Hír: Jack London életműsorozat a Kossuth Kiadó gondozásában

2016-ban száz éve, hogy itt hagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót – az irodalom művésze volt. 

Rendkívül mozgalmas, kalandokkal és szenvedésekkel teli, pazar és elpazarolt írói honoráriumokig jutó négy évtized volt az övé. Bebarangolta a Földet a csendes-óceáni szigetvilágtól az alaszkai jégmezőkig, a londoni nyomornegyedektől az aranyásók telepeiig. Íróként mindenütt kincsre talált. A Kossuth Kiadó 15 kötetben jelenteti meg az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.

 

Jack London sorozat 1. - A beszélő kutya

 

Jack London hősként, egyben irodalmi hősként látta önmagát, személyes vallomásaként olvashatjuk csodálatos kutyaregényeit is. Közülük A beszélő kutya, amely az író halála utáni évben jelent meg, a természeti és az emberi lét találkozásáról szól. Ez a találkozás felülír minden gonoszságot és részvétlenséget, egymásnak alá- és fölérendelt emberi (embertelen) viszonyt. Főszereplője Jeromos, akit épp egy világtalan bennszülött tanít meg beszélni.

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 2. - Fehér agyar

 

Az életműnek összefoglaló jelképe lehet Fehér Agyar, „aki” származását és sorsát tekintve félig farkas, félig kutya. A vadon szabadsága ütközik benne a szolgálat és a szolgaság ellentmondásos törvényeivel. Az 1906-os regény címszereplője hosszú utat jár be, mígnem az engedelmesség helyébe a szeretet léphet, egy emberi mivoltához méltó lénynek köszönhetően: „Weedon Scott vállalta a feladatot, hogy megváltja az emberiséget a Fehér Agyar ellen elkövetett bűneitől”.

 

 

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 3. - Aranyásók Alaszkában

 

Jack London a múlt századforduló aranyláz-éveinek legendás alakja volt, a visszaemlékezők egyöntetűen úgy emlegetik őt, mint a „csákánynyél-milliomosok” fenegyerekét. Élményei nyomán számtalan balladisztikus elbeszélés, anekdotikus karcolat született, 1912-ben pedig megjelent egy novellaciklus, amelyben az írások azonos főhősök köré épülnek. London fanyar humorral követi egy városi ficsúr kalandjait, akiből mint „csicsakó”-ból, azaz zöldfülűből vészhelyzetekben és életre szóló elhatározásokban egyaránt döntésre érett férfiú válik.

 

 

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 4. - Tengeri farkas

 

Az 1904-ben megjelent Tengeri farkas letehetetlenül izgalmas kalandregény, az óceán és a lélek viharaival; Jack London egyik legvitatottabb, egyben legnagyobb hatású műve. Egy könyveken nevelkedett fiatalember hajótöröttként kerül egy fókavadász hajóra, amelynek kapitánya kényére-kedvére bánik vele. Kettősük a mindennapi küzdelmekben kiszolgáltatott ideákat s velük szemben az erő kultuszát hirdető életfilozófiát képviseli. A fiút lenyűgözi az emberisten jelenésszerű tökéletessége, hatalma, természetszerű csodája, és beletanul mindabba, ami a túléléshez szükséges, ugyanakkor nem hajlandó föladni az embertársaival szolidáris szabadgondolkodó szellemét és erkölcsi normáit. Az emberisten jelenése ugyanis épp az embertelenségé, a tömegeket bűvöletbe ejtő gonoszé.

A huszadik század véres fejleményeit megelőlegező ideológiai ütközet ez, az író életében és életművében egyaránt kulcsfontosságú konfliktus, amelyből a kiút a humánummal átjárt természet, a természetszerű szépség és a teremtő szellem lehet.

 

 

 

 

 Jack London sorozat 5. - A Vaspata

 

1917 őszén forradalom tör ki a világ egyik nagyvárosában – Chicagóban. Ekkorra képzelte el Jack London az amerikai „mélység népének” kaotikus lázadását. 1908-ban, A Vaspata megjelenésének idején az író nem tudhatta, hogy még ezt az elképzelt, közeli jövőt sem éri meg, de biztos volt benne, hogy a 2600-as évek már az Emberi Testvériség Korszakának időszámítása szerint telnek – regényének elképzelt könyvkiadói onnan néznek majd vissza Amerika elitjének egykori hirtelen gazdagságára és tömegeinek iszonyatos nyomorára.

Az annak idején jobbról-balról botrányt kavaró regényben minden együtt van, ami az írót jellemzi: gazdag életismeret, fantázia, zabolázhatatlan szolidaritás és hőskultusz.

 

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 6. - A vadon szava

 

Jack London első nagy sikere és mindmáig legolvasottabb regénye A vadon szava (1903), amely egy fagyvilágba hurcolt, majd farkassá kényszerülő kutya kalandjaiban a teremtés leginkább csalódást keltő lényének, az embernek állít tükröt. Buck története mellett az író más „északi” elbeszélései is a természettel és önnön vágyaikkal magukra maradt hősök mitológiáját alkotják, egyfajta „északi Odüsszeiát”, ahogy az író egyik címében is jelzi szándékát. A ciklus központi figurája a beszélő nevű Malemute Kid, akinek folyamatosan tanúskodnia és döntenie kell élet-halál kérdéseiben.

 

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 7. - Országúton / A mélység lakói

 

Jack London vakmerő és fölfedezőkész szerző volt haditudósítóként is – az orosz–japán háborút tulajdonképpen végigharcolta –, 1902-ben vállalkozott az angol–búr háború „közvetítésére”, ám mire Londonig jutott, Afrikában békét kötöttek. A tudósítói lendület azonban nem maradhatott kielégítetlenül: az író szó szerint álruhát öltött, és alámerült az angol főváros nyomornegyedének életébe. Élményei nyomán született A mélység lakói (1903), amelyben megszólalnak az ágyrajárók, a hajléktalanok, a koldusok és prostituáltak, és „megszólal” a korabeli sajtó is. A mű dickensi körkép, egyben az első hiteles szociográfiák egyike. Az író ugyancsak úttörő volt az azóta világhódító road kultúrában, elsőként írta meg egy hobó csavargásait Amerika (vas)útjain, egy 1890-es munkanélküli-mozgalom, a Washingtonba masírozó, úgynevezett Kelly-hadsereg tagjaként. Az Országúton (1907) találkozás egy fiatalemberrel és a korántsem mesebeli Amerikával.

 

 

 

 

 Jack London sorozat 8. - Az óceán meséi / A vén halász meséi

 

„A fehér embernek, ha elkerülhetetlen akar lenni, nemcsak meg kell vetnie az alacsonyabb rendű fajokat, és nagyon sokra kell tartania magát, hanem tilos is sokat képzelődnie. Nem kell, hogy nagyon megértse a feketék, a sárgák és a barnák ösztöneit, szokásait és lelki folyamatait, mert nem evvel a módszerrel taposta ki a fehér faj királyi útját a világ körül.”

A világjáró Jack London még misszionáriusok, gyarmati tisztek, modern rabszolgakereskedők társaságában meséli a – korabeli szóhasználattal – fajok találkozását a Csendes-óceán szigetein. Szemléletében a tudósító elfogulatlan éleslátása keveredik az egzotikum kelendő ecsetvonásaival. Történetei hol szikáran tárgyszerűek, hol a legendák stilizációjával élnek, hol kényelmetlenül ironikusak. Életmű-válogatásunk e kötetében két „óceáni” novellaciklusát adjuk közre (Az óceán meséi, 1911; A vén halász meséi, posztumusz, 1919), mindkettőnél megtartva a korai magyar fordítás kötetcímeit, de most először az amerikai kiadások teljes anyagával és eredeti sorrendjével.

 

 

 

 

Jack London sorozat 9. - Martin Eden

 

Pályájának zenitjén, 1909-ben jelent meg Jack London regénye egy szorongások gyötörte, ugyanakkor ambíciók fűtötte, mélyről jött fiatalemberről, aki rendkívüli tehetségét csak rendkívüli szenvedések árán teljesítheti be. A Martin Eden mintegy szintézise annak, amit Jack London az életről és az irodalomról, a száz év előtti amerikai fel- és alvilágról s egy bezápult művészetszemlélet radikális megújításáról tud. Címszereplője nem sikert akar, hanem részvételt egy vágyott szellemi közegben, így a népszerűség, amely olcsón, divatszerűen köszönt be az életében, nem örömmel és elégtétellel, hanem végzetes közönnyel tölti el.

 

 

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 10. - Kóbor csillag

 

Jack London az aljas kisszerűségnek kiszolgáltatott sors és a történelem, az emberi lét gazdagságát uraló szellem kettősségét írja meg 1915-ös fantasztikus regényében. Főhőse, Darell Standing ketrecbezárt fenevad az Államok legkegyetlenebb börtönének magáncellájában. Egykor a tudományos elit tagja volt, most azonban egy kényszerzubbony kíméletlen abroncsában fuldokló, kivégzésre ítélt rab, aki korábbi életeiben, alakmásaiban „támad föl”. „Azt hiszik, meg tudják fojtani, el tudják vágni halhatatlan életemet, szellemtelen és otromba ötletükkel: kötéllel és bitóval. Holott én tovább vándorolok csupán, és kóborolni fogok még számlálatlan századokon át, ezen a csodálatosan szép Földön. Csak az alkalom változik mindössze; leszek herceg és paraszt, csiszolteszű és kerge, (…) tengerjáró bátor hajós és gyáva orgyilkos.”

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 11. - A profi / Bérgyilkossági Iroda Kft.

 

A Bérgyilkossági Iroda Kft. főnöke egykori orosz anarchista, aki Amerikában „vállalkozóként” irtja a korrupt elit tagjait. Munkatársai tudósok(!), s ő maga is „behajtotta életében a könyvek korszakának lapját, hogy a kaland képtelen őrületének új oldalára nyisson”. Rokonai ők az Aranyásók Alaszkában kalandorának vagy a Tengeri farkas ábrándos hajótöröttjének. A kisregény kéziratát, a szerző jegyzetei alapján, Robert L. Fish, forgatókönyvíró fejezte be, és csak évtizedekkel Jack London halála után, 1963-ban jelent meg.

A profi (az eredeti címet szó szerint követő magyar fordítás első kiadásában A vadállat) címszereplője ártatlan héroszként kerül a fogadási csalásoktól bemocskolt bokszvilágba. Szelíd „vadállat”, aki megtapasztalja, hogy a „profi” nem szakmai, hanem erkölcsi kategória. Az 1913-ban kiadott kisregényt egy másik halhatatlan boksz-novella, A mexikói párdarabjaként olvashatjuk (életműsorozatunk Hús, semmi más című kötetében).

 

 

 

Jack London sorozat 12. - Hús, semmi más 

 

Az elbeszélések Jack Londont felfedező kedvének, ábrázoló művészetének teljében mutatják. Megannyi mérkőzésről tudósítanak, amelyeket az ember a világgal, környezetével és saját esendőségével vív. Emlékezetes figurái mind nagy küzdők: Az ároktól délre kettős életet élő hősében a finom értelmiségi és a cselekvőképes, ellenállhatatlan férfi szerepei ütköznek, A mexikói címszereplője az elveihez, eszméihez végletekig hű, sérült lélek és a tökéletes harcos „keveréke”, a Mint hajdan Argosz minden kihívást lebíró öregembere makacsul és póztalanul válik élő legendává. Az író bármerre kalandozik, röpít magával.

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 13. - A sárga sátán

 

A gyerekkori virtus, a társaság biztonságát és szolidaritását a kocsmában kereső és megtaláló ember függősége, a szellemi, művészi teljesítmény mesterséges fokozása – mind az elhatalmasodó alkoholizmus egy-egy állomása, amelyet Jack London tűpontos lélekrajzi leírásban ábrázol. E rajz egyúttal a világirodalomban elsőként kíméletlen józansággal megalkotott önarckép a mámor foglyáról. 1913-as megjelenése óta szüntelen hivatkozási alap, egyúttal a modern irodalmi portré műfaji remeke. A mű eredeti címe, John Barleycorn maga a megszemélyesített kísértés, „Árpajankó”. Első magyar fordítása nyomán A sárga sátánként él a magyar köztudatban, s bár a könyv utóbb más címmel is napvilágot látott, kiadásunkban maradtunk a megszokott címnél. 

 

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 14. - Ádám előtt / A skarlát 

 

Az Ádám előtt 1907-ben jelent meg, A skarlát 1912-ben, ám ikerkönyvek: az előbbiben a történelem előtti időkbe álmodja magát a mesélő, az utóbbiban a történelem utániba, a civilizáció elképzelt pusztulásának korába. Jack London a vadont jól ismerő író fantáziájával mesél az emberré válás folyamatáról – és a modern Amerika ellentmondásait kipellengérező író indulatával az új barbárságról (datálása szerint 2073-ban…). Látomásai meghökkentően „pontosak”, és fájdalmas gúnnyal figyelmeztetnek a barbárság talán legnagyobb rettenetére: az érzékeny emberi nyelv hiányára. 

 

 

 

 

Jack London sorozat 15. - Az éneklő kutya

 

Két testvér fogja közre a Jack London életművéből válogató sorozatot – két ír terrier. A beszélő kutya címszereplőjével, Jeromossal kezdődött a történetek füzére, és Az éneklő kutya hőse, Mihály fejezi be. Az egymásra rímelő állatregények – amelyek az író életének utolsó esztendejében, 1916-ban születtek – a kalanddal és fantáziával, kutató szenvedéllyel és életbölcsességgel teljes írások méltó keretéül szolgálhatnak. A huszadik századi világirodalmat inspiráló, megújító írói szemlélet és nyelv – ez Jack London sajátja. És persze a művek mind-mind a részvét és felháborodás felejthetetlen példái. Ahogyan Az éneklő kutya és sok más Jack London-mű fordítója, Szász Imre írja: „Ez az ítélkezés a miénk, olvasóké is. Aki Mihály ellen vét, ellenünk vét…”

 

 

 

 

 

Jack London sorozat 16. - Irving Stone: Matróz lóháton

 

Matróz lóháton – ezzel a címmel maga Jack London tervezett egy önéletrajzi kötetet, amely az aranyásók földjét, a farmerek világát és a világtengereket bejáró ember kalandozásairól számolt volna be. Az író végül is önéletrajzát beleoltotta elbeszéléseibe, regényeibe, a dokumentatív feldolgozás másra maradt. Nem is akárkire: a honfitárs Irving Stone nem sokkal nagysikerű Van Gogh-regénye után, 1938-ban adta közre a huszadik század meghatározó irodalmi alakjának biográfiáját, beleágyazva a század eleji Amerika szellemi, művészeti s nem utolsó sorban politikai életének izgalmas körképébe. Stone elfogulatlan megfigyelőés ragyogó mesélő, szinte észre sem vesszük, és számtalan London-mű születésének titkaiba avatja be az olvasót. Előttünk egy fantasztikus fickó, aki már osztrigakalózkodó ifjúkorában élte is, olvasta és írta is a kalandos életet, egyidőben volt övé a kikötő üdvöskéje s látta el olvasmányokkal, gyöngéd figyelemmel Ina Coolbright, a könyvtárosnő.