Audrey Horne: Pure Heavy (CD)

Az én emlékeimben a norvég Audrey Horne egy sötét tónusú, alapvetően alter-metal és grunge hatásokkal operáló zenekarként élt, még a Le Fol lemez idejéről, ezért komolyan meglepődtem, amikor először elindítottam legfrissebb albumukat, az elég klisés címmel kijött Pure Heavyt. Aztán persze kicsit utána olvasva hamar kiderült, hogy a tavalyi Youngblooddal alapvető paradigmaváltáson esett át a zenekar, és borongós, a ’90-es évek kezdetére jellemző hatásait valami sokkal könnyedebbre és slágeresebbre cserélte. Nagy katasztrófa azért nem történt, csak most már nem a norvég Alice In Chains szeretnének lenni, hanem mondjuk kis túlzással a norvég Thin Lizzy.

 

Bár kétségtelen, hogy ezzel a stílussal kevésbé tűnnek ki a tömegből (főleg manapság, amikor reneszánszukat élik a retro metal és hard rock bandák), a Twin Peaks titokzatos hősnőjéről elkeresztelt zenekart a középszertől mégiscsak megmenti az a különleges íz, ami már az említett (és elképesztően jó) Le Folt is messze az átlag fölé emelte 2007-ben. Hogy ez a norvég nemzetiségnek köszönhető-e, azt nem tudom, de talán nem is a szülőhaza az, ami lényeges ebből a szempontból, hanem a zenekartagok előélete. A zenészek anyabandái ugyanis olyan black és doom metal alapvetések, mint a Sahg és az Enslaved (meg Demonaz és Abbath szólóbandái). Ennek tudatában egy bizonyos minőségi szint már borítékolható, de a Pure Heavy még ezen is bőven felül teljesít.

 

 

Ami pedig a legérdekesebb, hogy egyszerűen nem tudom megfejteni, miért. Hallgatom én ezt a lemezt már lassan másfél-két hete, és őszintén, nincsenek rajta olyan NAGYON jó dalok. Az énekes Toschie ráadásul különösen rosszul jött ki a stílusváltásból, mert a hangja szimplán nem illik annyira ehhez a napfényes slágermetal zsánerhez, mint a grunge-os cipőbámuláshoz. Ami ott kifejező és mély volt, itt kicsit jellegtelen. Tehát az énektémák sem azok az egyből ragadó mesterművek, és a szövegek („I’ve got tonight, you’ve got tonight, we’ve got tonight: everybody’s waiting for the night”) sem nagy megfejtések, sőt. Ennek ellenére irgalmatlanul sokat hallgattam és hallgatom, és nem hiszem, hogy a közeljövőben ez egyhamar változni fog. Az mondjuk kétségtelen, hogy a zenei anyag bitang. A témák a helyükön vannak, a szólók pedig végiggondoltak és élvezetesek; szimplán csak élmény hallgatni, amit ezek az amúgy keményebb hangvételhez szokott fickók összemuzsikálnak.

 

 

A számok között nagyjából hatvan-negyven arányban találunk olyan hard rock dalokat, mint a nyitó „Wolf In My Heart”, a nagyon amerikai „Out Of The City” vagy a Van Halenes „Tales From The Crypt” és heavy metal tételeket. Utóbbiak közül kiemelkedik az engem Yngwie Malmsteen legjobb pillanataira emlékeztető „Holy Roller”, a már említett bárgyú szövegű „Waiting For The Night” és a szuper váltásokkal operáló „High And Dry”. De ha félreteszem az állandó elemzési ingeremet, akkor akár azt is mondhatnám, hogy a fentiek tetszés szerint behelyettesíthetőek, mert tényleg nagyon nehezen lehet csak fogást találni a Pure Heavyn. Főleg úgy, hogy ezek a mocskok utolsó dalnak egy akkora epikus, édes-bús, a régi dolgaikat is megidéző slágert kennek oda a „Boy Wonder”-rel, hogy az embernek azonnal kedve támad újra nekiesni a lemeznek.

 

És bár így a végére se sikerült rájönnöm, hogy mitől működik 2014-ben az Audrey Horne, nem tehetek mást, mint leborulok a nagyságuk előtt, mert szépen csendben elkészítették az idei év egyik legjobb dallamos rock/metal lemezét, ami egyedi hangulatával és egységesen magas színvonalú dalaival bárkit rövid úton megnyerhet magának (na jó, azért a borítón még ülhettek volna egy kicsit).

 

A zenekar tagjai:

Kjetil Greve – dobok

Thomas Tofthagen – gitár

Arve Isdal – gitár

Toschie – ének

Espen Lien – basszusgitár

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Wolf In My Heart 

2. Holy Roller           

3. Out Of The City   

4. Volcano Girl

5. Tales From The Crypt

6. Diamond  

7. Into The Wild       

8. Gravity

9. High And Dry

10. Waiting For The Night

11. Boy Wonder

 

Diszkográfia:

No Hay Banda (2005)        

Le Fol (2007)

Audrey Horne (2010)         

Youngblood (2013)

Pure Heavy (2014)