Adamik Zsolt: Ördögbőr grófja
Írta: Uzseka Norbert | 2014. 10. 16.
Adamik Zsolt a 2013-as Aranyvackor pályázaton lett díjazott, de ez az első könyve nem abból készült, amiért ott díjazták. Rettentő kalózmesék az alcíme, és 7-12 éveseknek ajánlják. Nem illek ebbe a csoportba, mégis igen tetszett.
A kötetben egy apa és fia beszélgetései és az azokat követő kalózmesék váltakoznak. A mesék kapcsolódnak a beszélgetésekhez, melyekben így vagy úgy, de a fiú és az apa aktuális problémái, élethelyzetei kerülnek elő. Ám a mesék nem direkt, kioktató módon fejtik meg az adott kérdéseket, sokkal inkább körmönfont, csavaros, furfangos módon tükrözik azokat. S hozzá sok-sok humorral és kalanddal.
Mármost ami a kalózokat illeti, azok igen színes és díszes társaság. Mind adja a keményet, s közben mind nagyon szerethető, már a maga módján. Kiskartács, a rettenetes kapitány annyira, de annyira készül a nagy kalandozásra, hogy mindent elolvas, még tengerimalacológiából is kiképzi magát. Aztán ott van a könyv címéről elnevezett, rettenthetetlen figura, akiről kiderül, hogy a legszeretetreméltóbb kalózkapitány a világon. Vagy az ellenőrcápa, akit minden valamirevaló felnőtt nyomban fel fog ismerni és be tud helyettesíteni, na meg a Mélyvízi Kreccsen – hogy mondjak olyan szereplőket is, akiket viszont nem lehet olyan könnyen szeretni, ellenben le lehet győzni, és lehet rajtuk nevetni, mer` az jó.
Mindezen nagy kalandozások közepette pedig több más dolog is történik. Először is, van ám itt némi bölcsesség, de csavarosan, nem az olvasó torkán nagy kanállal letuszkolós módon. Aztán akad némi költőiség itt-ott, elrejtve, ahogy a kalózok kincse lenni szokott. Valamint sok-rengeteg nyelvi lelemény, humor, kedvesség. Sokszor jutott eszembe a könyv olvasása közben Lázár Ervin, de még tán Csukás István is, és ezt dicséretképpen mondom. A kortársak közül Neil Gaiman Szerencsére a tej című kisregénye jut eszembe, bár az nagyobbaknak szól, és semmi köze nem lehet az Ördögbőr grófjának hozzá, tekintve, hogy egyidőben jelentek meg.
Szólnom kell még az erdélyi származású Mészely Ilka rajzairól: egyszerűek, módfelett kifejezőek, bájosak és viccesek, van bennük némi régies hangulat is, miközben nagyon is maiak, és tökéletesen illenek ehhez a mókás-okos-kedves könyvhöz. És igen, még térkép is van!