Hír: Az Ab Ovo Kiadó újdonságai a 2015-ös könyvhétre

Dési János: Melyik a Jobbik?

A Jobbikra mind többen tekintenek úgy, mint arra a pártra, amelyik megszorongathatja a következő választáson a Fideszt.

Ez a párt a szélsőjobbról indult, agresszív romaellenessége, nem is olyan nagyon bújtatott antiszemitizmusa, a gárdisták egyenruhás felvonulásai, tagjainak bősz megjegyzései meglehetősen szélsőséges képet alakították ki róla.

Viszont az egyre erősödő Jobbik Vona Gábor vezetésével ma már békésebb arcot akar festeni magáról. Beindult a cukiságkampány. A fényképeken a pártelnök szívesebben vakargatja kiskutyák fülét, mint hogy kopasz verőemberekkel pózolna a kamerának, ahogy korábban tette.

Néppártosodás? Középre húzás? Szélsőségektől való megszabadulás? Bizony, a pártvezetés próbál szalonképesebbnek mutatkozni. De mennyire hiteles ez a változás? Hiszen a párt vezetői szinte kivétel nélkül azok az emberek, akik a vad korszakban is a hangadóak voltak. Ráadásul ma már ismerjük az egyik alelnök véleményét, aki szerint mindez csak kommunikációs trükk, minden marad a régiben. A vad szélsőjobbot „kiszervezik” például a „Betyársereg” nevű képződménybe, hogy ne riasszák el a középosztálybeliek tömegeit.

A trükk egyelőre beválni látszik. Miközben sorra kerülnek elő igen szélsőséges megnyilatkozások, a választópolgárok egy egyre nagyobb része vagy nem tartja szélsőségesnek a Jobbikot, vagy ez egyáltalán nem zavarja. Közben a nagy parlamenti többséggel rendelkező kormányzópárt, a Fidesz jobbról, sőt szélsőjobbról előz. Rendre veszi át a jobbikos javaslatokat, nem egy vezetője használ igazi jobbikosokat megszégyenítő hangot, hátha ezzel visszaszerezhet támogatókat.

A szélsőjobb szellemét a Fidesz szabadította ki a palackból. Most a demokrata erőknek kellene valahogyan visszatuszkolnia oda. Nem lesz könnyű. Első lépésként talán segít, ha tisztában vagyunk vele, kikkel is állunk szemben.

A szerzőről:

Dési János az elmúlt harminc évben dolgozott több napilapnál, tévénél, most a Klubrádió műsorvezetője. Pályája során több cikket írt a szélsőjobb előretöréséről, a szélsőséges eszmék terjedésének a veszélyeiről. Dokumentálta azt a folyamatot, amelynek során, elszigetelt és kicsiny csoportokból kilépve ma már Magyarország egyik meghatározó politikai erejévé vált szélsőjobbos eszméket képviselő párt. Amely nem a semmiből jött, hiszen Szabó Albert, Györkös István, a szkinhedek, vagy éppen Csurka István már előkészítették a talajt.

Dési János korábbi könyvei az Ab Ovo Kiadónál: A magyar szürke 48 árnyalata, Wallenberg-jegyzőkönyv.

280 oldal

2950 Ft

 

Varga Bence: Esős évszak

Két barát, Tamás és Iván elhatározzák, hogy külföldön próbálnak szerencsét.

Tamás Hollandiában igyekszik boldogulni, miközben nem beszéli a nyelvet, pénze nincs, munkát nem kap, és az égvilágon senkit sem ismer. Mikor helyzete már végképp reménytelennek tűnik, egy véletlen baleset elindítja a megkapaszkodás útján. Szívós kitartással küzd, míg végül társra talál egy holland lányban, akinek segítségével – gyökereit is megtagadva – sikerül megtelepednie.

Iván választása látszólag szerencsésebb: Délkelet-Ázsiába vezeti ösztöne, ahol nem kell mindennapi kenyérgondokkal küszködnie, és kedvére utazgathat. Őt a szenvedély ragadja magával, beleszeret egy thaiföldi nőbe, Patcharee-ba, s boldogan adja át magát ennek az elsöprő érzelemnek.

Tamás józan, realista, már-már megalkuvó életszemlélete, és Iván kockázatkereső, szenvedélyes, szertelen felfogása két különböző világlátást képvisel.

A párhuzamos szerkezetű, sodró, izgalmas, fordulatos mű, az Esős évszak Varga Bence első regénye.

Miközben napjainkban rengetegen döntenek úgy, hogy elhagyják az országot, e jelenség megörökítése mindeddig hiányzott a magyar prózairodalomból. Az Esős évszak e hiányt igyekszik pótolni.

A regényben két külföldre távozó fiatal sorsán keresztül képet kaphatunk arról, hogyan lehet boldogulni huszonévesként a kétezres évek elején Hollandiában, illetve Ázsiában. Nyomon követhetjük, milyen lehetséges utak, választások állnak a főhősök előtt, milyen túlélési stratégiákat alkalmaznak, mennyiben azonosulnak környezetükkel, vagy utasítják el a közeget, melybe belecsöppentek.

Tamás történetéből megtudhatjuk, milyen Hollandia egy fejlett igazságérzetű magyar szemszögéből. Milyennek tartja a tájékozott, ugyanakkor némi szkepticizmussal megáldott budapesti fiú a hollandokat. Hogy látja a mentalitásukat, életmódjukat, viszonyukat az idegenekhez, és ők miként fogadják Tamás sokszor kritikus észrevételeit. Végül tanúi lehetünk annak is, hogy fenntartásai ellenére hogyan asszimilálódik Tamás ebbe a gezellig világba.

Egészen másféle indíttatással és háttérrel indul a másik főhős, Iván, aki mintegy „átmossa” magán Ázsiát: engedi, hogy a kontinens színes forgataga minden érzékszervére hasson, hagyja, hogy magával ragadja az élmény. Ám benyomásai és meglátásai alaposan átrajzolják elképzeléseinket a földrészről és a Kelet-eszményről. Iván sem kevésbé kritikus, de nyitottsága és érzékenysége révén gondolkodása spirituálissá válik.

Sorsuk elgondolkodtat minket: az érzelmek vagy a racionalitás diktálta utat válasszuk?

A szerzőről:

Varga Bence a hetvenes évek közepén született Budapesten. Hétéves korában kezdett írni, főként meséket és verseket. Újpestre járt középiskolába, Amszterdamban végezte felsőfokú tanulmányait, majd bejárta a fél világot. Publikált néhány novellát, és társíróként forgatókönyveket jegyzett. Az utóbbi két évben Ázsiát fedezte fel, utazása során, egy önmagának tett, húszéves ígéretet teljesítve született a most napvilágot látó Esős évszak című regénye.

Részlet a regényből.

Interjú a szerzővel.

312 oldal

2950 Ft

 

Páll Szilárd: Keszi Dániel ajándék napja

Keszi Dániel szemtanúja lesz saját temetésének, majd esélyt kap rá, hogy újraélje élete egyik születésnapját.

A regény erről az újraélt napról – 1983. július negyedikéről – szól, valamint arról, ahogy Keszi Dániel szembesül elrontott életével, és fut versenyt az idővel, hogy megmentse azok életét, akikről tudja, hogy a biztos halálba tartanak, miközben e tudását titokban kell tartania. A tét számára óriási, hiszen ha egyvalakit megment, attól a naptól kezdve ő is újraélheti az egész további életét.

A kötet az utolsó oldalakig feszültségben tartja az olvasót – lehetséges-e a múltat újraírni?

Keszi Dániel fordulatos történetének olvasása közben a nyolcvanas évek hiteles képét kapjuk, visszatérünk a Zsigulik, a füstős presszók, a szoba-konyhás albérletek, a vermutok világába. Abba az időbe, mikor még a rendszerváltás fényévekre volt, és a puha diktatúra sekélyes állóvízében próbáltunk talpon maradni.

A Keszi Dániel ajándék napja Páll Szilárd első, izgalmas, meghökkentő regénye az Ab Ovo Kiadónál.

A szerzőről:

Páll Szilárd Brassóban született. Érettségi után Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. Ezt követően néhány évig Székelyudvarhelyen dolgozott. 1990-ben áttelepült Magyarországra, de részt vett a Székely Útkereső szerkesztésében, és Budapesten munkatársa volt az Udvarhelyi Híradónak. Novelláit publikálta többek között a Korunk, a Magyar Napló, a Tiszatáj. Két önálló kötete jelent eddig meg: A csodaóra (novellák) és A bolondok hatalma (regény).

260 oldal

2650 Ft

 

Mandl Péter – Szabó László: Egy csepp beton

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember.

A kötetet Bächer Iván még láthatta, és igen kedvesek voltak számára ezek az írások.

A szerzőkről:

Mandl Péter író, orvos (1976) első kötete, a Mákonypersely kitalált lények köntösébe bújtatott emberi jellemrajzok gyűjteménye. A Sári és Nemszemétke című mesekönyve 2011-ben elnyerte az Aranyvackor pályázat első díját.

Szabó László fotós, informatikus (1974) Gyermekkora óta fotózik, képeit sosem érezte kategóriákba rendezhetőnek. 2009-ben Szép új világ (2009) címmel fotóiból kiállítás nyílt.

120 oldal

2700 Ft

 

Oláh Gábor: Hosszú élete titka

A Hosszú élete titka című önéletrajzi ihletésű regénye egy fiú barangolása apja életének ösvényein és Amerika útjain.

Oláh Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező. Korábban napvilágot látott regényei: Ígéret, Gumikötél, Guga, Az ítélet nem jogerős. Katóka; Díszbogár. Holnap más leszek, Ahogy megcsillan, Hazudtam neked, Ne nézz a harmonikásra. Hangjátékai: Telkemen az Erzsébet híd, Paprikás Marcsa. Játékfilmjei: A múmia közbeszól, Fogjuk meg és vigyétek, Cikász és hallópálmák, Fehér kócsagok. Dokumentumfilmjei: Társbérlőnk az ecetfa, Gettó, Kinek lesz szerencséje, Utak, Csávók a dzsumbujból, Életbevágó, illetve további ötven filmet készített.

„Megfoghatatlan érzések nyomasztottak, folyton azt gondoltam, hogy titkok és rejtett jelek vannak körülöttem. Hirtelen megéreztem, hogy mindaz, ami ezen az úton történik velem a véletlen különös szeszélye folytán rejtett összefüggéseket tár fel, a megtörtént események egy másik időben és másik térben érintkeznek, a történések rejtekútjaira kell figyelnem, mert apámat és önmagamat is ezen keresztül fogom megérteni. Meg kell tudnom, hogy a másik idősíkban mi történt, amíg éltem otthon az életem, mi minden alakította itt a szemem elől rejtve maradt világot.”

208 oldal

2450 Ft

 

Forrás: Ab Ovo Kiadó