Főkép

Balatóniában megint súlyosbodik a helyzet. Veszedelmesen apad a Tó (na, vajon melyik?): a vízmagasság már csak egy rőf – fél arasz… Rév Fülöpnek, a lovagregénynek, pontosabban az ebben a rendhagyó lovagregényben vitézkedő lovaglegénynek ismét neki kell indulnia a világnak, hogy kiderítse, mi légyen a megoldás. Hűséges paripája, a sáfránykoma Litéri sárkány elkíséri tűzön és vízen át, csak a tűzzel vannak időnként problémái. Így jut el Fülöp Nagylapályba, ahol alkalma van megismerni egy lepedőbe (vagy löpödőbe) burkolt félmeztelen őrültet, aki nem más, mint Hatodik Hőbörödött, Nagylapály királya, aki megszólalván, csak ő-kkel beszél, itt és ott, s ha éppen kedve van… És még csak a regény közepén járunk. Lesz itt még Nagy Kút, próbatétel, eredetmonda, lakoma és verselés, hogy azután a magyar és nemzetközi mesekódexeknek megfelelően minden boldog véget érjen.

 

A harmadik balatóniai utazást épp olyan sok ötlet és sziporkázó nyelvi humor jellemzi, mint a (jelenleg) trilógia első két darabját. Szerzője, Jeney Zoltán francia szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd középkori és reneszánsz francia irodalomból doktorált a Sorbonne-on. Műfordítói tanulmányai során meghatározó volt számára Lator László hatása az Eötvös Kollégiumban. Dolgozott tanárként, a Párizsi Magyar Intézetben és a Petőfi Irodalmi Múzeumban, folyamatosan jelentek meg fordításai. Első igazi önálló kötete azonban az első Rév Fülöp-regény volt, amely 2012-ben jelent meg a Kolibri Kiadónál. Ezt követte a folytatás, a Rév Fülöp Fajszföldön (2013), majd pedig a Pesti Magyar Színház bemutatója az első regény drámaváltozatából 2014 októberében. S íme, itt a harmadik könyv, amely legalább annyira fog tetszeni idősebbeknek és fiatalabbaknak, mint az első kettő.

 

Az új regényben is szellemesek már a fejezetcímek is. Az új könyvet is Haránt Artúr (és Fórizs Gergely) utánozhatatlan hangulatú, krónikaképhez, iniciáléhoz, középkori könyvjelhez hasonlatos aprólékosságú, mégis kissé groteszk illusztrációi díszítik. Ez a kötet is olvasható szabályos mesének és meseparódiának, magyar (nemzeti!) témájú fantasynak és örök gyerektörténetnek, amely mindenkihez szeretne szólni. A kiadó kilenc éves kortól ajánlja, de 99 évesen is ugyanolyan jól elszórakozhatunk vele és elnevetgélhetünk felette. (Elnövötgölhötönk fölötte.)

 

Amikor kézbe vettem, kíváncsi voltam, mi újat tud még nyújtani Balatónia: nos, sokat és sokfélét. Így azután bízvást mondható, hogy ha lesz negyedik, netán ötödik utazás, az is minőséget képvisel majd. Az, aki szerette a korábbiakat, bizonyára örömmel veszi meg ezt a regényt is, s várja az esetleges folytatásokat. De mindazok számára, akik valaha is olvastak már igazi varázsmesét, Rév Fülöp e harmadik kalandja is kiváló belépő lehet a fantázia (Magyar)országába.