Pacskovszky József - Pacskovszky Zsolt: Nő kutyával és holddal
Írta: Baranyi Katalin | 2015. 10. 27.
Magyar krimi. És nem Kondor Vilmos írta. De még csak nem is Baráth Katalin. Sőt, nem is történelmi detektívregény: a jelenben játszódik. Az ilyenfajta könyveket két kézen is meg lehetne számolni. Ha pedig a meghatározáshoz még azt is hozzátesszük, hogy a kötet legyen izgalmas, olvasmányos, valószerű és játszódjon legalább részben a mai Magyarországon, valószínűleg már egy kéz is elég lenne… A Pacskovszky-testvérpár vaskos könyve azonban tökéletesen megfelel mindezeknek az elvárásoknak. Magyar, de érdekes. Elvisz külföldre is, de hitelesen és valószerűen. Nyomozós krimi, de telve van thriller-elemekkel. Jól megírt, ugyanakkor filmszerűen érdekes. És: teljesen eredeti. A Nő kutyával és holddal a modern magyar krimi klasszikusa lehet – máris, akár már pár hónappal a megjelenése után.
Gimes Emma Nagy-Britanniában él. Buzgón tervezgeti közös életét partnerével, Rayjel, aki elviszi egy skóciai kirándulásra. Inch Kennethnél aztán sok minden történik: többek közt meghal egy nő. Továbbá itt fut össze Emma a vonzó fotóssal, Alan Hunterrel, aki képet készít róla. S bár többé nem találkoznak, Emma rájön, a jövőjében nincs helye Raynek. A történet tíz évvel később folytatódik. Emma, a rendőr főhadnagy ismét a határán van annak, hogy kilépjen addigi életéből. Még mindig magányos, ráadásul mélyen megrázza, hogy legjobb barátnője családon belüli erőszak áldozata lesz. Főnökei úgy ítélik meg, hasznos lenne számára egy kis környezetváltozás, így azután elküldik egy londoni bűnmegelőzési konferenciára. És ekkor ismét feltűnik az életében a titokzatos Alan… Ám mielőtt még jobban megismerhetnék egymást, a férfi eltűnik. Emma tudni akarja, ki is valójában Alan, aki a Magányos nő kutyával és holddal című fotót készítette róla. Az angol rendőrség azonban elzárkózik. Emma magánnyomozásra kényszerül, ám minél többet tud meg Alanről, annál inkább veszélybe kerül az élete: s végül menekülnie kell…
A kötet szerzői fivérek. Pacskovszky József filmes és forgatókönyvíró: látomásszerű, költői játékfilmjei 2000-ben Balázs Béla-díjat hoztak neki. Az új évezredben a krimi filmes műfajával kísérletezik és Angliában tanít filmkészítést. Pacskovszky Zsolttól, aki író és műfordító, sok könyvet találhatunk a könyvesboltokban. Egyrészt folyamatosan fordít Boris Viantól Georges Simenonon át Timothée de Fombelle-ig, a kémregénytől a szépirodalmon át a gyerek- és útikönyvekig, másrészt maga is ír: még emlékszem, milyen izgalmas volt összefutni a könyvtárban Moribond című „regényfilmjével” (nem egészen tudtam hová tenni, de vitathatatlanul élveztem!), mostanában pedig a kamaszok és tinédzserek találkozhatnak a könyveivel, főleg a Móra Kiadónál (ilyen a nagy sikerű Szabadesés, vagy a Hogyan élheted túl, ha rád száll az osztály? és más Lélekdoki-kötetek). Már több forgatókönyvet írt a testvérével, de a Nő kutyával és holddal az első közös regényük.
Nem tudom, milyen munkamegosztással dolgoztak a krimijükön, de a végeredmény igazán meggyőző és különleges lett. És persze meglepően eredeti. Nem is igazán értettem, miért fogalmazott úgy a kiadó a fülszövegében: „A Pacskovszky fivérek bemutatkozó regénye rózsaszín felhős romantikus történetként indul, ám a komor hangulat, a baljós előjelek, a szereplők rejtett szennyes szándékai hamar kizökkentik az olvasót a komfortzónájából.” Én semmiféle rózsaszín felhőcskékkel nem találkoztam: hiszen már az első lapon Unity Mitfordról, az angol nácizmus tragikus fekete angyaláról esett szó, a negyediken pedig mindjárt váratlan haláleset történt… A komfortzónámból sem estem ki, mivel krimis thrillert vártam, s azt is kaptam: ez a kiszámíthatóság néha igazi megkönnyebbülés a posztmodernül és kényszeresen állandóan meglepetést okozni akaró modern irodalomban. Összességében kőkemény, nem annyira noiros, mint inkább csak nagyon szuggesztív hangulatú thrillernek éreztem a kötetet, amelyben azért a krimis nyomozásnak is jutott hely. A pergő cselekmény, a váratlan fordulatok, a kiválóan (bár néhol túl részletesen) ábrázolt fő- és mellékszereplők mindvégig lekötötték a figyelmet, sőt, még azt is elérték, hogy a (talán túl gyakori és) gyors helyszín-, szereplő- és cselekményváltások ellenére is igazán olvasmányos és lebilincselő maradt a kötet.
Épp ezért mindenkinek ajánlom, aki úgy gondolja, hogy a magyar krimi épp olyan jó kell, hogy legyen, mint a külföldi. A Nő kutyával és holddalnak nem kell semmit elnézni vagy megbocsátani: helyt áll magáért, s izgalmas szórakoztató olvasmányként várja reménybeli olvasóit – akik, remélem, minél többen lesznek.