Zenenéző – 2015/05
Írta: Galgóczi Tamás | 2015. 01. 31.
Önként vállalt munkaköri kötelességem, hogy a lehetőségekhez képest figyelemmel kísérjem pár zenei kiadó újdonságait. Ebből az idők során egy meglehetősen terjedelmes lista kerekedett, aminek eredményeként minden nap számos levelet kapok a megjelenő videókról. Ezek többsége egy felületes szia után elmegy mellettem, de van pár, ami ilyen-olyan okból kifolyólag megpendít bennem valamit. Ezekről a videókról igyekszem a jövőben rendszeresen beszámolni.
Annique: Loved Not Understood
Az angol énekesnő zenéjében jó megfér egymás mellett a világzene, a rock, a jazz, s mindezeken felül még a hangjában is van valami különleges. A hamarosan megjelenő lemezéhez készített klipből pedig kiderül, hogy a humor sem áll tőle távol.
The Hobbit: The Battle Of The Five Armies - Billy Boyd: The Last Goodbye - Official Music Video
Ez a klip tipikus példája annak, amikor a látvány sokkal élvezetesebb, mint maga a zene. Bill Boyd tehet bármit, színésznek sokkal jobb, mint énekesnek. Így ez a videó főként arra jó, hogy a Tolkien mozis adaptációk rajongói, könnycseppeket elkenve a szemük sarkában, felidézzék az eddig elkészült hat filmet.
2cellos: Wake Me Up – Avicii
A két horvát csellista nem első alkalommal kerül a szemünk elé, és az sem újdonság velük kapcsolatban, hogy nem hagyják beskatulyázni magukat egyetlen stílus keretei közé. Mondjuk azért elég komoly váltás egy Iron Maiden feldolgozás után Avicii slágerrel előrukkolni, de nekik még ez is jól áll. A kifejezetten humoros utolsó harmadért pedig sok piros pontot érdemelnek.
Man with a Mission: Seven Deadly Sins
Arcfestés, szöges maszkok, ijesztő álarcok, szörnypofák – számos effélét láttunk már metal zenekaroknál, de mielőtt kijelentenénk, hogy csak a nyugati kultúrkörben használnak efféle kellékeket, érdemes megnézni a Tokió Shibuya negyedében tanyázó Man with a Mission együttes klipjét. Igazi farkasfalkáról van szó, akik zenéjükben a rock és a pop elemeket keverik. Mostani klipjük már csak azért is érdekes, mert egy sakkparti is szerepel a történetben – azért élőben megnézném, hogyan énekel ilyen maszkban Tokyo Tanaka énekes.
Neil Sedaka: The Way To Amarillo (From Live At the Royal Alber Hall)
Az amerikai Neil Sedaka neve talán nem sokat mond a mostani tizenéveseknek, de az idősebbek biztosan emlékeznek rá, hiszen több mint ötven éven át koncertezett, írta a slágereit, stb. Ez a 2006-os koncertklip bizonyság arra, mire volt képes a zongora mögött, gyakorlatilag nem csinál mást, csak játszik és énekel, kicsit humorizál – s nem utolsó sorban elbűvöli a közönséget (Tony Christie társaságában). Érdekességként még annyit, hogy ez a nóta Guinness világrekorder lett.
Sean Rowe: Madman
Amerikai folkénekesek meglehetősen ritkán szerepelnek a magyar zenei listákon, ezért pont itt az ideje egy Sean Rowe klipnek. Hátborzongató orgánuma van, a zenéje pedig hol fülbemászó, hol lehengerlő, és egyébként is van benne valami emberbarát egyszerűség. A motorbarátok figyelmébe az 1:10 környékén látható csodát ajánlom, a többiek pedig élvezzék a lassú vágásokkal tarkított videót.
Sabar Koti - Je Lai Ae | Jaidev Kuma
Romantikázzunk egyet. Sabar Koti pandzsáb énekes legújabb videója azt a vonalat képviseli, amikor a zene csak kísérő funkciót tölt be, a hangsúly a kerek történetet elmesélő filmen van. Van itt szerelem, bonyodalom, és persze boldog vég, meg fiatalok, továbbá szép háttér. A zene pedig modern, de a háttérben bizony ott vannak az ősi ritmusok. A maga módján gyönyörű, aki a romantikát szereti, az mindenképpen nézze meg.
Maroon 5: Sugar
Egy dolgot nem lehet elvitatni a Maroon 5 tagságától, mégpedig azt a határozottságot, amivel klipesítik a slágereiket. Ha jól számolom, ez már a harmadik listás szerzemény, amihez cseppet sem szabványos sztorit feldolgozó videót készítenek. A rajongók oda és vissza lesznek, az esküvő előtt állók pedig újabb sort írhatnak fel képzeletbeli listájukra, pedig nem történik más, csak egy picike színpadon játszanak a fiúk. Egy biztos, ez a zene nagyon messze van a lakodalmas rocktól.