Hír: Az Európa Könyvkiadó újdonságai és programjai a Könyvfesztiválon

Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna
A Diszkomfortzóna szellemes, okos, önironikus krónikája egy ember felnőtté válásának. Franzen beszámol élete első tizenöt évéről a közép-nyugati Saint Louis városában a hetvenes években. Egyetemistaként beleszeret a német nyelvbe, sokat foglalkozik Kafkával, Rilkével, Thomas Mann műveivel. Megnősül, majd elválik, de ennek a zátonyra futott házasságnak a története szinte mellékes a globális felmelegedés, az energiapolitika és a madármegfigyelés iránti érdeklődéséhez képest. Jonathan Franzen Diszkomfortzóna című könyvét Bart István fordításában jelenteti meg az Európa Könyvkiadó.

 

 

 

J. D. Salinger: Rozsban a fogó
Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban és új címmel kerül az olvasók elé az eddig Zabhegyező-ként ismert regény. A kultikus regény cselekménye egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Salinger kultikus könyve Barna Imre fordításában, Rozsban a fogó címmel jelent meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Milan Kundera: A jelentéktelenség ünnepe
Szép nyári délelőtt Párizsban. Alain jár-kel, és a nők köldökét bámulja. Ilyen most a divat: csípőnadrág, haspóló. – Így kezdődik az immár három évtizede Franciaországban élő világhírű író, Milan Kundera vadonatúj regénye. Ebben a nagyon is komolyan veendő komédiában igencsak „kunderásan” jelenítődnek meg a mindennapokat átható pitiáner hazugságok és ócska tréfák, a főszereplő mélységesen személyes, mégis egyetemes problémái. A jelentéktelenség ünnepe című regényt N. Kiss Zsuzsa fordította.
 

 

 

 

Háy János: Hozott lélek
Háy János új könyve hozott lélekből dolgozott. „Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk vegyest, öregek és fiatalok, s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle... Lett ebből egy gyűjtemény, a hozott lelkek múzeuma” – írja a szerző a könyv fülszövegében.

 

 

 

 

 

 

 

 

Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík
A gyerekkorról, felnövésről, nosztalgiáról és az utolsó magyar futballzseni, Törőcsik András iránti rajongásról szól Egressy Zoltán új regénye, amelyben izgalmasan keveredik a fikció és a valóság. A könyv a hetvenes évek világát a szerző akkori gyerekszemével mutatja be. Az érzelmes, lírai szövetű, humorban is gazdag, önéletrajzi ihletettségű regény megkapó őszinteséggel foglalkozik a legenda, a hit, a siker, a tehetség és a felelősség mibenlétével.

 

 

 

 

 

Vámos Miklós: Ének évada
„Három kisregény került ebbe a kötetbe. Az Én és én egészen ifjúkori munka, húszas éveim végén írtam (1979), miután eltöltöttem egy szűk hetet Bábolnán, az akkori szocializmus kiemelt állami gazdaságában, mely állattenyésztésre szakosodott, sorozatgyártott boldogtalan csirkétől sikeres versenylóig. Az Emily néni szakálla címűt tizennégy évvel később írtam (1993). Angoltanfolyamra jártunk Kepes Andrással, mely nagyjából a kisregényben olvasható módszerrel próbált középfokú tudáshoz juttatni bennünket, egy hónap alatt. A Márkez meg én újabb tizenegy év múltán született (2003–4). Ez volt az első szemérmes kísérlet valamiféle önéletrajzi szöveg létrehozására” – írja könyvéről Vámos Miklós

 

 

 

 

Konrád György: Kerti mulatság. Agenda 1.
„A Kerti mulatság volt az én kerti mulatságom a csobánkai harangozóház kertjében, majd pedig különböző kertes házakban Budán és Berlinben, Balatonszemesen és Colorado Springsben a múlt század nyolcvanas éveiben. …Ahogy most újraolvastam és itt-ott megigazítottam ezt a belső emigrációban született, de legkevésbé sem életunt szöveget, megerősödtem abban a sejtelmemben, hogy a múlt idők ráérős elbeszélése nem könnyen felülmúlható kerti mulatság” – írja a Kerti mulatság új kiadásáról Konrád György.
 

 

 

 

 

David Shields–Shane Salerno: Salinger
A szerzőpáros több mint kétszáz emberrel – Salinger második világháborús bajtársaival, családtagjaival, közeli barátaival, szerelmeivel, osztálytársaival, szomszédaival, kiadóival, szerkesztőivel, sőt titkolt kapcsolataival – készített interjút. Ebből az „oral history”-ból, illetve Salinger különféle irataiból és levelezéséből állították össze a XX. század legrejtőzködőbb írójának élettörténetét. A kötetet több mint százhetven fénykép illusztrálja. A vaskos Salinger-életrajzot N. Kiss Zsuzsa fordította.

 

 

 

 

 

 

 

Jörg Baberowski: Felperzselt föld
A Felperzselt föld óriási – és az orosz levéltárakból jelentős részben csak a legutóbbi időkben előkerült – forrásanyag segítségével, a Szovjetunió mindennapjaiból vett példák sokaságának bemutatásával plasztikusan írja le a Sztálin nevéhez fűződő korszak történetét. Baberowski azt vizsgálja, hogyan lehetséges ilyen határ- és gátlástalan önkényuralom kiépítése, hogyan lehetséges, hogy kisszámú bűnöző egy egész országot foglyul ejtsen, rákényszerítve hatalmát és rettenetes stílusát. A Felperzselt föld című művet Győri László fordította.

 

 

 

 

 

Krzysztof Varga: Mangalicacsárdás
A hat éve nagy feltűnést keltett Turulpörkölt után a kiváló lengyel író újabb magyar témájú kötettel áll elénk. A legnagyobb felfedezés Varga számára ezúttal az Alföld. Az újjáéledő Ázsia-kultusz helyszíneként írja le Bugacot,  A lovasbemutatók és csárdalátogatások mellett megnézte a kurultájt, s innen jutott egyre beljebb a magyar paranoiák labirintusában. Akasztón a tóparton ülő horgászokat figyeli, akik a magyar zen legmagasabb rendű beavatottjaiként gyakorolják a semmiben való feloldódást. Nagyrévben az arzénnal mérgező gyilkos asszonyok nyomában jár. A Mangalicacsárdás-t Pálfalvi Lajos fordításában jelentette meg az Európa Könyvkiadó.

 

 

 

 

 

 

Mario Vargas Llosa: A diszkrét hős
A Nobel-díjas Vargas Llosa új regényében ismét Peruban vagyunk, ahol az író tüneményes pályafutása indult, s ahol első, fergeteges könyvei játszódtak. Újból találkozhatunk az életmű több felejthetetlen alakjával: nemcsak a testi szerelmet művészi fantáziával gyakorló Don Rigobertóval és fiával, Fonchitóval (aki, mint emlékszünk, annak idején, még kisfiúként elcsábította mostohaanyját), hanem Lituma őrmesterrel is, aki próbálja megtalálni a zsarolókat. A diszkrét hős csupa derű, csupa humor, ha úgy tetszik hamisítatlan lektűr, könnyű olvasmány, amelynek mégis van súlya, mert hitet tesz az erkölcsi bátorság, az egyenesség és az esztétikai gyönyörök értéke mellett. Mario Vargas Llosa regényét Szőnyi Ferenc fordította.

 

 

 

Reinaldo Arenas: Mielőtt leszáll az éj
Reinaldo Arenas a XX. századi kubai irodalom kiemelkedő alakja. Közvetlenül halála előtt írott önéletrajzi könyvében lebilincselő őszinteséggel mesél életéről és Fidel Castro rendszeréről, amelyet a kezdetekben maga is támogatott. Idővel azonban kiábrándult a szép reményekkel kecsegtető forradalomból, s az ellenzék meghatározó alakja lett. Önéletrajzi regényéről a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa azt mondta, hogy az egyik legmegrendítőbb vallomás, amelyet elnyomásról és lázadásról olvasott. Nagyszabású mű, amely nemcsak egy rendkívüli életutat mutat be, de egy önkényuralmi rendszer mindennapjaiba is bepillantást enged. Reinaldo Arenas regényét Körösi Ivett fordította.

 

 

 

 

 

Viktor Pelevin: Apolló batman
Új regényében a mai világirodalom egyik legkülönösebb szerzője olyan mélyre hatol részben buddhista, részben utánozhatatlanul pelevini filozófiájába, hogy szédítő élmény vele tartani ezen a merülésen. Oroszországban a könyv óriási siker – annak ellenére (vagy talán azért is), mert keserű iróniával ábrázolja a putyini rendszer elleni tüntetéseket éppúgy, mint magát a rendszert. Viktor Pelevin Apolló batman című könyve Iván Ildikó fordításában jelent meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

Vladimir Nabokov: Első szerelem
Nabokov életműsorozatának záróköve az elbeszélések gyűjteménye, amely az író 68 kisprózáját tartalmazza – fantasztikus, mágikus, melankolikus történeteket, leleményes intellektuális játékokat, a varázslómester képzeletének megannyi pillangóját. A jórészt az 1920-as és az 1950-es évek eleje között, oroszul írt elbeszéléseket a szerző Dmitri fiával fordította angolra. Az első kötet – Egy naplemente részletei – után most az Első szerelem-mel válik teljessé a gyűjtemény.

 

 

 

 

 

 

 

Javier Cercas: A határ törvényei
A spanyol író regényének főhőse Kékszem, a legendás bandavezér, akiből, miközben szinte egész életét börtönben tölti, mítosz lesz, példakép, „új Robin Hood”. 1978-ban kezdődik a történet, amikor Kékszem vezetésével a kamaszokból álló banda egyre veszélyesebb bűncselekményeket követ el. Egy bankrablás után kint várja őket a rendőrség: valaki nyilván beköpte a bandát! De ki lehetett a besúgó? Javier Cercas regényét Pál Ferenc fordította.

 

 

 

 

 

 

 

Bruck Edith: Hány csillag az égen?
Anita túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. A magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül. Nagynénje a férjével, a kicsi gyerekével és a sógorával egy frissen kitelepített szudétanémet család otthonában él, és sok-sok számkivetett sorstársával együtt az Ígéret Földjére készül. Anita álma is Palesztina, de ő ahhoz még gyerek, hogy a kezébe vegye a sorsát. A rokonok felkarolják, érte küldik Magyarországra az élveteg sógort, akinek rögtön megtetszik a szép gyereklány... Bruck Edith regényét Barna Mária fordította.

 

 

 

 

 

 

 

ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK
16.00–17.00 óra Millenáris Teátrum        
Pódiumbeszélgetés Jonathan Franzennel, a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégével.
17.00–18.00 óra Millenáris Teátrum    
Budapest Nagydíj átadása. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése díját Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Kocsis András Sándor, a MKKE elnöke adja át Jonathan Franzennek.
Laudációt mond: Háy János


ÁPRILIS 25., SZOMBAT
Teremprogramok
11.00–12.30 óra Osztovits Levente terem        
Diszkomfortzóna. Jonathan Franzen új könyvéről Veiszer Alinda beszélget a szerzővel.
12.30–13.30 óra Márai Sándor terem    
Rozsban a fogó. J. D. Salinger kultikus könyvének újrafordításáról Barna Imrét Veiszer Alinda kérdezi.
15.00–16.00 óra Osztovits Levente terem    
Ének évada. Vámos Miklós és Dés László zenés beszélgetése.
16.30–17.30 óra Supka Géza terem    
Hozott lélek. Háy János új könyvének bemutatója. Beszélgetőtárs: Barna Imre.

Dedikálások
12.30–14.30 óra Jonathan Franzen dedikál. (Európa Könyvkiadó – B épület, 17. stand)
16.00–17.00 óra Vámos Miklós dedikál. (Európa Könyvkiadó – B épület, 17. stand)
17.30–18.30 óra Háy János dedikál. (Európa Könyvkiadó – B épület, 17. stand)


ÁPRILIS 26., VASÁRNAP
Teremprogram
14.00–15.00 óra Márai Sándor terem    
Egressy Zoltán Lila csík, fehér csík című könyvének bemutatója. A szerzővel M. Nagy Miklós beszélget. Közreműködik Csankó Zoltán.
14.00–15.00 óra Kner Imre terem    
Mindennek vége! Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplójáról a könyv szerkesztőjét, Kovács Lajost Veiszer Alinda kérdezi.

Gyerekprogramok
14.00-14.30 óra Gyermek(b)irodalom
B. J. Novak Képtelen könyv című kötetéből Hajdu Steve olvas fel. Kedvenc dalait Kardos Horváth János adja elő.

Standprogramok
14.00–15.00 óra    
Konrád György dedikál. (Európa Könyvkiadó – B épület, 17. stand)
15.00–16.00 óra    
Egressy Zoltán dedikál. (Európa Könyvkiadó – B épület, 17. stand)
11.00-12.00
Lecsó. Kortárs irodalmi vetélkedő szórakoztató szövegekkel, nyereményekkel.

Résztvevők: Kiss Judit Ágnes, Várady Szabolcs, Nádasdy Ádám, Barna Imre. (Európa Könyvkiadó, B épület, 17. stand)

 

Forrás: Európa Könyvkiadó