Beszámoló: 2014-es Őszi MondoCon – 2014. október 4., BNV

Bár egy ideje már nem kísérem olyan kiemelt figyelemmel az animék és a videojátékok világát, mint mondjuk öt-hat évvel ezelőtt, még manapság is mindig elismerően lesem a külföldi cosplayes találkozókról készült (főleg képes) híradásokat. Ennek ellenére eszembe nem jutott volna, hogy valaha én is elmenjek egy hasonlóra, egészen mostanáig, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a 2014-es őszi MondoConnal veszítettem el a Con-szüzességemet. És már rögtön az elején le is kell lőnöm a poént azzal, hogy elmondom, nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogok szórakozni.

 

Szombat reggel tíz óra felé már az Örs vezér téren is jelentősen megszaporodtak a színes parókák és kasírozott fegyverek, de az Expo környékén aztán már tényleg kapkodnom kellett a fejemet, annyira sok kiváló jelmezzel rendelkező cosplayer mászkált mindenfelé. MondoCon-veterán kollegáim szerint szemmel látható a minőségi ugrás a korábbi évekhez képest, és ezt én is csak megerősíteni tudom.

 

Elképesztő, hogy ezek a srácok és lányok mekkora kreativitással rendelkeznek, és hogy mennyi időt, pénzt és energiát hajlandóak beleölni egy-egy jelmez és kellék elkészítésébe. Persze akadnak olyanok is, akik egy az egyben megvesznek valamilyen már kész ruhát, de nekem sokkal szimpatikusabb az otthoni „maszek” kivitelezés, amihez sok találékonyság és kitartás kell. Szerencsére, ahogy láttam, ötletekből nem volt hiány, mert nagyon sokszínű volt a társaság mind gamer, mind anime, mind steampunk oldalról, és bár voltak vissza-visszatérő figurák (Lokiból láttam legalább hármat, de természetesen az Assassin’s Creed és a League of Legends is tarolt), azért sikerült majdnem mindenkinek egyedit alkotnia.

 

Ez kiválóan látszott a számomra a nap csúcsát jelentő Craftmanship versenyből is, amiben szám szerint 42 egyéni induló vett részt, és akkor még a csapatokról nem is beszéltünk. A színpadra már tényleg csak a legjobbak mehettek fel, de még közöttük is voltak messze kimagasló teljesítmények. Az én favoritom az a horvát lány volt, aki Hideo Kojima Metal Gear Solidjának egyik főgonoszát, Psycho Mantist keltette életre. Nála éreztem azt, hogy mind a karakter, mind a ruha, mind a személyes varázs teljesen együtt volt (meg persze a játék is nagy kedvencem), úgyhogy ha van igazság, akkor az esti eredményhirdetésen legalább dobogós helyezést ért el.

 

A csoportos versenyben a legjobban véleményem szerint a sakkfigurás csapat szerepelt: eszméletlen hatásosak voltak a jelmezeik és a rövid bemutatójuk is betalált. Persze ez teljesen szubjektív vélemény, mert minden versenyzőnél lehetett olyan jellemzőket (kellékeket, ötleteket) találni, amik miatt nyugodtan megnyerhették volna a versenyt – mekkora volt már a fantasy Joker levágott Batman feje például.

 

A cosplay verseny mellett azonban számtalan dologgal lehetett múlatni az időt. Az ember mehetett karaokézni, táncikálni, mangát olvasni, rajzolni, dixitezni, gózni, sushit enni, videojátékozni, hallgathatta, ahogy Puzsér Róbert osztja az észt a Star Warsról, vagy csak leülhetett valahol, és élvezhette az egész légkört.

 

Mert számomra ez volt a legnagyobb élmény ezen a rendezvényen: a minden tekintetben pozitív és befogadó közösségi élmény, ami miatt állandóan széles vigyorral közlekedtem a kisminkelt és plexibe öltözött emberek között. Mindenki kedves, mindenkivel lehet pár szót váltani, és nyoma sincs az ilyen rendezvények rákfenéjét jelentő elitizmusnak. Mondhat bárki bármit, lehet cinikus félmosollyal mutogatni, de szerintem legalább egyszer mindenkinek ki kéne próbálnia, milyen egy ilyen találkozó. Nekem ez volt az első, de biztos, hogy nem az utolsó.

 

 

További képek itt: https://plus.google.com/u/0/photos/101205891015756708008/albums/6066458771691988385

És itt: https://plus.google.com/u/0/photos/101205891015756708008/albums/6066595023187754017