Főkép

2013. október 1-jén idősebb Jack Ryan, az Amerikai Egyesült Államok (újra) megválasztott elnöke, valamint fia, ifjabb Jack Ryan, a Kampusz titkos információs-katonai ügynökségének tagja egyidőben vesztették életüket. Csakúgy, mint az említett szervezet összes többi tagja, a teljes Ryan család, a támogatók és ellenfelek, a szövetségesek és ellenségek. 2013. október 1-jén világvégét élt át a Jack Ryan-univerzum, amikor életre keltőjük, Tom Clancy 63 éves korában, meg nem nevezett ok (valószínűleg újabb szívroham) következtében elhunyt. Az 1947-ben született szerzőnek élete során annyi regénye lett világsiker, hogy nehéz számon tartani és felsorolni őket. Könyveinek magyar kiadásai az utóbbi években rendre követték a kronológiát: a 2010-ben írt Élve vagy halva (Dead or Alive, Grant Blackwood társszerzővel) főhőse, ifjabb Jack Ryan már az új generációhoz tartozik, az ezt egy évvel követő Egy mindenki ellen (Against All Enemies, Peter Telep társszerzővel) azonban független, sorozaton kívüli darab, bár a történet végén Clancy feldobja a Ryan-univerzumhoz kapcsolódás lehetőségét. A Partvonal Könyvkiadónál megjelent Célkeresztben (2011 vége, Locked On, Mark Greaney társzerzővel) nagyjából ott veszi fel ifjabb és idősebb Jack történetének fonalát, ahol az Élve vagy halva regényében lezárta azt.

 

A 2014-ben kiadott Bűntudat nélkül (ismét Partvonal Kiadó) azonban jócskán a múltba nyúlik vissza, sőt, mi több, történeti szempontból egyenesen a kezdet(ek) kezdetéig. A Jack Ryan univerzum kronológiáját felütő darab hetedikként jelent meg a sorban, ám cselekményének idejét szó szerint meglehetősen a régmúltba helyezi, hiszen 1971-ben indítja a történetet (a Jack Ryan-széria időrendi következő darabja – a Férfias játékok – pontosan egy évtizeddel később játszódik). 1970 végén járunk az amerikai Baltimore-ban, miközben „odaát” Ázsiában még javában tombol (de mind politikailag, mind társadalmi szempontból a végéhez közeledik) a vietnámi háború. Az egykori SEAL kommandós „fóka”, John Kelly átvitt és szó szerinti értelemben is „szabadúszó”: alkalomadtán a hatóságoknak segít búvárkodást igénylő megbízatások végrehajtásában hol kiképzőként, hol pedig személyes résztvevőként. Élete a lehető legjobban alakulhatna, ha egy autóbalesetben nem veszítené el a feleségét.

 

Fél év telik el, amely csak részben elegendő ahhoz, hogy Kelly valamelyest feldolgozza a tragédiát, amikor fiatal, zaklatott lányt vesz fel autójába. A titokzatos múltú Pamet hajójára, majd otthonként szolgáló szigetére viszi. Kiderül, hogy rossz emberek karmai közül szökött meg, drogfüggőségét pedig a véletlenül a szigetre vetődő orvos házaspár segít leküzdeni. Ahogy azonban újra kisüthetne felettük a nap, a szárazföldre visszatérvén Pamet brutálisan meggyilkolják, s kevés híja van, hogy nem veszik oda John is a támadásban. Ettől kezdve a férfiban megpattan valami, életét már csakis a bosszú töltheti ki: elhatározza, hogy felszámolja a droghálózatot, amely Pamet foglalkoztatta, és megkeresi a gyilkosait, hogy leszámolhasson velük.

 

A Bűntudat nélkül azonban egy másik szálon is futtatja a – Kelly-vel összefüggő – történetét. Vietnámban évekkel ezelőtt foglyul esett 20 magas rangú amerikai katona, akiket mindaddig halottnak hittek, míg egy felderítő repülőgép fotót nem készített egyikükről. A rabokat egy speciális táborban őrzik, ahol a vietnámbarát oroszok próbálnak kiszedni belőlük nemzetvédelmi katonai információkat. Sorsuk véglegesen meg lenne pecsételve, ha néhány pentagon- és CIA-tábornok politikai, valamint egyéb tisztek segítségével mentőakciót nem szervezne a kiszabadításukra. A szigorúan titkos művelethez Kelly-t is megnyerik maguknak, hiszen egy korábbi akció miatt testközelből ismeri az ottani vidéket – s mivel valóban top secret operation-ről van szó, Kelly bőrében megszületik a fedőszemélyiség, John Clark alakja.

 

Tom Clancy szokás szerint magas fokon égő cselekménye innentől két szálon fut tovább a végzet felé, ahol nem az a kérdés, sikerül-e Kelly-nek revansot vennie Pam életén (és halálán), és Clark közbenjárásával kiszabadulnak-e az amerikai foglyok, hanem hogy egy magába roskadt és személyiségében közel meghasadt ember képes-e újra összerakni egy normális keretek között terelgethető életet. A Bűntudat nélkül közel sem rejtetten, a sorok mentén nyíltan boncolgatja az önítélkezés kérdését, az erőszak morális vetületeit, a reménytelen háború érdekrendszerét, valamint az emberi természet társadalmilag meghatározott lehetőségeit.

 

Clancy regényének első harmada a történet-körbejárós építkezésé, az alapok lefektetése után azonban jócskán begyorsul. A dinamikus sztorivonalak váltogatása feszültségfokozó hatással bír, a cselekményszálak egymástól elütő jellemzői (a vietnámi háborús- és az amerikai krimi atmoszféra) férc nélkül összefésült egységet alkotnak. A Jack Ryan-szériához majdhogynem csak érintőlegesen kapcsolódó történet (a Kelly után nyomozó egyik detektív, Emmet Ryan személyében idősebb Jack Ryan apja jelenik meg) A bűntudat nélkülben vezeti fel a későbbi történések legendás John Clark figuráját, aki John Kelly-t „váltva” lép elő háromdimenziós figurává. Tom Clancy tehát ezúttal is tovább építi a Ryan-t körbeölelő mítoszt, a „politikai thriller atyjaként” nevesített szerző 1993-as regénye pedig hullámtörés nélkül illeszkedik a többé már nem folytatódó életmű kiváló darabjai közé.