Főkép

Egyszer csak megjelenik egy könyv, aminek az a címe: A sci-fi. Csak így, egyszerűen, semmi hosszú körítés. Ugye, hogy te is egyből ráharapnál, kedves SF szerető barátom? De előbb tisztázzuk: a „Válogatott tanulmányok” kitétel itt a sci-fi filmre vonatkozik, és ez a kötet a Filmanatómia sorozat legújabb darabja. Korábban szó volt a sorozatban a horrorról és az újságírásról szóló filmekről, most pedig a filmelmélettel és filmtörténettel foglalkozó kutatók a science fiction film szerteágazó területét igyekeznek körüljárni. Természetesen erre egy tízezer oldalas könyv is kevés lenne, de a szerzőgárda mindent megtett azért, hogy minél nagyobb szeletét felvillantsa ennek a tematikának.

 

Azonban, mint minden válogatásnál, itt is erősen hullámzóak a tanulmányok. Ráadásul nem is mondanám, hogy mindegyik a nagyközönség számára íródott. Persze, aki kézbe veszi a könyvet és belelapoz, az rögtön sejtheti, hogy elsősorban a filmmel foglalkozó újságíróknak, egyetemi hallgatóknak stb. készült, még ha igyekszik is minél nagyobb olvasóréteget megszólítani. Én magam rövid ideig hallgattam filmelméletet az egyetemen, így nem okoz különösebb megrökönyödést, ha szakszavakkal futok össze, vagy igazi filmes szemszög kerül elő, de elképzelhető, hogy lesz, akit ez kissé zavarni fog.

 

Pedig tényleg akadnak itt igazi gyöngyszemek. A kötet csúcsa a magyar animációs film sci-fi hagyományairól szóló írás Varga Zoltántól, aki nem csak egyszerűen bemutatja a Mikrobit és Mézga Aladár csodálatos kalandjait, de felvillantja a magyar animációs film hosszú évtizedeiben újra és újra felbukkanó fantasztikumot, mindezt érdekesen, remek arányérzékkel. Ugyancsak szerettem olvasni az inváziós sci-fikben megjelenő szerzőiségről szóló tanulmányt, amit szintén Varga jegyez. Ezzel az írással véleményem szerint a szerző sikeresen mutatja be, mit is jelent a szerzőiség, hogyan is lehet vizsgálni egy-egy rendező életművét, és hogy mennyi érdekesség megtudható, ha első látásra egymástól homlokegyenest eltérő filmeket teszünk egymás mellé.

 

Viszont éppen emiatt szomorú, hogy a másik szerzőiséggel foglalkozó tanulmány már kevésbé érdekes, ahogyan a franchise-filmekről szóló írás is unalmas felsorolássá válik. Legnagyobb csalódást a kereszténykoncepciókkal foglalkozó szöveg okozta, itt úgy éreztem, a szerző esetlegesen és néha kifejezetten nyakatekert módon akarta filmekkel feltölteni a tanulmányát. Pedig a kezdő két tanulmány a sci-fi film történetéről és alműfajairól remekül elindította a kötetet. Úgy gondolom, hogy ezek elolvasása még annak is érdemes, aki amúgy nem is szereti a sci-fi filmet és nem kifejezetten járatos a témában; jól összeszedett, informatív, követhető gondolatmenetű szövegek ezek, olvasmányos stílussal megtámogatva.

 

Utolsónak hagytam a tanulmányok közül Huber Zoltán már-már tudatfolyamszerű írását a cyberpunk filmről. Ez a szöveg éppen azzal, hogy nem filmekről beszélt, képes volt túllépni a kötet témamegjelölésével felállított kereteken, már-már társadalomfilozófiai magasságokig bővítve azt. Nem csak a cyberpunkról általánosságban mond el dolgokat, de valahogy beférkőzik a saját korunkkal kapcsolatos gondolatainkba, és engem személy szerint mélyen elgondolkodtatott bizonyos tendenciákkal kapcsolatban nemcsak a film, de az irodalom területén is. Az biztos, hogy erre az írásra sokáig emlékezni fogok.

 

Nem tökéletes kötet A sci-fi, de akit érdekel a téma, annak mindenképpen ajánlott olvasmány. Ráadásul a tanulmányok mellett néhány egyéb dologgal is megtöltötték a lapokat. Olvashatunk egy interjút Pater Sparrow-val, aki 2009-ben készített filmet Stanisław Lem kisregényéből 1 címmel (külön vicces olvasni, hogy Sparrow az első kérdés után közli, nem tartja sci-finek filmjét – ebből is látszik, mennyire mostohán kezelt ez a tematika idehaza). Emellett még képekkel, filmlistával és egy elengedhetetlen, részletes mutatóval találkozhatunk, mielőtt bezárjuk a könyvet, és felrakjuk a polcra, hogy majd egyszer, ha szükségünk lesz rá sci-fi filmekkel kapcsolatos kérdések miatt, elővehessük. És biztos vagyok benne, hogy elő fogjuk még venni, hiszen nem telik el úgy év, hogy ne készülne tucatnyi jobb-rosszabb sci-fi, az űrhajós típustól a csendben elmélkedősig, amivel kapcsolatban néha nem árt, ha az ember segítséget kap olyanoktól, akiknek a filmeken való gondolkodás a szakmájuk.

 

Tartalomjegyzék:

Kárpáti György: A sci-fi filmek társadalomtörténete

Orosdy Dániel: A science fiction alműfajai

Varga Zoltán: Az inváziós sci-fi szerzői változatai

Huber Zoltán: Társadalmi kérdések a cyberpunkban

Kárpáti György: Franchise-ok a sci-fiben

Schreiber András: Keresztény koncepció a sci-fiben

Varró Attila: Science fiction és szerzőiség

Varga Zoltán: A science fiction műfajának megjelenése a magyar animációs filmben

Bajnóczi Mónika: Interjú Pater Sparrow rendező-látványtervezővel