Főkép

Nehezen tudom eldönteni, hogyan viszonyuljak Gerendás Péter legújabb albumához, amely a sokatmondó Boldogország címet kapta. Szó sincs persze olyasmiről, hogy ne tetszene a zene – épp ellenkezőleg. Hiszen pár számban funkra hajazó, időnként sanzonos, máskor szinte már latinos és még számos hatást felvonultató egyvelegével kifejezetten élvezetes és szórakoztató. Kissé lehangoló viszont az az iróniával oldott megkeseredettség, amit akkor is kiéreznénk ezekből a dalokból, főleg a szövegekből, ha nem ismernénk a hátteret. Ha nem tudnánk, hogy a szerző-előadó nemrégiben komoly gondokkal küszködött mind az országban uralkodó közhangulatot, mind az egzisztenciáját illetően, és már azon gondolkodott, hogy elhagyja az országot. És ez a meghasonlottság, ez a trauma, hogy ennyire elege lett itthon mindenből, bizony, átsüt a szövegeken. Vagyis nehéz lenne valóban önfeledten élvezni az anyagot.

 

Ugyanakkor ez a fajta, önmagunk ellen fordított humor – mert hát mégiscsak a humor egy formájáról lenne itt szó – egyrészt terápiás hatású lehet, és segíthet feldolgozni a lelki sérüléseket, melyek egyértelműen nem egyediek, másrészt hasonlóan melankolikus, fanyar, vagy egyenesen gúnyos megnyilvánulásokat hallottunk már annak idején színészlemezeken, de akár – hogy csak egy példát említsek – az LGT némelyik dalában is, közvetlenül a rendszerváltás előtt. A gond számomra az, hogy annak idején, miután megtörtént a nagy áttörés, őszintén reméltem, hogy többé nem kell efféle kétségbeesett ál-vidámkodással, efféle önbecsülést romboló meghasonlottsággal találkoznom. És fáj, hogy valaki így, a zenéjével emlékeztet súlyos tévedésemre.

 

Mégis, a lemez a legkevésbé sem nélkülözi a pozitívumokat. A „Száz év lesz egyedül” például gyomorszorítóan gyönyörű muzsika, még ha a szövege nem túlzottan felemelő is, de ilyesmi a szövegek egyikéről sem igazán elmondható. Zseniálisak még az olyan megoldások is, mint a „Valaki” refrénje, melyben a népdalokhoz hasonlóan közkedvelt régi verbunkosra utaló sor, az „Az a szép, az a szép, ha a szeme kék, szeme kék” emlékeztet voltaképp giccses hagyományainkra, miközben minden más sora egyetlen könyörgés, fohász, de nem valamilyen istenhez, hanem az emberhez, a közönséghez. Nekem nagyon bejött még például a „Pajzson a rés” kontrasztos szembeállítása a „Holnap világvége, április 10.” is, ami Richard Brautigan egyik versének felütésére emlékeztetett. Az egyedüli feloldást, még ha csak nosztalgikus formában is, a záró szerzeményben, a „Vidéki álom”-ban lelhetjük meg. Itt – amellett, hogy egészen szép a refrén dallamának íve – valamiféle megnyugvást lehet kiérezni a dalból, és reménykedem, hogy nem a szám kiemelt, jelképes helyzete mondatja ezt velem.

 

Fontos megemlíteni még, hogy a viszonylag rövid album szinte tisztán családi vállalkozás. A kíséretet a népes Gerendás dinasztia három ifjabb tagja szolgáltatja, méghozzá nem is akármilyen színvonalon. Azt eddig is tudtuk, hogy Gerendás Péter nagyszerűen gitározik, az énekstílusát pedig vagy szeretjük, vagy nem, ám mindenképp képzett, változatos és hiteles, az összehatás pedig tagadhatatlanul abszolút profizmusra, a könnyebb műfajok beható ismeretére vall. Ettől még persze nem feltétlenül jó valami, de figyelembe véve, hogy itt mégsem popklisékkel való buta legózásról van szó, úgy vélem, másnak is éppúgy megtetszhet az anyag, mint nekem.

 

Már csak azt kell eldöntenem, hogy élőben is szeretném-e látni, hallani ugyanezt. Tagadhatatlanul élmény lenne, ugyanakkor, bárhogy nézzük, mégiscsak afféle sírva vigadásra kellene felkészülnöm, ha „korszerűsített” formában is, és ettől parányit tartanék. De meglátjuk. Annyi biztos, hogy a lemez minden mozzanatában tökéletes, és még sok ilyet szeretnék hallani a végül az itthon maradás mellett döntő Gerendás Pétertől.

 

A zenekar tagjai:

Gerendás Péter – ének, akusztikus és elektromos gitárok

Gerendás Dániel – dob és ütőhangszerek

Gerendás Hanna – zongora

Gerendás Ruben – bőgő, basszusgitár

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Boldogország

2. Minden jó így

3. Lomtalanítás

4. Valaki

5. Kicsi lány

6. Ha láthatnám újra

7. Száz év lesz egyedül

8. Régimódi ócska tér

9. Pajzson a rés

10. Vidéki álom