Isaac Asimov: Azazel

Isaac Asimov elsősorban nem a humoráról ismert, ám a róla kialakult kép kissé csalóka, mert viccesen szórakoztató részleteket számos novellájában és regényében találni. Aki pedig esetleg eredetiben olvassa, olvasta a műveit, az időről időre felfedezhet – fordításban többnyire gyakorlatilag visszaadhatatlan – nyelvi játékokat, különösen az írói pálya lezárását jelentő évtizedben. Lényegében pontosan ebben az időszakban jelentek meg a szerző Azazel-történetei, melyeket végül a magyarul most megjelent novellafüzérben gyűjtöttek össze.

A kötet előszavában Asimov felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy felesleges meglepődniük, ha hasonlóságokat vélnek felfedezni P. G. Wodehouse és a novellák stílusa között, ami eleve ígéretes, ám a hatások nem merülnek ki ennyiben. Az amerikai humornak megvannak a maga – talán sajátosnak is mondható – tradíciói, melyeket egy jó évszázaddal korábban többek között Mark Twain szilárdított meg. Hogy azonmód egy példát is hozzak erre: akárcsak Twain korai humoros elbeszélései közül nem egy, az Azazel-történetek mindegyike az atmoszféra megteremtését szolgáló rövid bevezetéssel kezdődik. Asimov ezekben nem fél önmagával sem gúnyolódni, a megjegyzések élét azonban elveszi, hogy George nevű ismerősének ítélőképessége teljességgel megbízhatatlan. Így persze a nem, vagy csak kevésbé fantasztikus történetek hitelessége is rögtön kérdőre vonható, ám az események eleve nehezen elképzelhetők.

Azazel, a címbéli hős George szemében csupán a démonok világának egy jelentéktelen képviselője, hiszen mindössze két centiméter magas. George azonban titkos varázsigékkel meg tudja idézni, ahogyan a Sátánt vagy Lovecraft szörnyisteneit szokás, Azazel pedig képes teljesíteni még a leglehetetlenebb kívánságait is – ám azzal a feltétellel, hogy a változások nem George saját hasznára válnak. A jó szándékú beavatkozások azonban sorra balul sülnek el, hiszen George belátása korlátolt, tervei teljességgel átgondolatlanok, de általában a világ ember általi erőszakos megmásítása eleve kudarcra ítélt. A szerencsétlen esetek humorát inkább az elbeszélések iróniával teli stílusa adja. George ugyanis a félművelt hencegő alaptípusának megtestesítője, akivel szemben két nála összehasonlíthatatlanul bölcsebb személy – Azazel és az Asimovval azonosítható beszélgetőrtárs – áll, akik bölcsen hallgatva és segítőkészen tűrik George ostobaságait.

Ha bárki kissé alaposabb tudásra vágyna a mikéntekkel és miértekkel kapcsolatban, érdemes utánaolvasnia Azazelnek, aki a Bibliában és az apokrif iratokban is felbukkan hol az archetipikus bukott angyal, a bűnbak, vagy egyenesen a Sátán szerepében, hol az emberiség Prométheusz-szerű tanítójaként, aki a fegyverkészítés és a sminkelés tudását adta át nekünk, de láthatjuk őt a földi nők elcsábítójaként is. Azazellóként pedig hasonló szerepben, egyszerre gyilkosként és csábítóként jelenik meg Bulgakov Mester és Margaritájában, s tudván, hogy Asimov orosz származású volt, nyilvánvaló, hogy ismerhette ezt a – cenzúrázatlanul akkoriban kizárólag a Szovjetunió határain kívül hozzáférhető – regényt. Ennek tudatában még erőteljesebbé válik a novellák iróniája, ami csak felfokozott élvezethez vezethet.

George egyébként valójában elviselhetetlen alak, akit egyedül élénk fantáziája ment meg, és csak ezért szerethető valamennyire. Viszont rendelkezik a fantasztikumra szakosodott írók és az anekdotázó humoristák teljes eszköztárával, és szinte a székhez szögezi hallgatóságát. Kissé távolabbról szemlélve a történeteket, még az is nehezen eldönthető, hogy színtiszta fantasyt vagy merészebb sci-fit olvasunk, mivel időnként kifejezetten természettudományosnak tűnik Azazel gondolkodása, a cselekedeteit pedig a kvantummechanika és a hagyományos fizika törvényeinek tökéletes ismeretében hajtja végre. Vagyis Asimov képtelen meghazudtolni önmagát. És pontosan ezért, a fantázia utánozhatatlanul izgalmas szárnyalásáért érdemes végigolvasni a kötetet.

Tartalom:

Bevezető

A két centiméteres démon

A mosoly, amely elveszejt

A győztes

A tompa moraj

Az emberiség megmentője

Elvi kérdés

Az ital kártékony hatalma

Az írás ideje

Szikrázik a hó

A logika az logika

Az utazik a leggyorsabban…

Más szemmel nézve

Több dolgok vannak földön és egen

A lélek alkata

Tavaszi bunyók

Galatea

Röpke ábránd