Főkép

Munkámból adódóan nagyjából kötelező lenne részt vennem, legalább szakmai okokból, a Microsoft PlayIT Showjain, de a sors úgy hozta, hogy viszonylag régen töltöttem el huzamosabb időt a rendezvényen. Ezért különösen örültem, amiért most lehetőség nyílt egy egész napot bámészkodni, játszani, fényképezni, előadást hallgatni, versenyezni, tolongani, lootolni. Merthogy ezt nagyjából mind meg lehet tenni a PlayITen, sőt, valójában ez csak egy kis szelet abból az óriási programdömpingből, ami itt egy nap alatt rászakad az emberre. Tényleg elképesztő mennyiségű kiállító, szervező, kiadó, fejlesztő, szolgáltató, stb. cég van itt kinn, akik mind a gamerek kedvét lesik.

 

Érdekes dolog amúgy ez a gamer kérdés, mert bár én egy ideje kiestem az aktív játékból, azért a gamer cuccokkal általában még mindig képben vagyok, viszont itt még a viszonylag up-to-date tudásommal is elég sokszor n00bnak éreztem magam. Az már rögtön az elején leesett, hogy a gamer társadalom jelentősen megfiatalodott: ugye, ami annak idején nekem még újdonság volt, az a mostani játékosoknak már az élet természetes része, alapvető szórakoztatási formája, mondhatjuk tehát, hogy ők a videojátékokkal együtt nőttek fel. Ezért nem is nagyon csodálkoztam, amikor a mellettem ülő kb. 12 éves kissrác úgy lealázott World of Warships-ben, hogy öröm volt nézni (mondjuk a SNES-es Mario Kartban még mindig király vagyok, legalább ennyi). Ami pedig nekik a realisztikus, full 3D PoV akció, az a következő generációnak a VR lesz, ez világosan látszik. Rengeteg cég volt kinn a virtuális és kiterjesztett valóságot (augmented reality) kihasználó játékokkal, alkalmazásokkal, szórakoztató programokkal, és biztos vagyok benne, hogy pár év múlva már ezek fogják uralni a piacot (valószínűleg nemcsak a videojátékokét, de ez már egy másik történet).

 

A nagyobb franchise-ok természetesen mind képviseltették magukat, a nagy öregektől kezdve (CS, CoD, Diablo) az újhullámos őrületeken át (Minecraft, LoL, WoW) az olyan újdonságokig, mint a Halo 5, a Gears of War 4, a Titanfall 2, és így tovább, és így tovább. De a legkirályabb standja mégis a fehérorosz Wargaming.net-nek volt, akik egy egész háborús zónát alakítottak ki, és teljesen profi és kedves személyzettel, rengeteg játéklehetőséggel és király ajándékokkal kápráztatták el a gamereket. Természetesen volt lehetőségük azoknak is, akiket az új játékok már nem fognak meg, és csak a nosztalgia jegyében látogatnak ki egy-egy ilyen rendezvényre, mert több helyen is lehetett retro konzolokkal (NES, SNES, Atari 2600, Sega Megadrive) nyomulni. Ugyanakkor hagyományos társasokat is láttam számtalan helyen, meg amúgy is, tényleg az összes létező játéklehetőség adott volt mindenki számára, legyen szó akár virtuális biliárdozásról, sugárhajtású repülő-szimulátorról vagy egy parti sakkról.

 

 

Ezen kívül viszont másfajta szórakozási formákat is biztosítottak a szervezők: számomra a legnagyobb meglepetés a HCW Pankráció show volt, na, nem mintha ne tudtam volna, hogy van ilyen, de azt nem gondoltam, hogy ilyen baromira szórakoztató. Komolyan mondom, ha legközelebb lesz gálájuk, elmegyek, mert teli szájjal vigyorogva néztem végig a „vérre menő” csatákat, és abszolút nem cinikusan, hanem gyermekien rácsodálkozva tudtam élvezni, ahogy két (három-négy) felnőtt ember bucira veri egymást. A Cosplay.hu jóvoltából a cosplayerek is külön standdal (sőt, egész kis faluval) voltak jelen, és nekik hála az összes nagyobb magyar cosplay klub képviseltethette magát a rendezvényen. Itt nyilván alacsonyabb volt a jelmezes jelenlét, mint, mondjuk, a Mondoconokon, de őszintén megvallva szerintem jót is tett a műfajnak, hogy ide csak egy szűrt társaság érkezett (még úgy is, hogy a legtöbbjüket már láthattuk korábban valamelyik conon), mert egész egyszerűen színvonalasabb volt, amit láttunk, és a nagyszínpados műsor is összeszedettebb és pergőbb volt, mint a sokszor túlnyújtott craftmanship bemutatók.

 

 

Bár a beszámolóból úgy tűnhet, hogy sok mindent láttam, valójában ez még mindig csak egy apró részlete a rendezvénynek. Nem szóltam még egy szót se a Mozdulj Gamer mozgalomról (ami egy nagyon jó, és társadalmilag is fontos kezdeményezés), az általam nagyrészt ismeretlen youtube vloggerről (akikhez kilométeres sorokon keresztül lehetett csak eljutni), a drónokról, a Magyar Honvédségről, a Robotépítőkről, a szoborkiállításról… De nem is igazán lehet, mert ezt tényleg látni kell. Akár hagyományos értelemben gamer valaki, akár nem, ha csak egy kicsit is érdeklődik a szubkultúra iránt, vagy egész egyszerűen csak szeretné tudni, merre tart ez az ipar, akkor szépen menjen el legközelebb egy PlayITre, akár itt Pesten, akár vidéken, mert megéri. Nagyon megéri.

 

Fotóalbum