Főkép

Polona Glavan: Éjszaka Európában

„Romantikus történet a fiatalságról és az utazásról.”

Polona Glavan így jellemezte debütáló regényét, mely szerkezetében leginkább Jim Jarmusch Éjszaka a Földön című filmjéhez hasonlítható. Csak éppen a taxikat a Párizs és Amszterdam közötti éjszakai vasútjárat kabinjai helyettesítik. Ezeknek az egymáshoz kapcsolt, együtt suhanó, de mégis különálló világoknak a főszereplői interrail jeggyel utazó fiatalok, akik az éjszakában a fiatalság naiv gondtalansága és az egyre inkább közelgő, ám még korántsem időszerű felnőttkor közötti légüres térben lebegnek.

 

 

Erik Wahlström: Isten

Isten, ha rátekint Erik Wahlström könyvére, azt mondhatja: ez így jó. Hisz ő nemcsak Ábrahám, Izsák és Jákob istene, hanem Wahlströmé is. Végtelen humorérzékével pedig még remekül is szórakozik, amiképp mi is, egyszerű olvasók, a magunk istenképével.

Az Ó- és Újszövetség legdrámaibb fordulatait a három arkangyal, Gábriel, Mihály és Rafael baráti-munkatársi szemszögéből követhetjük ezúttal végig, a teremtéstől napjainkig. A helyszín a menny, ahol az eredeti díszlet lassan-lassan az aktuális földi dizájnhoz alkalmazkodik, a műsor a földön megy, de a jól ismert bibliai történetek új megvilágításba kerülnek.

 

 

 

 

 

 

Leena Krohn: Hotel Sapiens

Valahol a nem túl távoli, posztapokaliptikus jövőben, amikor már számítógépes algoritmusok uralják a világot, létezik egy hely, mely egyszerre börtöne, múzeuma, elmegyógyintézete, iskolája és mindenekelőtt menedéke a kihalóban lévő életformáknak, az embereknek. A Hotel Sapiens lakóit érzelemmentes, kibernetikus apácák felügyelik és egyetlen szórakozásként híres filozófusok és tudósok újraprogramozott hologramjai tartanak számukra különös szemináriumokat.

 

 

 

 

 

 

 

Nigel Barley: Az antropológia nem extrém sport

Barley, akinek nyugat-afrikai élményeit a nagy sikerű Egy zöldfülű antropológus kalandjaiban megismerhettük, 1985-ben az indonéz Szulavézi szigetére látogatott, hogy a modern civilizációtól még érintetlen népeket keressen fel. A toradzsa kultúrában bőven talált izgalmas vonásokat: fejvadászatot vagy éppen transzvesztita papokat, miközben számos barátra lelt. Nem meglepő tehát, hogy Indonézia a szerző máig tartó szenvedélyévé vált. A történet végkifejlete, mely toradzsa barátainak londoni látogatását örökíti meg, izgalmas új távlatokat ad Barley informatív és szórakoztató könyvének.

 

 

 

 

 

 

 

 

Pavel Florenszkij: A kultusz filozófiája

Pavel Florenszkij pravoszláv teológus, pap, filozófus, matematikus, muzeológus, esztéta és mérnök volt – valóságos polihisztor. A kultusz filozófiája, az orthodox egyházatyák tanításaira alapozott, töredékesen fennmaradt műve olyan egységes keretben tárja fel a kereszt, a templom, a szentségek és a szertartások mély értelmét, mely a vallási kultusz és a modern szekularizált kultúra mai együttélését új megvilágításba helyezi. Florenszkij szenvedélyes előadásmódja igazi irodalmi élmény.

 

 

 

 

 

 

 

 

Zemplén Gábor: Törékeny spektrum

Isaac Newton korszakalkotó felfedezéseivel a tudományos forradalom egyik legfényesebb alakja volt. Igazi alkimista, valódi vallását titokban tartó, növekvő formátumú középosztálybeli, aki alszolgadiákként kezdte Cambridge egyetemén, majd az angol királyi Pénzverdét vezetve öregen már élet és halál ura volt. Első tudományos cikke egy új fényelméletet két új szóval vezetett be: spektrum és törékenység.

 

 

 

 

 

 

Forrás: Typotex Kiadó