érthető is, hiszen nagyon nehéz hangfelvételen visszaadni azt az akusztikai élményt, amit egy olyan nagy és sokoldalú hangszer nyújt, mint az orgona. Ráadásul egy templomi hangszer szorosan kapcsolódik ahhoz a térhez, amiben áll, egy felvétel erejéig sem lehet kiragadni saját közegéből, ezért ilyenkor a teret is pontosan le kell képezni. Izgalommal vettem tehát kézbe Méhes Balázs lemezét, hiszen tudtam: egy kiváló orgonista játszik egy különleges orgonán. De vajon a lemez vissza tudja-e adni azt az élményt, amit élőben nyújt ez a műsor?
A CD első részében Kuhnau népszerű bibliai szonátája, a Dávid és Góliát párviadala szól. A teljesen hiteles barokk hangzás rögtön meglepetést is okoz, hiszen a tiszakécskei hangszer egy átépített modern orgona, és korábbi hangzása korántsem volt ennyire élvezetes. Méhes Balázs játékában avatott régizenészt hallhatunk, aki nagy biztonsággal találja el a tempókat, karaktereket, és szuverén díszítésekkel tarkítja Kuhnau ötletes tételeit.
Több népszerű és ismert Bach-mű mellett egy igazi különlegesség is helyet kapott a felvételen, az „Ez a nap az öröm napja” kezdetű korál a Rudorff-gyűjteményből. A Magyarországon kevéssé ismert gyűjteménynek különleges története van: Ernst Rudorff, német zeneszerző anyai nagyapjától örökölt egy jelentős kéziratgyűjteményt, amit még maga Mendelssohn rendszerezett. Rudorff halálát követően, 1917-ben a kéziratok a lipcsei Peters Kiadóhoz kerültek, onnan pedig a lipcsei levéltárba. 1985-ben vált csak ismertté, hogy a gyűjtemény hét, Bachnak tulajdonított korálelőjátékot is tartalmaz, melyek között addig ismeretlen művek is lapulnak. Az ifjú Bachra igazán jellemző frissességgel komponált korálelőjáték felvétele hiánypótló.
Összességében a Bach-darabok szólnak a legjobban a felvételen, itt jönnek ki igazán az orgona különböző hangszíneinek a tulajdonságai, és Méhes Balázs is itt tudja leginkább megcsillogtatni briliáns technikáját, ami azonban sohasem válik öncélúvá, hanem teljesen a kompozíció lényegének kifejezését szolgálja. A Rudorff-részlet mellett a legjobban talán a d-moll trió és „A menny Urának tisztelet” domborítja ki az orgona hangzáslehetőségeit, mindkét műben végig érezhető, hogy az előadó tökéletes összhangban van a hangszerrel és a kompozícióval.
A barokk műveket egy romantikus válogatás követi. Ezek közül Mendelssohn D-dúr orgonaszonátája feszegeti leginkább a hangszer határait, itt már érezhető, hogy a zongoraszerű faktúra és a felrakás egy romantikus hangszert kívánna meg. Mégis üde színfoltként hat Mendelssohn dalszerű zenéje a kimondottan retorikus Bach-tételek után, mintegy oldja a hangulatot az előtt a feszültség előtt, amit a CD-n szereplő utolsó három Gárdonyi-kompozíció hordoz magában.
Amint az a lemezbemutató koncerten elhangzott, a hangfelvétel-készítés szándékát Gárdonyi Zoltán hegedűre és orgonára írott Fantáziája indította útjára, hiszen ez volt az a mű, amit Méhes Balázs Reinfeld Jánossal többször is előadott. Az eredmény igazolja, hogy a két előadó tökéletes egységben szólaltatja meg a művet, itt minden a helyén van, a tempók, a karakterek, a rubato, a hangszínek. Az orgonás kamarazene egyik gyöngyszeme került rögzítésre két kiváló kamarazenész előadásában. A Fantáziát két rövidebb Gárdonyi-mű keretezi, a Gyászprelúdium és a Postludium, amelyek közül az előbbi meglepően jól illik az orgona hangzásához. Gárdonyi Zoltán műveiben az is nyilvánvalóvá válik, hogy a szerző nagyon jól ismerte az orgonát mint hangszert. Itt megszólaló kompozíciói – romantikus voltuk ellenére – tökéletesen illenek még egy barokk orgonához is.
Magáról a hangfelvételről elmondható, hogy ugyan nem a templomban hallható hangzást adja vissza, hanem egy annál sokkal tisztábbat, ami azonban friss és életszerű egyensúlyt teremt az orgona hangzása és a tér utózengése között. A polifon struktúrák teljesen plasztikusan szólnak, mégis marad tere a hangzásnak kibontakozni. Kirschner Péter hangmérnök munkáját dicséri, hogy sikerült elkerülnie az orgonás felvételek gyakori hibáját: a túl közeli és ezért száraz, illetve a túl zavarosan zengő hangzást. Élmény hallgatni a hangszert a felvételen keresztül: minden regisztráció, mind a halkak, mind pedig a hangosak jól érvényesülnek, nem marad hiányérzete a hallgatónak.
A műsor dramaturgiája úgy épül fel, hogy egyben is érdemes végighallgatni a felvételt. A CD-t hallgatva nem csupán arról nyerünk képet, milyen sokoldalú lett az átépített tiszakécskei orgona, hanem két kiváló előadóművész valódi zenei élményben is részesít minket. A műsorhoz részletes kommentárokat írt Méhes Balázs, amiket az igényesen elkészített kísérőfüzetben olvashatunk. Összességében a CD mind zenei, mind hangfelvételi mind pedig optikai szempontból igazi gyöngyszem. Reméljük, a jövőben gyakrabban kerülnek ilyen minőségi orgonás felvételek a polcokra!
A lemezen elhangzó szerzemények listája:
Johann Kuhnau (1660-1722)
1-8) C-dúr bibliai szonáta – Dávid és Góliát párviadala
Johann Sebastian Bach (1685-1750)
9-10) c-moll fantázia és fúga BWV 537
11) A menny Urának tisztelet BWV 663
12) Ez a nap az öröm napja – a Rudorff-gyűjteményből
13) d-moll trió BWV 583
14-15) G-dúr prelúdium és fúga BWV 541
Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847)
16-18) D-dúr szonáta Op. 65 No. 5
Gárdonyi Zoltán (1906-1986)
19) Gyászprelúdium
20) Fantázia hegedűre és orgonára
21) Postludium
dr. Szabó Balázs
Junior Prima- és Múzsa-díjas orgonaművész
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára
Nemzetközi független orgonaszakértő