Főkép

Szögezzük le előre: az Egyensúlyban egy ízig-vérig amerikai könyv. Két republikánus tanácsadó írta abból a célból, hogy kiutat mutasson az Egyesült Államok vezetésének a költségvetési káoszból, amibe az elmúlt évtizedekben kormányozták magukat. Ebből eredően itt senki ne keresse az amerikai nagyhatalom megkérdőjelezését vagy kritikáját. Viszont akit ez a hangvétel nem zavar (vagy csak kicsit, mint engem), az egy nagyszerű könyvet olvashat.

 

Mióta van némi rálátásom a történelemoktatásra, mindig is problémának éreztem, hogy a politika- és gazdaságtörténet mintha egymástól teljesen elkülönülve létezne. Mintha a politikusokat nem befolyásolná a kereskedelem, a gazdaság állapota, a befolyó jövedelmek, az adóztatás, holott enélkül még egy állam sem működött. Éppen ezért érdekelt az Egyensúlyban, mert pont azt tűzte ki célul, hogy igazolja: a nagyhatalmi hanyatlás indoka mindig a gazdaságban keresendő.

 

A szerzőpáros az első két fejezetben kijelöli egy állam hatalmát, röviden definiálja a GDP, GNP fogalmát, valamint felállítja tételét a nagyhatalmak hanyatlásáról. Lényegében ez egy rövid összefoglalása a legfontosabb közgazdasági fogalmaknak és problémáknak, amivel jól megágyaz a későbbi „esettanulmányoknak”. A hanyatlás tényezőinek meghatározása rövid, tömör, könnyen érthető – az egész kötet ugyanilyen könnyen áttekinthető részekből áll.

 

Érzésem szerint a szerzők jó, közérthető példákat választottak tételük igazolására. Mind a történelmi példák (az ókori római császárság, a spanyol vagy éppen az oszmán birodalom), mind a kortárs esetek (mint Japán vagy az Európai Unió) ismertek, a legtöbb olvasónak van róluk előzetes véleménye. Ennek ellenére néhol még így is kicsit szájbarágósnak tartottam, mert túl sokat időzött egyes esetekben a történelmi háttér felvázolásán. Ehelyett szívesebben fogadtam volna a felállított tételek konkrét, világosabb gazdasági levezetését – néhol az érvrendszer elveszett a politikai események felsorolásában. Ugyanakkor ezeket a példákat kifejezetten izgalmas volt olvasni, egy kicsit más szemszögből is tanulmányozni az untig ismert történelmi adatokat.

 

Kétségkívül még izgalmasabb volt a jelenkor kihívásaival való ismerkedés. Az Európai Unió kérdése sokkal húsbavágóbb, hiszen gyakorlatilag a napi közélet témája az Európai Gazdasági Közösség válsága. Érződik a szövegen, hogy a szerzők teljesen más környezetből érkeznek, hiszen olyan témákat is pedzegetnek, amit belső résztvevőként kevésbé, de külső szemmel sokkal könnyebb észrevenni, adott esetben kritizálni. A felvetett problémák valóságosak, felvetik a kétséget aziránt, hogy az európaiak béke utáni vágyából felépült intézmény maradandó lesz-e.

 

A kötet legnagyobb erényének a magam számára mégis az tűnt, hogy sikerült átadni a laissez faire elvét, azt, ahogy az Egyesült Államok gondolkodik a gazdaságról és a világról, holott ezek a fejezetek európai szemmel elég nehezen érthetőek voltak. Ez abból fakadt, hogy magát az amerikai intézményrendszer felépítését, működését mindig nehezen vázoltam fel magamnak – mint látható a kötetben, ez maga is egy modell, amit az Alapító Atyák a lehető legoptimálisabb demokrácia érdekében alakítottak ki. A politikai felépítés mélyebb ismerete tehát segít a jobb érthetőségben, de anélkül is világos a válság mibenléte és a megoldásra tett javaslat.

 

Glenn Hubbard és Tim Kane teóriájával végső soron magam sem vitatkoznék, számomra teljesen logikusan vezették le. A kötet olvasmányos, jelentősebb közgazdasági előtanulmányok nélkül is élvezhető. Izgalmas gondolatkísérlet, ami nemcsak az amerikai demokrácia működése iránt érdeklődőnek lehet izgalmas olvasmány, hanem valamennyi történelemkedvelőnek is.