Főkép

Mindegy, hogy Roald Dahl éppen felnőtteknek vagy gyerekeknek ír, mindig pimasz, mindig meghökkentő és mindig inspirál. A Matilda az egyik leghíresebb gyerekregénye, amelyet most Totth Benedek új fordításában és Quentin Blake eredeti illusztrációival adott ki a Kolibri.

 

Amint Dahl is írja, sok olyan szülő van, aki túlbecsüli gyerekét, és mások agyára megy a túlzó dicsérgetésekkel – ugyanakkor nincsen annál borzasztóbb, ha a szülő nem veszi észre a gyereke értékeit. Matilda különleges kislány, négy és fél évesen már könyvtárba jár, ötévesen fejben szoroz össze százas nagyságrendű számokat, szélhámos autókereskedő apja és bingóőrült anyja azonban legszívesebben azt látná, ha a csemetéjük nyugodtan ülne a tévé előtt, és azt bámulva tömné a fejébe a mikrós vacsorát.

 

Matilda számára az iskola éppen ezért csodálatos hely is lehetne, ám Dorong kisasszony, a szadista igazgatónő valamennyi diák életét megkeseríti. Az ő számára az ideális iskola az, ahol nincsenek gyerekek – és arról ábrándozik, hogy egyszer feltalálnak egy sprét a kölykök ellen. A fegyelmezés során rendszeresen elveti a sulykot, és adott esetben magát a rendbontót is. Amikor azonban a gyerekek után Matilda egyetlen felnőtt barátjáról is kiderül, hogy áldozat volt, a kislánynál betelik – és kiömlik – a pohár.

 

Dahl egyértelműen karikatúrákat alkot a felnőtt szereplőkben, de nagyon is felismerhetőek bennük a mindennapok stiklisei, tohonya ostobái és bántalmazói. Ahogy az egyik gyerekszereplő magyarázza Matildának és barátnőjének, amikor megkérdezik, miért nem tesz senki semmit az igazgatónő ellen, épp a túlzás jelenti a védelmet: amit tesz, az annyira túlmegy minden határon, hogy nincs az a szülő, aki hinne a tanúknak. Ugyanígy válik az eltúlzott rosszindulat a regényben mesévé, amin el lehet szörnyedni, de megnyugodni is, hogy a valóságban senkit nem hajigálnak át a kerítésen a hajuknál fogva, miközben az is kiderül: a rossz legyőzhető.

 

Nekem ugyan a régi, Borbás Mária-féle fordítás is tetszett, de Totth Benedek friss és modernül laza szöveget alkotott, amelyben nagyon jól működnek a poénok. Egyszerre elgondolkodtató és megnevettető, izgalmas regény a Matilda, amely megmozgatja a kis olvasók fantáziáját és szívét.