Főkép

A szultán… Először A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesében találkoztam szultánnal, aki tekintélyes volt, gonosz és végül aztán nevetséges. Később jött az Egri csillagok, benne a győztes és körmönfont I. Szulejmánnal, akit Gábor pap sikertelenül próbált elpusztítani. S azután jöttek az újabb és újabb könyvek: történelmi regények, ismeretterjesztő kötetek, a Hódoltságról, az Oszmán Birodalomról, annak fénykoráról és hanyatlásáról, háremekről és gyilkosságokról, háborúkról és hódításokról, janicsárokról és mecsetekről. A szultán szó azonban mindig izgalmas maradt, titokzatos és romantikus. Ebbe a különleges világba, a szultán Isztambuljába vezet el a Scolar Kiadó játékos útikönyvsorozatának legújabb kötete.

 

Az Utazzon a történelemben! sorozat egyes kötetei képzeletbeli bédekkerként kísérik el (időutazó) olvasójukat a különböző korokba és helyekre, ahol napi öt korabeli pénzegység elköltésének lehetőségével vezetnek végig a legizgalmasabb látnivalókon, s megismertetnek a kor szokásaival és érdekességeivel. Magyarul már ellátogathattunk az antik Rómába napi öt denariusból, az antik Athénba napi öt drachmából, Shakespeare Londonjába napi öt garasból, a reneszánsz Firenzébe napi öt forintból, s legutóbb az ókori Egyiptomba is napi öt debenből. Valamennyi könyvön látszik, hogy az angolul Traveling on 5 címet kapó szériát eredetileg a rangos brit Thames and Hudson Kiadó jelenteti meg, hiszen minden kötetet a téma legjobb és legszellemesebben író szakértői állították össze, s rengeteg szép és finom fekete-fehér kép és látványos színes fotó díszíti az egyes útikönyveket. Ebbe a sorba csatlakozott idén A szultán Isztambulja napi öt kurusból, amely az 1750-es évek Oszmán Birodalmának ragyogó fővárosába vezeti el az olvasót – és persze a vakmerő időturistát.

 

A város földrajzi és történelmi bemutatását követően megismerhetjük belőle a helyieket és szokásaikat, olvashatunk a piacokról, bazárokról, kávéházakról, ópiumbarlangokról és borpincékről, áttekinthetjük a társadalom különböző rétegeit és életmódjukat, majd felsorolást kaphatunk a leghívogatóbb és legérdekesebb látnivalókról, s a megtekintendő fesztiválokról, ünnepekről és kirándulás-célpontokról. Kiderül, mi az a baksis, és mennyi pénzért oldhatjuk meg különböző problémáinkat, hogy miért van feltétlenül szüksége minden nyugatinak Isztambulban egy megfelelően tájékozott és megfelelően lefizetett tolmácsra, hogy milyen szaga van az egyes városnegyedeknek (a legbüdösebb a cserzővargáké), hogy hol vannak a legtitkosabb kocsmák, vagy hogy milyen természeti csapások sújtják rendszeresen a várost. Olvashatunk arról, miért hívják a törökök disznópásztornak az idegeneket, hogy miért nem hordhatunk aranyhímzést a város utcáin, hogy hogyan gyógyíthat férfidoktor beteg asszonyt, ha egyszer nem láthatja, vagy hogy mi az a jasmak, és mit takarnak el vele a török nők. Aki érdeklődik a gasztronómia iránt, megismerheti a kebab, a piláf, a lokum és a serbet mellett a dolmát (szőlőlevélbe tekert, hússal és rizzsel töltött padlizsán és cukkini), a böreket (réteslap sajttal töltve, olajban kisütve) és a hosafot (mazsolából, mézsörből és rózsavízből készített édes ital) is. A könyv mindezek mellett bevezet még bennünket a fürdők és a háremek, az iskolák és könyvtárak, a rózsakertek és a szultán udvarának világába is.

 

A szép kiállítású könyvben 66 gyönyörű fekete-fehér kép és 18 színes festmény idézi fel a 18. századi Isztambul romantikus és titokzatos világát. Aki elolvassa ezt a rendhagyó útikönyvet, biztosan megszabadul egy csokor előítélettől, helyette megtanul rajongani a háromszáz évvel ezelőtti oszmán világ kincseiért és szépségeiért, s legszívesebben máris átröppenne egy rövid látogatásra téren és időn át az 1750-es évek török fővárosába. S ugyan mi más célja lehetne egy útikalauznak, ha nem ez?