Főkép

Nem győzőm hangoztatni, hogy nem elegendő „naprakésznek” lenni kedvenc zenei stílusunkból: ha komolyan érdeklődünk a pop, a jazz vagy akár a metal iránt, akkor nem kerülhetjük ki azt a kötelező feladatot, hogy megismerkedjünk a kezdetekkel (ez alól csak akkor kapunk felmentést, ha ott voltunk az első tétova lépéseknél). Mikor és hogyan kezdődött, kik voltak az akkori hősök, milyen számokkal és lemezekkel értek el sikereket? Miért alakultak ki a különféle irányzatok, mikor melyik volt népszerű, és kik voltak azok, akik hiába alkottak maradandót, sosem bírtak kitörni az underground világból? Évekre szóló kihívás ez – ha komolyan vesszük a feladatot.

 

Nincs ez másként a (heavy) metal esetében sem. Aki manapság megnézi bármely nagyobb lemezkiadó kínálatát, azt nemcsak az együttesek nagy száma fogadja, hanem a már-már felfoghatatlan sokszínűség. Thrash, black, death, prog, glam, power, doom, és a többi, és a többi. Persze nem volt ez mindig így, a kezdetek valahová a hatvanas-hetvens évek határára datálhatók, és persze nem úgy történt, hogy na most aztán itt van, ez már heavy metal, azt jónapot, hanem apránként: itt egy kicsit több gitár, ott egy kicsit fémesebb hangzás... De most nem erről írok, hanem arról a dupla válogatáslemezről, ami nemrég került a kezembe, és a maga módján abban kíván segíteni, hogy a fiatalabbak egy befogadható léptékű gyűjtemény segítségével visszautazzanak az időben, majd ugyanazzal a lendülettel vissza is érkezzenek napjainkba.

 

 

Mint minden válogatás, ez sem teljes, joggal sorolhatja bárki, hogy milyen meghatározó bandák hiányoznak a listából (Black Sabbat, Iron Maiden, Slayer), vagy olyan slágerek, amelyeket annak idején azok is kedveltek, akik egyébként messze elkerülik ezt a műfajt. A magyarázat a szerzői jogokban keresendő: a Warner elsősorban azokat az előadókat/számokat gyűjtötte össze, akik így vagy úgy kapcsolódnak a kiadóhoz, és így nem okozott gondot az újrakiadás. A helyzetet kicsit bonyolítja egyébként, hogy ennek a kiadványnak tavaly megjelent egy néhány helyen eltérő változata (azon például volt Death nóta is).

 

 

Egy biztos, aki rászánja a majd két órát a dupla CD végighallgatására, az tényleg átfogó képet kap arról, honnan indultunk, és milyen megállókon keresztül jutottunk el napjainkig. Érdekességből lesz itt bőven, hiszen például ki gondolta volna, hogy az MC5 gyakorlatilag egyetlen lemezzel írja be magát a nagykönyvbe, aminek a különlegességét csak fokozza, hogy az említett korong élő felvétel volt – általában nem így indítja az ember a zenei pályafutását. Vagy ott van az első korongon másodikként hallható Deep Purple, amely együttes nemcsak azért érdekes, mert a folyamatos tagcserék ellenére a mai napig léteznek, hanem mert az utóbbi évtizedekben zajló fiatalítás eredményeként talán még az unokáink is megnézhetik őket élőben egy nagyobbacska klubban. Az első lemezen kapott helyet a Machine Head, akik a kilencvenes években sokat tettek a metal megújításáért (nem egyedül persze, hiszen például ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Panterának is).

 

Egy biztos, az első korongról az egy szem Sleep kivételével mindenkit ismertem, szóval ez inkább amolyan nosztalgiázó, emlékidéző megmozdulás volt részemről. A második felvonásnál időnként csak pislogtam, mert ott bizony számos, általam még nem hallott banda mutatta be tudását. Ezért írtam a bevezetőben, hogy eme evolúciós utazás végén megérkezünk napjainkba, kis túlzással ezen a lemezen csak pár évvel korábbi zenéket élvezhetünk – az alól persze a Motörhead kivétel, ők a túlélő dinoszauruszok kategóriában indulnak, bár esetükben is sikerült egy nem is olyan régi felvételt előásni. Az itt sorjázó tizenhat nóta több mint fele 2013-as, vagy frissebb, ráadásul zeneileg ha lehet, még változatosabb képet mutatnak, mint a múltidéző első CD. Van itt Metallica-feldolgozás, prog-metal, énekesnővel büszkélkedő csapat, metalcore, nu-metal, jazzes megközelítés – csak győzze az ember végighallgatni.

 

 

 

A Metal Matters című válogatást kifejezetten jónak tartom, mert nemcsak a régi, kis túlzással klasszikus metal opuszokból kapunk egy csokorra valót, hanem napjaink fontosabb irányzatairól is fogalmat alkothatunk a segítségével – s nem utolsó sorban alapja lehet egy folyamatosan bővülő gyűjteménynek. Mert a múlt megismerése mellett ugyanolyan fontos, hogy a jelenkor történéseiről is fogalmunk legyen, tudjuk, merre tart, hová fejlődik szeretett muzsikánk.

 

A lemezen elhangzó számok listája:

CD1

1. MC5: Kick Out the Jams

2. Deep Purple: Speed King

3. Saxon: Wheels of Steel

4. Mercyful Fate: Curse of the Pharaohs

5. Manowar: Blow Your Speakers

6. Napalm Death: Scum

7. Ace Frehley: Rock Soldiers

8. Godflesh: Like Rats

9. Testament: Souls of Black

10. Ministry: Jesus Built My Hot Rod

11. Type O Negative: Christian Woman

12. Sleep: Dragonaut

13. Pantera: Walk

14. Machine Head: Davidian

15. Down: Temptation`s Wings

16. Sepultura: Roots Bloody Roots

 

 

CD2

1. Slipknot: Duality

2. Killswitch Engage: My Curse

3. Airbourne: Too Much Too Young Too Fast

4. Converge: Dark Horse

5. Motörhead: I Know How To Die

6. Rise to Remain: Enter Sandman

7. Empress AD: Blurred Perception

8. The Charm the Fury: Colorblind

9. Asking Alexandria: The Death of Me

10. Issues: Stingray Affliction

11. Architects: Naysayer

12. Of Mice & Men: Bones Exposed

13. In Hearts Wake: Earthwalker

14. Savage Messiah: Hellblazer

15. Mos Generator: Beyond the Whip

16. Animals as Leaders: Physical Education