Slogan: Előbújhat minden állat (CD)

Ahogy azt a Forgotten Tapes – The Slogan Anthology 1988-1994 című 3 CD-s gyűjtemény kapcsán leírtam, a Slogan a ’90-es évek első felének egyik leginkább úttörő, egyben leginkább underground magyar metal zenekara volt. Szokatlan és újító, avantgarde muzsikájuk kevesek kedvence volt, ám arra a maréknyi emberre óriási hatást gyakoroltak, mivel megmutatták, hogy lehet ezt az egészet máshogy is csinálni. Elgondolkodtató szövegeiket, kísérletező zenéjüket hallva az ember nem tudott többé ugyanúgy nézni az őt körülvevő világra.

 

Az azóta eltelt időben sok mindenről bebizonyosodott, hogy a Slogan jól látta, ám itt és most inkább az a kérdés, hogy a zenekar, mely megelőzte a korát (ahogy egyik dalukban fogalmaztak: közel járt a horizonthoz), mit tud ma mutatni. Úgy az új generációknak, mint a régi rajongóknak. És erre azért sem könnyű válaszolni, mert nemcsak a csapat felállása változott meg (Valachi László énekes helyére a rejtélyes Rüjön Hönt, egy norvég unokatestvér érkezett, a basszusgitárosi poszt meg sosem volt biztos pont a Slogannél), hanem a zene és a szövegvilág is.

 

Illetve a zene annyira nem. Egy ennyire széles skálán mozgó zenekarnál elég sok minden belefér, így ilyen szempontból nem annyira meghökkentő az új album, nekem legalábbis, aki ismeri a Slogan múltját is. De aki még nem hallotta, az készüljön fel rá, hogy az AC/DC jellegű rock & roll riffektől a pszichedelikus/space rock elszállásokon és punkos/thrashes pörgéseken át a borult progresszív metal témákig bármi előfordulhat, de még olyan is, hogy a C+C Music Factory „Everybody Dance Now” című slágerének refrénje köszön vissza hirtelenjében (Villogó Pillangó). Szóval kiszámíthatatlan, de nem befogadhatatlan zene ez, mely sokkal több fogós dallamot rejt, mint azt elsőre gondolná a gyanútlan hallgató. Nem először írom le, hogy a Slogan olyanokkal rokon (nem feltétlenül zeneileg, inkább szellemiségben), mint az AE Bizottság, az ős-Bikini vagy épp az Isten Háta Mögött.

 

A szövegek viszont elég sok régi sloganyest megdöbbentettek, ideértve engem is. Valachi Attiláék (ő a dobos) mindig is az univerzum titkait feszegették, emellett pedig jó szokásuk volt rámutatni, hogy az emberiség épp elfajzik, úgy szellemileg, mint a civilizáció mindennapos szintjén. Ámde korábban kerülték a „szókimondó szövegeket”, míg Rüjöntől annyi csúnya szót hallani, amennyire egy brutál rap banda is büszke lenne. Ez elsőre mellbevágó volt számomra, és időbe telt, mire felfogtam, hogy attól még a szövegek mélyén most is ott van a segíteni vágyás, a pozitív üzenet. És magam is úgy látom, hogy ahogy manapság áll ez az ország, ahogy az átlagember tengeti életét, a médiából ömlő szenny és agymosás közepette, komolyabb, szemfelnyitó üzenetet nagyon nehéz eljuttatni bárkinek. Túl kell üvölteni ezt a zajt, amiben élünk, sokkolni, megrázni kell, és a Slogan pont ezt teszi. Ez persze nem fog jólesni mindenkinek, és nincs rá garancia, hogy bárkit valóban felráz bármiféle kábulatából és kimenekít eme lélekfaló világ karmaiból – de valamit tenni kell, és amit a Slogan tesz, abban van érték, van művészet, plusz igazából nem árt senkinek.

 

 

Még akkor sem, ha a borítón egy sado-mazo kutyamaszk van, mely a klipekben is feltűnik. A Slogannek mindig is erőssége volt a humora, melyet sokszor olyan szinten űztek, ami sokakat eltántorított a legendás Sun Clubjaikon való megjelenéstől. Túlzás lenne olyat állítani, hogy ők a metal Monty Python Csoportja, de nem nélkülöz minden alapot. Akárhogy is, ehhez az albumhoz foghatóan sajátos, különleges élményt nem igen találni máshol, úgyhogy mindenkinek hőn ajánlom a beszerzését, aki valami újra, másra, sosemhallottra vágyik.

 

Az együttes tagjai:

Ati – dob

Endriz – gitár

Lucu – basszusgitár

Rob – gitár

Rüjön – ének

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Vöcsök

2. Nap Vége

3. Kapukód: B4zm3g Sl0g4n

4. Mé Forog, Mé Lángol

5. Béke, Szeretet, Anarchia

6. Semmi Valami

7. Angyal

8. Villogó Pillangó

9. Soha Nem Változik

 

Diszkográfia:

Message For The Human Beings From The Human Beings demo (1989)

Forgotten Moods demo (1990)

Art of Ego EP (1992)

Special vászontekercseknek és gyurmahabarcsoknak (1994)

Voluntary Swoon (1994)

Nincs (remake album) (1997)

Forgotten Tapes – The Slogan Anthology 1988-1994 (2015)