Főkép

Nem sűrűn nézem a National Geographicot, vagyis inkább mondhatnám azt is, hogy sohasem. Így számomra ismeretlen volt Neil deGrasse Tyson neve, akiről most tudtam meg, hogy amerikai asztrofizikus, író, jelenleg a Hayden Planetárium igazgatója. Ráadásul a Kozmosz: Történetek a világegyetemről című ismeretterjesztő sorozatról sem hallottam még. Az már csak hab a tortán, hogy bölcsészként végeztem, és ha bármilyen fizikai-kémiai témát érintő dologról van szó, ez még hatványozottabban igaz. Tehát semmi sem indokolta volna, hogy a kezembe vegyem a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Ha felfal egy fekete lyuk – És egyéb kozmikus komplikációk című kötetet, de mégis ez történt. Örök hála a szerkesztőmnek, aki ajánlgatta nekem, így keresztezték egymást az útjaink a csillagászattal.

 

Bevallom, volt bennem félelem a könyv kapcsán. Ugyan azt írják a fülszövegben, hogy közérthető, ismeretterjesztő stílusban ismerteti meg a szerző az olvasókkal a kozmosz rejtélyeit, mégis félve lapoztam bele. Az első pár oldal után minden aggodalmam elszállt, úgy éreztem magam, mint egy kisiskolás az első sorban, akinek valami világraszóló csodát mesélnek el. Magával ragadott Tyson mesélőkedve és hihetetlen szakmai tudása. A legbonyolultabb kozmológiai kérdéseket is olyan természetességgel és egyszerűen írja le, hogy nem is értem, eddig miért nem végeztem különböző kísérleteket az égitestekkel. Valóban közel hozza az átlagemberekhez a világűrt, és olyan módon tálalja, amelyhez nincs szükség semmilyen előtanulmányra, így is tökéletesen fogyaszthatók, sőt élvezhetők az írásai.

 

Ebben a kötetben több mint negyven hihetetlenül izgalmas témát oszt meg velünk a szerző, például arról, hogy mikor készült az első földgömb, hogyan tudjuk egyetlen bot segítségével a Nap pályáját követni, hogyan működnek az űrszondák vagy, hogy miért is az üstökösök királya a Pluto. Természetesen közben számtalan csillagász neve és munkássága felmerül, akikről mindig van egy izgalmas történet Tyson tarsolyában. Van, akivel kegyes volt a sors, és a mai napig hivatkozási alap egy-egy megállapítása, és volt, akinek az életével kellett fizetnie az égbolt vizsgálatáért. Azonban hiába foglalkoztatja az embereket évszázadok óta a galaxis, még mindig vajmi keveset tudunk róla. Vagyis inkább minél többet tudunk róla, annál több kérdés merül fel az újabb és újabb tanulmányok, tudományos megállapítások során. Izgalmas belegondolni, hogy talán még a mi életünkben születhetne egy olyan kísérlet, amely alapjaiban változtathatná meg a bolygókról alkotott eddigi elképzeléseinket...

 

Szívből ajánlom mindenkinek ezt a kötetet, aki kicsit is érdeklődik a csillagászat iránt vagy nagy rajongója Neil deGrasse Tyson ismeretterjesztő sorozatának. De az is bátran vágjon bele, aki szeretne kilépni a mókuskerékből és valami nagyon különleges élményre vágyik. Egy olyan könyvre, amelyet érdemes többször is levenni a polcról és egy kicsit elvarázsolódni tőle. Az Agymenők-sorozat rajongóinak pedig kötelező olvasmány.