Kiss Ottó: Ne félj, apa! – Nagy kislánykönyv
Írta: Palczer-Aschenbrenner Eti | 2016. 07. 28.
Örömmel fedeztem fel nemrég, hogy megjelent Kiss Ottó legújabb kötete, a Ne félj, apa! – Nagy kislánykönyv. Mivel nekünk is lányunk van – bár néhány évvel fiatalabb, mint a kötet múzsája – rögtön tudtam, ezek a versek rólunk/nekünk szólnak majd.
Egy-egy sort, élethelyzetet olvasva az motoszkált a fejemben, hogy ezt bizony a mi csemeténk ihlette, Ő is pont így szokott szekrényt pakolni, nem szót fogadni, poharat, ételt elhajigálni, abban a percben, mikor kicsit lankad a figyelmünk. Bűbájos történetek ezek, amelyeken persze adott pillanatban bosszankodunk, de aztán nevetve meséljük később őket. Főleg azt várom, amikor a sztorik főszereplője érdeklődik a „múltjáról”, a gyerekkoráról, és neki tudom majd a csínytevéseit elmondani. Remek sorvezető lesz hozzá ez a kis könyvecske, bárhol is nyitom ki, biztosan eszembe jut róla egy vicces történet.
Apró huncutságok és igazi gyermekbölcsességek, valódi rácsodálkozások tarkítják a strófákat, mintha valóban egy kis óvodás szeméből láthatnánk a világot. Egy olyan világot, ami valójában egyszerű, csak mi, felnőttek bonyolítjuk túl a dolgokat. Végtelen gyermeki kreativitás és türelem (a szülők felé, akik nem értik a nagy összefüggéseket, a világ folyását) árad a versekből. Hadd osszam meg az egyik személyes kedvencemet, ami visszaadja a kötet különleges hangulatát:
„Szőnyegeset játszunk
Este, amikor apa elrakja a játékokat,
összegyűröm a szőnyeget,
apa meg kisimítja,
ezt játsszuk,
mert apa sosem akarja összegyűrni,
csak mindig kisimítani,
ezért aztán nekem kell összegyűrni.”
A grafikákról is ejtenék néhány szót. Kismarty-Lechner Zita rajzai kifejezőek, tökéletesen passzolnak a kötet szelleméhez, és tovább erősítik az a benyomást, mintha a gyermekünk szemszögéből látnánk a világot. Lényegre törőek, a színkombinációk pedig igazán vidámmá, szerethetővé teszik ezt a kis könyvecskét.
Ajánlom azoknak, akik épp ezt a korszakot élik át a gyermekükkel, ezért ismerősek lehetnek a szituációk. De az is örömmel lapozgathatja, akinek már nagyok a gyerkőcei, jókat fog derülni, és biztosan felidéznek a versek majd néhány kedves emléket. Akinek pedig még nincs csemetéje, most elolvashatja, mire is számíthat a jövőben. Egyszóval mindenkinek hasznos olvasmány lesz.