Főkép

Amihez Pink az elmúlt években hozzányúlt, az jó eséllyel változott arannyá (vagy platinává). A kezdetben vadóc, rapper lány fokozatosan változott egy szélesebb kör által is megismert és elismert, mainstream popelőadóvá – megannyi világsláger, milliós lemezeladások és teltházas turnék jellemezték az elmúlt éveit. Tavaly jelentették be a hírt, hogy az énekesnő várandós második gyermekével, és még mielőtt megszületett volna a kicsi, belevágott a You+Me projektbe.

 

Mielőtt bárki is hozzákezdene a lemezhez, érdemes megjegyezni, hogy az itt hallható zene mérföldekre van bármitől, amit eddig valaha Pink kiadott a kezei közül, ugyanis ez a muzsika nemhogy nem pop, de még csak nem is rap, hanem színtiszta country-pop. Talán magyarázható ez a zeneiség azzal, hogy a második gyermekével a szíve alatt már nem szeretne nagyobb turnéra menni, és ott hajmeresztő mutatványokat bemutatni, inkább marad a kellemes, lágy, visszafogott, nyugtató zenénél, amely ráadásul elég nagy népszerűségnek és kultusznak örvend az Egyesült Államokban. A csapat másik oszlopos tagja az énekes és dalszerző Dallas Green, aki éppúgy ismert country (City And Colour), mint metalos vagy hardcore (Alexisonfire) körökben.

 

A lemezt felvezető, címadó szerzemény már első hallgatásakor megbabonázott, egyből magával ragadott, nem is értem, hogy tudta elkerülni idehaza a rádióadók programjait (illetve, de, sajnos értem…).

 

 

Azért is remek felvezetése ez a lemeznek, mert elég szépen összefoglalja és előrevetíti, hogy mi várja az érdeklődőt: férfi-női ének váltakozása mellett előadott, többnyire akusztikus gitárral, vonósokkal, billentyűs hangszerekkel kísért, finom, „szép” zene. A nyitó „Capsized” is ezt támasztja alá: hangulatos dal, elvégre ami mindenképpen szükséges ehhez a zenéhez, az a hangulat – ha valaki falat szeretne bontani vagy betonozni, annak bizony másik zene után kell néznie, de aki igényes, nyugtató zenére vágyik, az jó helyen keresgél.

 

 

A „From A Closet in Norway (Oslo Blues)” a két énekes sokszínű hangjára épül, minimál gitár aláfestéssel, és ezt a szomorkásabb, megható vonalat viszi tovább a „Gently” is. A „Love Gone Wrong” alatt már zongora is hallható, bár ennek a tempója sem nevezhető szélvésznek.

 

Ami nagy erőssége a lemeznek, az némileg a gyengéjévé is képes válni egy idő után, ugyanis kissé összefolynak a dalok, némileg ugyanolyan szinte mindegyik. Jó hallgatni őket, de nehéz később kiemelni egyiket vagy másikat, mint jobb és emlékezetesebb pillanatokat, mert különbség leginkább a hangszerelésükben hallható. Valamelyiknél a kiváló éneket csak egy gitár díszíti, míg máshol már vonósokkal vagy billentyűs hangszerekkel is találkozhatunk.

 

Másik nagy kedvencem a „Break The Cycle” a maga terebélyes, monumentális kezdésével – gitár, vonósok, zongora... Nem véletlen, hogy ebből készítettek klipet is, hiszen a lemez egyik legjobb szerzeménye: itt végre van emlékezetes dallam, valami olyan, amely kitűnik a többi közül.

 

 

Olyan mintha ők is rájöttek volna arra, hogy kissé egyhangú masszává kezdenek alakulni a számok, ugyanis az „Open Door”-ban megint kellően színes és emlékezetes hangszerelés hallható, vérbeli country nóta kerekedik belőle, hatalmas éneklésekkel. A lemezt egy feldolgozás zárja, Sade 1992-es „No Ordinary Love” című szerzeménye, mely jellegéből fakadóan nem lóg ki a sorból, tökéletesen illeszkedik bele és remekül zárja a albumot.

 

A lemez nem rengette meg alapjaiban a lemezeladási piacokat, persze az ilyenfajta rétegzenétől ez nem is várható el, de természetesen szomorkodásra így sincsen ok, hiszen Kanadában az első pozícióban nyitott, míg Amerikában a negyedik helyen, és a fontosabb, még számító lemezeladási színtereken (Németország, Egyesült Királyság) is a legjobb tízben rajtolt, így amíg Pink elsősorban megint anya lesz és nem popelőadó, addig csillapítja a rajongók éhségét.

 

Ez a lemez country-pop, ezt mindenképpen szükséges leszögezni, így aki Pink vadóc énjét szereti különösen, az nem itt fogja megtalálni a számítását, ám aki szereti az igényesen megírt és hangszerelt, nyugisabb zenét, rögtön tegyen próbát a You+Me-vel, mert nem fogja csalódás érni. Hangulat kell hozzá, de nagyon képes eltalálni az embert!

 

Az együttes tagjai:

Pink – ének

Dallas Green – ének, gitár

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Capsized

2. From a Closet in Norway (Oslo Blues)

3. Gently

4. Love Gone Wrong

5. You and Me

6. Unbeliever

7. Second Guess

8. Break the Cycle

9. Open Door

10. No Ordinary Love

 

Diszkográfia:

rose ave. (2014)