Főkép

Régen volt, talán igaz sem volt… Volt egyszer egy hadvezér, nemes, bátor és vakmerő, aki egy istenről kapta a nevét, aki több nyelven beszélt, akit kortársai legyőzhetetlennek tartottak, s aki megpróbálta megmenteni hazáját az idegen hódítóktól. A legtöbb emberben homályosan valami ilyesféle kép él a nagy karthágói vezérről, Hannibálról. De vajon mi az igazság? Milyen volt, milyen világban élt, mit hajtott végre valójában?

 

A karthágói történelem vitathatatlanul leghíresebb figurájáról nem sok minden olvasható magyar nyelven. Igaz, kilenc éve megjelent egy rendkívül színvonalas történelmi biográfia Serge Lancel francia professzor tollából, ám ez több mint háromszázötven oldal: nem valószínű, hogy gimnazista gyerekünk mindjárt ilyen monumentális tablóra vágyna. És mi sem, ha csak egyszerűen érdeklődünk a korszak iránt. A másik, magyarul is kiadott biográfia, Wilhelm Hoffmann érdekes könyve rövidebb ugyan, viszont 1971-ben jelent meg. Ezen kívül pedig csak három regény olvasható magyarul: Balázs Sándor Hannibál a kapuk előtt (később pedig Hannibál élete és kora) címen négyszer is kiadott rövid és nagyon élvezetes írása; a német regényíró, Gisbert Haefs életrajza; és Patrick Girard kissé bombasztikus Karthágó-trilógiájának második része, a Hannibál Róma falai alatt.

 

Illetve: így volt ez egészen 2011-ig, amikor is Kertész István, a népszerű ókortörténész megírta Hannibal – A pun háborúk kora című könyvét. A jó fogású, keménykötéses, kétszáz oldalas könyv gazdagon illusztrált – ha jól számoltam, százharminchét fotót, rajzot és ábrát, valamint tizenhét térképet tartalmaz –, szövege pedig izgalmas, jól megírt, tömör és olvasmányos, ám tökéletesen tényszerű és két oldalnyi szakirodalommal is alátámasztott. Így azután nyugodtan veheti kézbe az, aki csak szeretne valami modernet és megbízhatót olvasni Hannibálról, de az is, aki vizsgához, referátumhoz, számonkéréshez akarja röviden és tömören összefoglalva tanulmányozni a pun háborúk történetét.

 

A szerző 1983-ban egy nagyon hasonló kötettel kezdte történelem-népszerűsítő írói pályafutását. A hódító Róma szintén (főleg) a pun háborúk időszakát beszélte el képekkel és az antik forrásokból vett idézetektől kísérve. A Hannibal azonban jóval több a korábbi kötet átdolgozásánál (nem is jó így nevezni, hiszen ugyanarról szól, de teljesen más szöveg): talán az a legsajátosabb benne, hogy az események menetét igyekszik némiképpen karthágói szemszögből is elbeszélni. Ami nagyon nehéz feladat, tekintve, hogy a három pun háborúról, melyek közül a középső, legjelentősebb során Hannibál – ahogyan azt mindenki tudja – elefántok kísérte seregével átkelt az Alpokon, eljutott Róma kapujáig, s megnyerte a cannae-i csatát, főleg római forrásokból értesülhetünk. Kertész István azonban nagyon komolyan veszi címadását: vagyis egyszerre olvashatunk a pun háborúk eseménytörténetéről és Hannibál élettörténetéről is, mint egy izgalmas regényben. Módot kerít arra is, hogy bemutassa a karthágóiak és a rómaiak eltérő taktikáját, fegyverzetét, sőt sokban más, egyben-másban hasonló társadalmát, politikáját és hitvilágát is.

 

Így azután jóval több a könyv, mint Hannibál dicsőségének és bukásának, illetve Karthágó pusztulásának története. Szakszerű bevezetés az ókor világába, olvasmányos és izgalmas történelemkönyv, amelynek ott a helye minden a história iránt érdeklődő ember könyvespolcán.