Főkép

A kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band koncertjeit mindig is a fergeteges hangulat jellemezte – ami szerintem nagyrészt annak köszönhető, hogy az együttes tagjai nemcsak remek zenészek, hanem geg- és poéngyártók is egybe, ezért talán mondanom sem kell, hogy roppant kíváncsian vártam azt a gálaestet, amellyel a 30. születésnapjukat ünnepelték...

A kíváncsiság többek között annak szólt, hogy vajon mivel lesznek képes felülmúlni önmagukat, hiszen már eddig is igen magasan volt náluk a képzeletbeli léc. A kérdésre a választ a show kezdete után néhány perccel gyorsan megadta az együttes, ugyanis a színpadon egy sok táncost megmozgató, nagyszabású produkciót láthattunk: harminc swingtáncos feladata volt, hogy megidézzék a harmincas-negyvenes évek Budapestjének orfeumi hangulatát.

Habár ez az est a zenekar születésnapjáról szólt, a gála főszereplője a világszerte ismert mezzoszopránunk, Vizin Viktória volt – ezért nem véletlen, hogy a show a La femme fatale (A végzet asszonya) címet kapta. A díva remekül játszotta el az örökérvényű karakter valamennyi arcát, de természetesen, mivel nem prózai műről volt szó, az örökzöldek segítségével jelenítette meg azt a bizonyos ezer arcot. A műsor első részében magyar, a szünet után pedig amerikai swingszámok kerültek a repertoárba.

Persze hozzá kell tennem, hogy a végzet asszonya önmagában vajmi keveset ér, ha nincs férfi, akinek össze tudná törni a szívét. A szerelem valamennyi stációját átélő férfit ezen az estén Ódor Kristóf színész játszotta, s úgy gondolom, Vizin és Ódor remek párost alkottak, a játékuk alapján úgy tűnt, mintha már hosszabb ideje együtt szerepelnének ebben a „darabban”. Pedig – tudomásom szerint – csak egy alkalmi formációról van szó.

A közönség sorait pásztázva látható volt, hogy az idősebb korosztály is szép számmal képviseltette magát a gálán. Különösen számukra jelenthettek igazi nosztalgiát a műsor első felében – a mindenki által végzet asszonyként ismert – Karády Katalin slágerei. A második részben felcsendülő amerikai jazz örökzöldek minden bizonnyal még több jelenlévő számára ismerősek voltak, hiszen ezeregy feldolgozást megért melódiákról van szó.

A kecskeméti zenekar ezen az estén is hozta az a magas szintet amit tőle az elmúlt évek, évtizedek alatt megszoktunk. Mindössze egy dolgot hiányoltam tőlük ezen a gálán, mégpedig a már-már védjegyüknek számító bohémkedést. Ez most valahogy kimaradt a repertoárból…

Ennek ellenére a Bohém Ragtime Jazz Band teltházas koncertje jól mutatja, hogy van igény az ilyen jellegű produkciókra is. Aki lemaradt a születésnapi gáláról, annak vigasztalásul mondom, hogy a zenekar néhány hét múlva egy újabb nagyszabású program részese és egyben vendéglátója is lesz: március utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre Kecskeméten a nagy hagyományokkal rendelkező Bohém Ragtime Jazz Fesztivál. A három napos rendezvényen, a házigazda „Bohémeken” túl számos olyan jazz sztárt láthat-hallhat a közönség, akik először járnak hazánkban.