Főkép

A szólózongorázás roppant szerteágazó: lehet teljesen megkomponált, teljesen improvizatív és a kettő között bármi. Mégis az előadó markáns jelenléte közös minden előadásban. Minden valamirevaló előadó mintha maga beszélne vagy énekelne a hangszeren, amely ennélfogva nem is lehetne eszközszerűbb. Talán nincsen még egy olyan komplex instrumentum, amely annyira megkövetelné a személyiség erőteljes jelenlétét, hogy következésképp annak minden rétegét elénk tárja. Chick Corea legújabb, dupla korongon megjelentett, nagyrészt quebeci koncertje a művész minden hangján beszél hozzánk.

 

A felvétel szerkesztése arra törekszik, hogy visszaadja Corea közvetlenségét a közönségével. Miután elmondja, hogy teával és nem alkohollal sétált fel a színpadra, mindenkit a nappalijában köszönt, hogy fel- és bemelegedjen, feltehetően egy Steinway zongorán, amely manapság szinte monopolhelyzetben uralja a világ koncerttermeit. Némi absztrakt improvizációt követően, Irving „How Deep is the Ocean?” szerzeményének hullámain kap lendületet Chick, hogy az alapvetően két nagyobb ívre épülő dupla korongon – rajtuk zongoristák és zeneszerzők, valamint Corea szerzeményei és improvizációi – Bill Evans klasszikusával, a „Waltz for Debby”-vel folytassa.

 

 

Ahogyan Corea elmeséli, Stevie Wonder barátságának és ösztönzésének a hatására döntött Wonder „Past Time Paradise” című slágerének feldolgozása mellett, és ennek előadásával továbbra is zongoristák szerzeményeinek válogatásával rajzolja meg az este ívét. Kétségtelenül a legizgalmasabb rész az először Thelonius Monk, majd pedig Bud Powell kompozíciói közül válogatott egy-egy, szünetek nélkül végigjátszott csokor az első korongon – Monktól a „’Round Midnight – Pannonica – Blue Monk”, Powelltől pedig a „Dusk in Sandi – Oblivion”. Magától értetődő természetességgel vezeti át Corea az egyik témát a másikba, miközben saját jelenléte eggyé formálja az eltérő struktúrákat.

 

Mindezt követőn egy vágás következik, és nem tudunk nem arra gondolni, hogy a májusban adott budapesti koncertjének első felében lejátszódó események korábban is megtörténhettek, talán éppen Quebecben, csak többféle elképzelhető ok miatt nem kerültek kiadásra. Történt ugyanis Budapesten, hogy Corea előállt azzal a meglehetősen nagy valószínűséggel bíró feltételezésével, hogy zongoristák is hallgatják őt a koncertteremben, majd feltette azt az egészen megdöbbentő kérdést, hogy van-e kedve közülük valakinek vele játszania. Volt, és nem is egy, hanem egymást követően rögtön két négykezes improvizációt csodálhattunk meg – mind a kettő tényleg remekbe szabottan sikerült, de ennek a formabontó kezdeményezésnek eddig egyetlen verziója sem látott még napvilágot.

 

 

Azért az első korong végére a nemrégiben elhunyt Paco de Luciának szánt hommage még felkerül, hogy a második korong egyrészt klasszikus darabok improvizatív körítéseivel folytatódjon – Szkrjabin és Bartók a program –, illetve Corea saját gyerekdalainak egy válogatásával. De az újabb meglepetés és izgalom, amelyre Budapesten nem került sor, a második lemez második felén válogatott koncerthelyszínekről megjelent portré-improvizációk. Corea önkéntes jelentkezők portréit rajzolta meg muzsikával, mondani sem kell, hogy nem is akármilyennel. Arcok zenei vizualizációi tekintenek vissza ránk Krakkóból, Casablancából, Eastonból, Marylandből és Vilniusból. És akinek ez a nagyszerű műsor önmagában még nem lenne elég, az kedvére nézegetheti a muzsika hallgatása közben AC és Boli illusztrációit, amelyek valójában csak Corea alteregóinak választott művésznevei.

 

Előadó:

Chick Corea – zongora

 

A lemezen elhangzó számok listája:

CD1

1. Chick Talks: About Solo Piano

2. Improv #1 / How Deep Is the Ocean?

3. Chick Talks: About Bill Evans

4. Waltz for Debby

5. Chick Talks: About Stevie Wonder

6. Pastime Paradise

7. Chick Talks: About Thelonious Monk

8. ‘Round Midnight

9. Pannonica

10. Blue Monk

11. Chick Talks: About Bud Powell

12. Dusk in Sandi

13. Oblivion

14. Chick Talks: About Paco de Lucia

15. The Yellow Nimbus

 

CD2

1. Chick Talks: About Scriabin

2. Prelude #2 (Op. 11)

3. Prelude #4 (Op. 11)

4. Chick Talks: About Bartok

5. Bagatelle #1

6. Bagatelle #2

7. Bagatelle #3

8. Bagatelle #4

9. Chick Talks: About the Children’s Songs

10. Children’s Song #1

11. Children’s Song #2

12. Children’s Song #3

13. Children’s Song #4

14. Children’s Song #5

15. Children’s Song #9

16. Children’s Song #10

17. Children’s Song #11

18. Children’s Song #12

19. Chick Talks: About Portraits

20. Portrait #1 – Krakow

21. Portrait #2 – Krakow

22. Portrait #1 – Casablanca

23. Portrait #2 – Casablanca

24. Portrait #1 – Easton, Maryland

25. Portrait #2 – Easton, Maryland

26. Portrait #3 – Easton, Maryland

27. Portrait #4 – Easton, Maryland

28. Portrait #1 – Vilnius

29. Portrait #2 – Vilnius