David Walliams: A világ legrosszabb gyerekei

David Walliams, az egyik legnépszerűbb brit író, a Brit Birodalom Rendjének tagja, az undi viccek feketeöves nagymestere A világ legrosszabb gyerekeiben bizonyítja, hogy rövid mesékben éppúgy képes sziporkázni, mint a hosszabb gyerekregényeiben.

Walliamst sokan hasonlítják Roald Dahlhoz, és a párhuzam helytálló annyiban, hogy Walliams is éppúgy maradéktalanul képes magáévá tenni a gyermeki szemszöget, mint Dahl, ujjal mutogatva a felnőttek világára. De míg Dahl a legnagyobb viháncolás közben is képes volt a komolyságra, alkalomadtán a kegyetlenségre, Walliams jobban szeret letelepedni olvasói közé, hogy összenevessen velük egy pukiviccen.

Emiatt aztán A világ legrosszabb gyerekeinek csínyei és rosszalkodásai sem lépik túl azt a határt, amikor viccesből már ijesztővé válhatnának, pedig van ám itt mindenféle szörnyűség, világot elnyelő fikagömb és megelevenedett rendetlenség, de valahogy annyira jólesik kárörvendeni a mesékben szereplő gyerekek balvégzetén!

Rossz gyerekek szerepelnek a mesékben, ám nem gonoszak: vannak itt olyan gézengúzok, akik a legundibb kölyök címére pályáznak és vannak olyanok, akik pusztán rossz szokásaik rabjai. Serke Ferke Tetűboyként kíván a szuperhősök közé törni, Izgága Izméne szó szerint nem bír megülni a fenekén, Szeles Szandra ülepével ellenben semmi baj nincs, sőt, a százéves tervet is túlteljesíti.

A kötet garantált szórakozás a gyerekeknek, nálunk a lányom volt az első tesztolvasó, és végig gurgulázva nevetett, úgyhogy Walliams alighanem nagyon ráérzett arra, hogyan tegye ellenállhatatlanul nevetségessé antihőseit, akik sorra elvetik a sulykot és sorra lakolnak meg ezért.

A könyvet most is Tony Ross (ezúttal színes) illusztrációi díszítik, aki igazán ért ahhoz, hogyan érzékeltesse egy büdös zoknikból és romlott kefirekből álló szörnyeteg borzasztóságát vagy jelenítsen meg egy nyáltengert. Vereckei Andrea, a fordító is kitett magáért, a szöveg jó ritmusú, vicces és testnedv-szinonimákban páratlanul gazdag.

Természetesen, ha az ember kicsit visszanéz a gyerekkoráig, még számtalan rosszaságot fel tudna sorolni – és alighanem „Mr. Wilihimbi” is így volt ezzel, hiszen már készül a második és a harmadik kötet is, még galádabb trükkökkel, hogy megszakassza az ember rekeszizmait.