Hír: Európa Könyvkiadó 2016. második féléves újdonságai

Az Európa patinás, hatvan éve működő irodalmi könyvkiadó.
Fő profilja a világirodalom klasszikus és reprezentatív kortárs alkotásainak megjelentetése magas színvonalú fordításokban.
Tematikus és szerzői sorozatai mellett igényes szórakoztató irodalmat, valamint társadalomtudományi és tudományos ismeretterjesztő műveket is kiad.
A magyar könyvkiadás egyik meghatározó szereplője, több mint 800 címmel van jelen a mindenkori könyvpiacon.
Eddig 3 alkalommal nyerte el a 2001-ben alapított „Az Év Kiadója” címet. Ezek pedig itt a 2016 második féléves megjelenéseik.

 

 

 

 

 

„Ez egy történelmi regény” – írja Vámos Miklós új, Pécsett játszódó könyvéről, amelynek megírását többévnyi kutatás előzte meg. A regény harminckét fejezetében, más-más korszakban tesznek kísérletet arra, hogy a titokzatos hattyús kéziratot megfejtsék. „Ez az idő regénye. A változást próbálja megragadni. Fejlődést és visszafejlődést. Elmúlást és múlást. Hanyatlást és a haladást. Gyászt és reményt”. Vámos Miklós Hattyúk dala című regénye október közepén jelenik meg.

 

Szöllősi Mátyás Váltóáram című kötetének novellái egyetlen esemény köré szerveződnek: egy város lakói szokatlan fényjelenséget észlelnek az éjszakai égbolton. A történetek olyan világokat tárnak elénk, ahol az apokaliptikus hangulat nem a szokványos formában mutatkozik meg, hanem inkább mint lehetőség, belső átalakulás, sejtés, mint állandó jelzés van jelen. A Váltóáram című könyvet szeptember 30-án mutatja be az Európa Könyvkiadó.

 

Egy illúzió- és identitásvesztett nemzedék szakadatlan útkereséséről szól Fabricius Gábor októberben megjelenő első regénye. A főszereplő, Wunder élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, amikor kirúgják a legnagyobb kereskedelmi tévétől. Wunder elindul, hogy végigjárja újra azt az utat, amit pályája kezdetén, 1993-ban már megtett. De míg húsz évvel ezelőtt tisztán, őszintén és álmodozva stoppolta végig az utat, mára kiábrándult, megcsömörlött és illúzióktól mentes. A Más bolygó az utazás regénye, párhuzamos roadmovie – a könyvet a Margó Fesztiválon mutatja be a szerző.

 

„Akinek nem volt még: most íme van. Akinek volt, tudja, mit kell tenni: megfogni a kezét, megölelni, megsimogatni, hisz gyerek. Most megtudhatod róla, amit nem tudtál… Most megismerheted a sorsát, és azokat a sorsokat, amely sorsok az ő sorsát alakították, amely sorsokat ő is alakított” – Háy János 2007-ben megjelent A gyerek című könyvével folytatódik a szerző életműkiadása.

 

Bérczes László rendező, dramaturg, a Cseh Tamás-beszélgetőkönyv szerzője ezúttal Törőcsik Marit szólaltatta meg. A hosszú és érdekfeszítő beszélgetésfolyamban benne van a pélyi kislány ártatlan és naiv derűje, mint az élettől elköszönő, bölcs asszony fanyar humora. A novemberre várható könyven számos izgalmas történet szól családtagokról. barátokról és művésztársakról.

 

A portugál nyelvű afrikai irodalom nagy reménysége a mozambiki Mia Couto. A latin-amerikai mágikus realizmussal rokonítható regényeiben a modern élet keveredik a hagyomány csodás elemeivel, hősei a varázslók uralta múlt és a realista jelen között vergődnek. Az oroszlán vallomása című regényének két központi figurája a szerelem erejével próbál felülemelkedni élete és sorsa nehézségein.

 

A huszonhetedik város című regénnyel immár magyarul is teljes lesz Jonathan Franzen életműve. Az első regény hihetetlen jeleneteivel Thomas Pynchon, Don DeLillo, Robert Coover 70-es évekbeli „felforgató” fikciójára emlékeztet, de egyszersmind egy beteg társadalom radikális kritikáját fogalmazza meg.

 

Az Algériában élő Boualem Sansal a francia nyelvű kortárs irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. A 2084, melyet szerzője bevallottan George Orwell 1984-e folytatásának szánt, sötét tónusú jövőregény. Vallási világdiktatúra uralja ezt a jövőt: Abisztánban – mert ez lesz a hatalmas ország neve – Yölah istennek és az ő Abi nevű prófétájának hódol a nép. Ebből a környezetből válik ki a főszereplő, Ati, aki elhatározza, hogy felkutatja a gettókban bujkáló istentelen lázadókat, és csatlakozik hozzájuk.

 

Hercule Poirot újabb esetét jegyezte le Sophie Hannah. A zárt koporsó című regényben ismét együtt nyomoz a híres belga detektív és a Scotland Yard fiatal nyomozója, Edward Catchpool. A különös páros egy híres írónőnél vendégeskedik, és egy szövevényes gyilkossági ügyet kell felgöngyölíteni – természetesen sikerrel.

 

Bill Hodges is visszatér Stephen King trilógiájának csattanós fináléjában. A Mr. Mercedes és az Aki kapja, marja nyugdíjas zsarujának immár a természetfelettivel is meg kell küzdenie. Hodges és társa, Holly Gibney ugyanis egy olyan öngyilkossági ügyben nyomoznak, amelyhez köze lehet a mercedeses gyilkosnak, Brady Hartsfieldnek, aki évekkel azelőtt súlyos agysérülést szenvedett. Ám a szobában, ahol az ártalmatlannak tartott gyilkos vegetál, egy titokzatos, gonosz erő ébre. A Hodges-trilógia utolsó darabja, Az utolsó műszak novemberre várható.

 

A hatodik és hetedik résszel folytatódik A Setét Torony című sorozat, és Stephen King rajongói kezükbe vehetik a magyarra még le nem fordított, Richard Bachman álnéven közölt Az átkozott út című könyvet.

 

Novemberben jelenik meg magyarul J. R. R. Tolkien első prózai műve, a Kullervo története a Kalevala tragikus hőséről. Kullervo, Kalervo fia természetfeletti erővel bír, és tragikus sors vár rá.

 

Rosemary Sullivan történészi alapossággal és költői érzékenységgel tárja fel Sztálin lányának különös sorsát. Az 1926-ban született Szvetlana a Kreml kis hercegnője volt Sztálin lányaként, de így is át kellett élnie a kor tragédiáit. Anyja öngyilkos lett, rokonai közül sokat az apja gyilkoltatott meg, egyik szerelmét pedig a Gulagra juttatta. Apja halála után, a hidegháború kellős közepén Szvetlana az Egyesült Államokba disszidált, de ott is hiába kereste a boldogságot: az igazi nagy szerelmet. S persze apja árnyékától sem tudott soha teljesen megszabadulni. Rosemary Sullivan Sztálin lánya című könyve októberben jelenik meg.

 

A botrányos életű, kivételes tehetségű festőnő, Amrita Sher-Gil rejtélyes életét és korát mutatja be Alfredo de Braganza könyve. A pandzsábi arisztokrata polihisztor és a magyar zongoraművésznő gyereke Párizsban tanult festészetet. Művészi útkeresése a függetlenségi mozgalmaktól forrongó Indiában folytatódott. Szülei tiltakozása ellenére férjhez ment magyar unokatestvéréhez. A magánéleti nehézségek ellenére Amrita művészként a csúcs közelében járt, amikor huszonnyolc évesen vesztette életét.

 

Pallavicini-Andrássy Borbála naplója két időszakot örökít meg: az első naplórész az 1951 májusa és 1953 októbere közti történéseket rögzíti, amikor Borbálát minden vagyonától megfosztva kitelepítik a Tisza menti Besenyszög közelében levő Fokoru-puszta egyik tanyájára. A második rész 56-os napló, a forradalmat megelőző időszak vázlatos ismertetése, a forradalom eseményeinek lázas krónikája.

 

1940-ben New Yorkban egy Salinger nevű írópalánta találkozik a tizenöt éves Oona O’Neill-lel, a legnagyobb élő amerikai drámaíró lányával. Idilljük csak a következő nyáron kezdődik, pár hónappal Pearl Harbor előtt. 1942-ben Salingert behívják a seregbe, Oona pedig Hollywoodba indul szerencsét próbálni. Frédéric Beigbeder tényeken és legendákon alapuló regénye, az Oona és Salinger erről a beteljesületlen szerelemről szól.

 

Forrás: Európa Könyvkiadó