Főkép

Ismét olyan együttes lemeze került a kezembe, akikről gyakorlatilag semmit sem tudtam előzetesen. Ez persze cseppet sem csökkentette a kíváncsiságomat, elvégre ha más nem derül ki a meghallgatás után, csak az, hogy mi tetszett annak, aki ajánlotta – már kaptam valamit cserébe a ráfordított időért. Szerencsére ennél jóval több került a mérleg pozitív serpenyőjébe, és bár azt nem állítom, hogy rajongó lettem, képzeletbeli kalapomat megemelem a négy testvér előtt, mert összeszedett, izgalmas zenét játszanak.

 

A Kongos fiúknak mozgalmas gyerekkora lehetett, hiszen életek Angliában és Dél-Afrikában, hogy aztán Amerikában kössenek ki – az Egomaniac felvételei is itt zajlottak, apjukkal közös stúdiójukban. Ez már a harmadik albumuk, és ha a másodikra azt mondták a kritikusok, hogy emlékezetes dalokkal volt teli, akkor ehhez képest most más irányba mentek. Első hallgatás után úgy gondoltam, hogy érdekes, nagyon változatos, amit csinálnak, de olyan igazán emlékezetes, kiugró nóta nincs a tizenhárom tétel között. Aztán persze többször végighallgattam az anyagot, és némileg árnyalódott a véleményem – jelesül már nem gondolom őket Genesis kópiának a nyitó szerzemény miatt, hanem egy legalább annyira ígéretes karrier előtt álló társulatnak, mint a szintén rokoni alapon szerveződött Kings of Leon.

 

 

Mint már említettem, ez egy nagyon változatos album, amelyben a srácok szemrebbenés nélkül használnak fel olyan elemeket, amelyek alapban nagyon messze esnek a rocktól. Ilyen például a kwaito, amit a dél-afrikai garázszeneként lehet pozicionálni, vagy a zydeco (I Want It Free), amit a Louisiana-i kreol muzsikusok alakítottak ki, és amit nem szabad összekeverni a cajun zenével, amit ugyan hasonló, de mégis más. Aztán van itt még egy kis blues rock (I Don`t Mind), amelyből legfeljebb az a fajta szomorúság hiányzik, ami a deltavidéki blues jellemzője (bár nekem így tetszik, ahogy van).

 

A „Look At Me” pedig kicsit olyan, mintha vonósnégyessel felturbózott pop-rock szólna – attól ugyan nem félek, hogy a slágerlisták élére kerül, de jól példázza, mennyire jó zenészek alkotják az együttest. Az „Underground” a rockos vonalat erősíti, de meglepő módon nem az alter, hanem a szó eredeti értelmében. Ezt követi az „Autocorrect”, ahol az énekre gyúrnak rá, és a kórusnak köszönhetően ezt maximálisan sikerül teljesíteni. Egészen más hangulatú lett a „Where I Belong” – lassabb, merengősebb. Ezt még mindig kicsit kakukktojásnak érzem az albumon, bár értem, hogy csupán azt a képet hivatott erősíteni, miszerint a négyes tényleg szabadon és otthonosan mozog a különféle hangulatok, megközelítések között. Félidőnél érkezik a slágergyanús „Birds Do It”, a maga zaklatott ritmusaival, és olyan húzással, ami azonmód bólogatásra késztet.

 

Igazából azért vagyok picit bajban, mert miként az már az eddig leírtakból is kiderül, a Kongos egy fura társaság, ahol a hangszeres tudás kéz a kézben jár a zeneszerzői tehetséggel, és olyan dalcsokrot tesznek lelkünk örökké nyitott virágvázájába, amelyre bódult méhecskeként napokig visszajárnak az eredetiségre szomjazók, és igyekeznek minden hangot elraktározni szűkösebb időkre.

 

 

A Kongos erősségei közé tartozik az okosan használt vokál, a határozott ritmusszekció és sokoldalúság (ami ebben az esetben többet jelent a változatosságnál). Biztosan sokat profitáltak a zeneszerző apuka tanításaiból, valamint a zenei előtanulmányokból – de mindez csak alapot jelent, ami valódi tehetség nélkül mit sem ér. Légy nyitott, és miközben merítesz az elődök hagyományaiból, maradj eredeti – elképzelésem szerint ezzel az intelemmel/jótanáccsal engedték el a négy testvért hazulról, ők pedig jólnevelt gyerek módjára megfogadták és megvalósították az apai intelmet. Gyakorlatilag az Egomaniac album úgy rock, hogy közben kelőképpen nyitott, és hagyja érvényesülni a menet közben felbukkanó stílusokat, illetve úgy adoptálja azokat, hogy egyrészt megmarad az együttes stílusa, másrészt kellőképpen izgalmas, és sokadszorra meghallgatva is izgalmas zene marad.

 

Az együttes tagjai:

Johnny Kongos

Jesse Kongos

Dylan Kongos

Daniel Kongos

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Take It from Me

2. The World Would Run Better

3. I Want It Free

4. Underground

5. Autocorrect

6. Where I Belong

7. Birds Do It

8. 2 in the Morning

9. Look At Me

10. I Don`t Mind

11. Hey You, Yeah You

12. Repeat After Me

13. If You Could