Főkép

November 25-én került megrendezésre az első Világok Találkozása a Próza Nostra szervezésében. Az érdeklődők kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak fantasy, sci-fi és horror, valamint felsőoktatás és kritika, illetve magyar szerzők témakörében (a felvételek lentebb megtekinthetőek). Emellett kiosztották a Hexa-díjat, amit azoknak ítélnek oda, akik sokat tesznek a hazai zsánerirodalomért – első alkalommal Kleinheincz Csilla vehette át.

 

A rendezvény célja az volt, hogy a hazai fantasztikus szakmai közösség minél szélesebb körben képviseltesse magát, így mutatva meg a beszélgetésekben, milyen sokrétű szempontok szerint lehet beszélni a sci-fi, fantasy és horror hazai és nemzetközi helyzetéről. Ilyen módon a fantasztikum világai és a közeg különféle „világai” is találkoztak egymással.

 

Emellett a ViTán idén első alkalommal került kiosztásra a Hexa-díj. A díjjal járó oklevelet és üveg hexaédert elsőként Kleinheincz Csilla szerkesztő, fordító, szerző vehette át. A díj mögött szervezetként a Próza Nostra áll, a megalapításával a szakmai elismerés gesztusa volt a céljuk, és hogy a közönség számára is felhívják a figyelmet azokra a szakemberekre, akik sokat tettek a zsánerirodalom hazai népszerűsítéséért, legyen szó alkotókról, fordítókról, szerkesztőkről vagy szervezőkről. A díj tehát nem a versenyről szól, a díjjal pénzjutalom sem jár. Úgy vélik azonban, nagyon sokan vannak a hazai zsánerirodalmi közegben, akiknek a munkájáért ebben a szimbolikus formában is érdemes köszönetet mondani. 

 

A Hexa-díj jelöltjeiről a ViTa meghívottjainak kritikusokból, szerkesztőkből, kiadókból, szerzőkből álló szakmai közössége két körben szavazott, majd a legtöbb szavazatot kapott jelölt lett a díjazott. A hazai zsánerirodalom szakmai sokszínűségét és magas színvonalát már a beérkező nevek is mutatják. A jelöltek között volt Farkas Veronika, műfordító; H. Nagy Péter, kritikus, popkultúra-kutató; Kornya Zsolt, író; Markovics Botond (Brandon Hackett), író; Pintér Bence, újságíró, kritikus; Sepsi László, író, kritikus; Tomasics József, szerkesztő (The Black Aether), Velkei Zoltán, szerkesztő és Veres Attila, író.

 

Kleinheincz Csilla szerkesztőként és fordítóként hosszú ideje fáradhatatlanul dolgozik a zsánerirodalom nemzetközi trendjeinek széles körű hazai megismertetéséért, szerzőként pedig értékes művekkel járul hozzá a magyar fantasy fejlődéséhez. Fordítóként többek között Peter S. Beagle, Ann Leckie, Ursula K. Le Guin és Catherynne M. Valente műveit ültette át magyarra. Az SFmag online irodalmi magazin egyik alapítója, korábban a Delta Vision és az Ad Astra munkatársa, jelenleg a GABO Kiadó szerkesztőjeként dolgozik. Három fantasyregény (Város két fül között, Ólomerdő, Üveghegy) és egy novellagyűjtemény szerzője. Több fantasztikus antológiában és magazinban publikált angol, portugál, cseh, észt, finn, tagalog és katalán nyelveken.

 

A rendvezvényen öt kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg az érdeklődők. A felvételeket az ekultura.hu készítette.

 

Kiadó és olvasó között: közvetítők a zsánerirodalomban
Az elmúlt években a zsánerirodalom erősödését láthatjuk mind az olvasók körében, mind a kritikai és felsőoktatási figyelem részéről. Mindeközben egyre többször merül fel a zsánerirodalomról való beszéd szakmai elhelyezésének igénye, ami mindig egy (szakmai) közösség fejlődését jelzi. Hogyan gondolkodjuk tehát a zsánerirodalomról mint a kritika tárgyáról? Vajon a kritika és a katedra szerepe az olvasók felé közvetítésben rejlik, hogy támpontokat adjanak a könyvek bővülő kínálatban? Vagy a szövegek elemzése, értelmezése, irodalomtörténetté alakítása a cél? Hogyan gondolkodnak erről a hazai folyóiratok és egyetemi műhelyek képviselői? És mit tud nyújtani a magas irodalomra szakosodott felsőoktatás? Hogy fér meg egymással ebben a komfortos irodalmi „albérletben” Dante, Goethe, Sherlock Holmes, Amerika Kapitány és az ork hadsereg?
Résztvevők: Bárány Tibor, Keserű József, L. Varga Péter, Pintér Bence és Szabó István Zoltán, moderál Sepsi László.

(A felvétel minősége sajnos közel sem megfelelő, elnézést kérünk érte.)

 

 

Kézirattól a könyvig, avagy hogyan lesz a jó ötletből sikerkönyv
A tízmillió regényíró országa vagyunk, de hogyan lesz egy kéziratból könyv? Milyen úton kerülhet a kiadó elé egy szöveg, milyen a „jó” szöveg, és mennyit kell még dolgozni rajta, amíg valóban kiadható lesz? Hogyan működik egy írói műhely, és mi az, amit a legkevésbé szeretnek a szerkesztők? Irodalmi pályázatokról, tehetséggondozásról, műhelymunkáról és szerkesztői folyamatokról szóló beszélgetés, ami még más kérdésekre is választ adhat.
Résztvevők: Erdélyi István (Raon), Velkei Zoltán, Farkas Balázs és Gaborják Ádám, moderál Pintér Bence.

 

 

Új irányzatok a modern fantasy-ben
Milyen új témák jelentek meg és kaptak nagyobb reflektorfényt az elmúlt években? Milyen kérdések mentén kísérleteznek a szerzők, hogyan próbálnak elfordulni a fantasy hagyományosabb, epikus ágától? Ugyan mostanság már a magyar olvasók is kezdik felfedezni az angolszász fantasy innovatívabb címeit, úgy tűnik, mintha még mindig az epic fantasy lenne a leginkább eladható. Mi okozhatja ezt a kettősséget? Lehet-e, és egyáltalán, kell-e ezen változtatni? Barangolás a fantasy térképén.
Résztvevők: Berke Szilárd (Eric Muldoom), Juhász Viktor és Moskát Anita, moderál Szabó Dominik.

 

 

A sci-fi útja: válság vagy kiteljesedés?
Merre tart a science fiction irodalom? Tényleg kiüresedett, és nem képes követni a gyorsuló világot, reflektálni napjaink problémáira, vagy épp ellenkezőleg, egyre több témát dolgoz fel és egyre színesebb, egyre izgalmasabb? A kortárs könyvek eszképisták, menekülnek a valóra vált disztópiából, vagy pont a jelen és a jövő veszélyeire hívják fel a figyelmet? Vannak-e új utak és irányzatok a sci-fiben, vagy végleg az ismert ötletek ismétlése vár az olvasókra?
Résztvevők: Kánai András, Kleinheincz Csilla, Markovics Botond (Brandon Hackett) és Takács Gábor, moderál Nyerges Csaba.

 

A rettegés kora, avagy a horrorirodalom helyzete itthon és külföldön
Itthon fellendülőben van a horrorirodalom, több kiadó is komolyan foglalkozni kezdett a témával, és az olvasói oldalról is egyre nagyobb az aktivitás. Hogy állunk most, mik a jelenlegi trendek a hazai és a nemzetközi piacon, és mire lehet számítani a zsánerben az elkövetkező években? Kik a sztárszerzők, kiktől várhatunk még sokat, és milyen a hazai felhozatal a horror területén?
Résztvevők: Fekete I. Alfonz, Molnár András, Németh Vladimir, Sepsi László és Veres Attila, moderál Szabó István Zoltán.

 

 

Forrás: Próza Nostra