Charlie Haden & Liberation Music Orchestra: Time/Life (Song for the Whales and Other Beings) (CD)
Írta: Németh Attila | 2016. 11. 13.
Charlie Haden nem egyszerűen korszakalkotó, zseniális nagybőgős, hanem egyszerre politikailag erősen elhivatott muzsikus is volt. Ennek megfelelően rögtön első önálló albumával olyan aktuális vagy még hatásukat éreztető háborúkra reagált 1969-ben, mint Vietnám vagy a második világháborút megelőző spanyol polgárháború. Dióhéjban ilyen indíttatásokból jött létre a Liberation Music Orchestra (LMO), egy zenekar, amelyik időről időre reflektált aktuális politikai eseményekre, legutóbb 2005-ben az iraki háborúra („Not in our Name”, Verve) – azóta pedig Charlie Hadennel a természet kizsákmányolására.
Bár a korábbi albumait állandóan mentoráló és inspiráló társával, feleségével és barátjával Ruth Cameron Hadennel és közeli barátjukkal, Carla Bley-jel együtt azt gondolták, hogy Barack Obama megválasztásával kiüresedett az LMO amerikai relevanciája, Charlie Hadent állandóan zavarta, ahogyan romlik a környezetünk minősége, ahogyan öntudatlanul is bánunk vele és egymással, és persze az összes többi élőlénnyel a Földön. Az emberi kapzsiság és ignorancia dekonstruktív hatása létezésünkre már 1979-ben életre hívta a „Song for the Whales” szerzeményt. Amikor az LMO 2011-ben meghívást kapott egy belga fesztiválra, amelynek a középpontjában a környezet állt, Haden örömmel fogadta el az invitálást. A fesztiválon mindössze két kompozíciót adtak elő, az említett dalt, valamint Miles Davis örökzöldjét, a „Blue in Green”-t, amelyeket a helyi rádió rögzített. Hogy ez mennyire szerencsésnek bizonyult, azt Haden egészségi állapotának hirtelen romlása bizonyítja: sajnos a tervezgetett album felvételeire nem maradt elég energiája Charlie-nak. Mindazonáltal Ruth Cameron Haden nem akarta, hogy feledésbe merüljön az idea vagy a muzsika, ezért Charlie Haden 2014-ben bekövetkezett halála után kapcsolatba lépett Carla Bley-jel, aki örömmel karolta fel a befejezés gondolatának megvalósítását.
Az albumra még felkerült a már korábban tervezett „Silent Spring”, Bley egy korai szerzeménye, amelyet átdolgozott az LMO-nak, illetve egy új szerzemény, amelyről bár Ruth úgy beszél, mint amit Charlie-nak dedikált Carla, Bley viszont kifejezetten Ruth-nak ajánlja az album belső borítójának írásában, mert Ruth-nak jobban meg kellett szenvednie Charlie elvesztését, mint bárki másnak. Az „Útviklingssang” sem egy sokkal vidámabb háttértörténettel bíró kompozíció: Norvégia saját ökológiai problémáira utal, és egy oszlói koncert miatt került fel, amelyet nem sokkal egy őrült 2011-es mészárlását követően adtak.
Erős történetekkel átitatott album, minden LMO és Charlie Haden rajongónak rendkívül fontos darab.
Előadók:
Charlie Haden – nagybőgő (1, 5)
Steve Swallow – basszusgitár (2,3,4)
Carla Bley – zongora
Tony Malaby – tenor szaxofon
Chris Cheek – tenor szaxofon
Loren Stillman – alt szaxofon
Michael Rodriguez – trombita
Seneca Black – trombita
Curtis Fowlkes – harsona
Vincent Chancey – francia kürt
Joseph Daley – tuba
Steve Cardenas – gitár
Matt Wilson – dobok
A lemezen elhangzó szerzemények:
1) Blue in Green (Miles Davis)
2) Time/Life (Carla Bley)
3) Silent Spring (Carla Bley)
4) Útviklingssang (Carla Bley)
5) Song for the Whales (Charlie Haden)