Főkép

Úgy vettem kezembe a könyvet, hogy ennek biztosan nem én vagyok a célcsoportja. Mert több minden van földön és égen, ami messze áll tőlem, és ezek között megtalálható a tizenéves lányok lelki élete. Természetesen nem állítom, hogy az ekkor megélt eseményeknek nincs jelentősége személyiségfejlődésük szempontjából, csak egyszerűen másként látom a világot, és bizonyos problémák, amelyek letargiába taszítják őket, azok számomra értelmezhetetlenek. Nincs ezzel semmi baj, a világ pont az ilyen sokszínűségtől lesz szép.

 

Jogos a kérdés, akkor miért kezdtem el olvasni, ha ennyire nem szeretem az ilyesmit. Nos, szó sincs mazochizmusról, csupán az adott pillanatban nem volt más elolvasásra váró kötet a polcomon, s nem utolsó sorban mert a kiadós barátnőnk szerint ez egy jó könyv. Igaza volt, Kathryn Evans valóban kellemesen meglepett, és mindent figyelembe véve azt mondom, érdemes volt rászánnom az időt. Ráadásként a főhősnővel együtt szenvedtem – ugyanis olvasás közben volt olyan időszak, amikor nagyjából húsz oldalt voltam képes egyszerre befogadni, utána szünetet kellett tartanom, mert egyszerűen soknak bizonyult, ami vele történt. Ez azonban nem a könyv hibája – ezt készséggel elismerem –, csupán én nem voltam kellőképpen felkészítve az élményre.

 

Menet közben nagyon sokáig nem tudtam eldönteni, mit is gondoljak a regényről. Egy tinédzser kaotikus, hormonvezérelt hétköznapjainak krónikájaként fogjam fel, amikor az érzelmek egyik napról a másikra végletesen képesek megváltozni, a boldogságtól hamar eljutunk a teljes kétségbeesésig, látszólag minden ok nélkül. Teva Webb (a főszereplő) életéről hol az jutott az eszembe, hogy túl sok ideje van gondolkodni feleslegesen, hol azt, hogy pszichiátriai eset, akinek doktorra van szüksége. Persze az élete valóban nem egyszerű, kezdve azzal, hogy csonka családban él, anyja évekkel ezelőtt elhagyta apját.

 

Sokáig azt gondoltam, szimplán a felnőtté válásról szóló regényt olvasok, ami tényleg azt naplózza, miként válik gyerekből ifjú nővé Teva. Szerelem, némi szexualitás, szülői tiltás, bonyolult iskolai kapcsolatrendszer, súlyosbítva saját jövőjének eldöntésével – szóval akár így is értelmezhető a Több mint én. Gyönyörűen – és számomra hitelesen – megírt változás, annak minden kínjával és örömével együtt.

 

A másik plusz pont a jól kidolgozott szereplők miatt jár. Mind Teva, mint a barátnője, Maddy, valamint Tommo hús vér figurák, az pedig kifejezetten tetszett, hogy a két lány barátsága mennyire tartós, és nem csak azért, mert évek óta ugyanabba az iskolába járnak. Ami köztünk van, az nem csupán jó időben működik, hanem gondok idején is, ez jól átgondolt és megírt része a könyvnek.

 

További bónuszpont jár azért, mert ezek a napjainkban élő fiatalok ténylegesen használják a világhálót, a különféle okos eszközöket. Teva számára nem jelent megoldhatatlan feladatot, hogy csináljon egy blogot, ahol anonim megoszthatja kétségeit, gondjait a nagyvilággal. Mindezt úgy, hogy tisztában van a veszélyekkel, azzal a ténnyel, miszerint nem mindenki a valódi arcát mutatja ezen a felületen. No és persze az SMS-ekben zajló kommunikáció is abszolút hétköznapi náluk.

 

A legszebb, hogy az egész felfogható metaforaként, mert mögöttes tartalom, második rétegben elhelyezett mondanivaló simán megvan benne – az öregedés, a felnőtté válás, az évek múlásának ekként történő ábrázolását pedig kifejezetten érdekes elképzelésnek tartom.

 

Sajnos bármennyire szeretném, de nem árulhatok el semmit a történetről. Ez szándékos poéngyilkosság lenne, amit nem szeretnék (a fülszöveg ezt részben megteszi helyettem). Hozzám hasonlóan tessék találgatni, hogy most mit olvasunk. Egyedül két dologban vagyok teljesen biztos. Kathryn Evans nagyon jól megírta első regényét. Miközben teljesen hihetően szövi az események fonalát, különféle lehetséges megoldásokat villant fel az olvasó előtt, hogy aztán az utolsó fejezetekben mindenkit meglepjen. Ennél lényegesebb azonban, hogy bizonyos értelemben olyan könyvet tett le az asztalra, amit igazából semmihez sem lehet hasonlítani, márpedig a mai világban nagy szó, ha valakinek egy teljesen eredeti ötlet jut az eszébe. Ezért aztán mindenkinek (ifjúsági, YA és sci-fi regényeket kedvelőknek egyaránt) melegen ajánlóm a Több mint ént.