Főkép

2010-ben jelent meg először Lackfi János kötete, a Domboninneni mesék. Akkor már befejeztem az egyetemet, dolgoztam, és még nem volt gyerkőcöm, így nem igazán figyeltem a mesekönyveket a könyvesboltokban. Aztán eltelt pár év, megszületett a kislányom, és azóta árgus szemmel figyelem, mit kell közösen elolvasnunk – így bukkantan rá jó pár év csúszással erre a kötetre.

 

Van valahol a dombon túl egy nagy, zajos, gyárakkal teli város. És van a dombon innen egy új lakópark, amelybe sorra költöznek ki a nyugalomra és csendre vágyó családok. Ahogy épülnek a lakóházak és érkeznek az autók, úgy lesz egyre színesebb és változatosabb a lakópark. Ebbe az épülő-szépülő miliőbe csöppen be Elemér, a kölyökfóka. Eleinte furcsa neki, hogy nincs másik fókacsalád a környéken, de nagyon gyorsan összebarátkozik a közelben lakókkal, különösen Kölessel, a denevérfiókával, Jankával, a vadmacskalánnyal és Dinnyével, a hangyászkölyökkel.

 

Tizenhárom izgalmas kalandon keresztül figyelhetjük meg őket, a barátságuk elmélyülését. Van, hogy autót mosnak közösen, kesztyűbe dudálnak vagy varázsolnak. Csupa olyan játékot (na jó, néha csínytevést) követnek el, amelyeket mi is megtettünk gyermekkorunkban. A kedvencem az utolsó fejezet, amelyben közösen megálmodnak egy házat, és abban játszanak. A gyermeki fantázia határtalanságát mutatják be ezek a bájos mesék, a korlátok nélküli játék erejét.

 

A karakterek nagyon vidámak és aranyosak, igazi kis egyéniségek. Olyanok, mint az igazi gyerekek, mindent ki akarnak próbálni és őszintén rá tudnak csodálkozni a világra. Könnyen és gyorsan alkalmazkodnak az új életükhöz, elfogadják a többi lakót, akik szintén újak a környéken. Toleranciára, elfogadásra nevelnek a sorok, és arra, hogy igazából bármivel lehet játszani, nem kell hozzá mindenféle csörgő-zörgő, drága kütyü. Elég ehhez három jó barát, akik bármikor kaphatók egy kis bolondozásra.

 

A végére hagytam egy kötelező elemet: Lackfi János nyelvi bravúrjait, vicces szójátékait, melyeken jót derült a kislányom. Ettől lesz igazán felejthetetlen a kötet, szívből ajánlom olyan szülőknek, akik óvodáskorú gyermeküknek olvasnának fel és egy humoros, könnyed, színes történetet keresnek az esti kötelező programhoz.