Főkép

Joshua Redman szaxofonos és zeneszerzőt egy régi társ, Brian Blade kíséri dobokon új albumán, Scott Colley (bőgő) és Ron Miles (trombita) társaságában. Egy olyan koncept-lemezről van szó, amely édesapja Dewey Redmant és egykori zenekarát, az Old and New Dreams-et hivatott mind hangzásban, mind pedig az album címében megidézni. A papa 1976 és 1987 között működő kvartettje nem kisebb nevekből állt, mint Charlie Haden, Don Cherry és Ed Blackwell, és bár azt nem állítanánk, hogy Joshua Redman társai ezen a lemezen ne tartoznának a nagy elődök fajsúlyos kategóriájába, a visszatekintésben elveszik a zene követelődző jelenidejűsége, és nem jön létre egy olyan új minőség, amitől igazán átütőnek éreznénk ezt a lemezt.

 

Pedig Ornette Coleman free jazz szaxofonos nem minőségi okokból hagyta magukra a korábbi társait, hiszen vele és nélküle is állandóan feszegették a zene határait, és ennek a későbbi generációnak a tagjai is mind készítettek már olyan lemezeket, alkottak rengetegszer élőben felejthetetlen muzsikát, de most mégis, minden sok szabad játék ellenére is valahogy mintha a komfortzónájukon belül ragadnának.

 

A Still Dreaming hat új és két régi, egy Haden- és egy Coleman-kompozíciót tartalmaz. Colley „New Year” című nyugodt, swinges kompozíciójával nyitnak, ami egyben meg is határozza az album tónusát. A zongoranélküli felállás, mint mindig, koncentráltabb figyelmet kíván a hallgatótól, és ennek során jobban kinyílnak Redman modern szaxofonjátékának artikulációi, ahogyan a körökre játszik minden akkord vagy azok helyettesítései nélkül. Miles jól kapcsolódik Redmanhez, vállal minden rizikót, és szépen összekeverednek a fúvósok hangzásai egymással, miközben Colley és Blade kiegyensúlyozottan kísérnek. A „Blues for Charlie” intonációi remekül sikerülnek s persze a címadás is Hadenre reflektál, aki írt egy kompozíciót Pat Metheny-nek, „Blues for Pat” címmel, amelyet Josh sokat játszott kettőjükkel Billy Higgins dobos társaságában legelső szólólemezének, a Wish-nek a turnéján – bár időnként Haden-t a nagyszerű Christian McBride helyettesítette a koncerteken.

 

A múlt idézgetése tehát nagyon rétegelt, és hogy a jelen és jövőbe mutató súly általam vélt hiányát ellensúlyozzam, álljon itt az AllAboutJazz kritikusának összegzése is:

 

„Redman legújabb kísérlete egy öröm. Mint az egyik leginkább kimunkált és sokoldalúbb szaxofonos a palettán, a dallamra irányuló figyelme és a páratlan szólójátéka lélegzetelállító.”

 

Mi is nagyon szeretjük az albumon szereplő összes muzsikust, és talán néhány koncert után össze is érnének majd egy nosztalgiát mellőző muzsikálásra, addig viszont mindenki a saját ízlése szerint csipegethet ebből a lemezből.

 

Előadók:

Joshua Redman – szaxofon

Ron Mile – trombita

Scott Colley – bőgő

Brian Blade – dobok

 

Elhangzó szerzemények:

1) New Year

2) Unanimity

3) Haze and Aspirations

4) It’s not the Same

5) Blues for Charlie

6) Playing

7) Comme Il Faut

8) The Rest