Interjú: Harza Tamás – 2014. május
Írta: Galgóczi Tamás | 2014. 06. 30.
A 2014-es májusi Képregényfesztiválon Galgóczi Tamás a Kingpin Kiadó vezetőjével, Harza Tamással ült le egy kiadós beszélgetésre.
A X. Magyar Képregényfesztiválon vagyunk, és kiadós interjúsorozatunk egy újabb darabjához érkeztünk. Kezdésként kérnék egy rövid bemutatkozást!
Harza Tamás vagyok, a Kingpin Kiadó vezetője. Hét vagy nyolc éve foglalkozunk képregénykiadással.
Azt tudom, hogy gyerekkorod óta szereted a képregényeket, azt is olvastam, hogy a Kingpin előtt a Semicnél dolgoztál. Miért érezted úgy, hogy saját kiadót kell alapítanod?
A Semicnél való dolgozás inkább hobby volt, képregényszeretetből csináltam, és mivel az egyik legjobb munka szerintem annak a kiválasztása volt náluk, hogy milyen történetek jelenjenek meg magyarul – a kiadás részben erről szól –, tehát ezért szerettem volna egy saját kiadót.
Valahogy azt olvastam, hogy a kiadó 1997 óta létezik, de az első kiadványod csak évekkel később 2006-ban jelent meg. Mi történt ez idő alatt?
Nem sok minden. Az első kiadvány amire gondolsz, az a Pókember és a Fekete Macska, amit közösen adtunk ki a Semic-kel. Akkor még nem voltam kiadó és nem is foglalkoztam még ilyen tervekkel. De azt mondta a Semic kiadója, hogy Láng Istvánnal beszélgetve kiderült, szeretnének egy különszámot megjelentetni, én meg úgy gondoltam, hogy szívesen részt vennék ebben. Ez végül meg is jelent, és ezt akkor úgy sikerült megoldani, hogy társkiadó lettem.
Na de ez akkor tényleg 2006-ban volt?
Hát erre nem esküdnék meg, de körülbelül akkor.
Viszont akkor jól gondolom, hogy előbb volt Képregény Börze, mint ahogy a Kingpinnek meglett volna az első kiadványa?
Ez így van. A Képregény Börze sokkal előbb volt.
A Képregény Börze a kezdettől fogva a Kingpin égisze alatt ment, vagy azt Harza Tamásként csináltad?
Azt Harza Tamásként csináltam. Akkor a Kingpin még nem vett részt képregényes tevékenyégben. Sima kereskedelmi cég volt.
Kezdetektől fogva nyugati képregényekben gondolkodtál?
Igen.
Úgy tudom, hogy nem csak a szuperhős vonulat a szívügyed, hanem más nyugati képregényt is kedvelsz. Egészen pontosan az ügynökeim azt jelentették, hogy vonzódsz bizonyos francia kiadványokhoz. Ez igaz?
Hát igen. A gyerekkorom kedvenceiről van szó. Pif és társai, Pifu, ezeket nagyon szeretem és most örülök is neki, hogy az első megjelent a fesztiválra.
Te nem gondolkodtál egy gyenge pillanatodban, hogy esetleg egy hasonló kiadással próbálkozzál?
Évekig próbáltam Pifet kiadni, csak hát senki nem találta meg a jogtulajdonost. A Francia Intézettől kezdve mindenhol próbálkoztunk. Senki nem találta meg a Pif jogtulajdonosát, mert az eredeti, azt hiszem meghalt, és akkor visszaszállt a kiadóra, de nem szállt vissza… nem lehetett tudni, kinél vannak a jogok, vagyis akkor semmilyen módon nem lehetett hozzájutni a Pif jogaihoz.
Szerinted, hogy ha 2 évvel korábban, vagy 3 évvel később indult el volna a kiadód, akkor is ugyanitt tartanál? Mennyire volt kedvező számodra, hogy pont akkor kezdtél el képregényeket kiadni, amikor az elején folyamatosan növekedett az érdeklődés az ilyen kiadványok iránt?
Én úgy gondolom, hogy ez a kettő nem független egymástól. Én akkor kezdtem, amikor kiderült a fekete-fehér képregény kiadványokról, hogy ezeket nem csak az újságárusoknál lehet terjeszteni, hanem a könyvesboltokban is. Ez egy teljesen idegen terület volt, senki nem gondolt erre. Amikor ez kiderült, adta magát a lehetőség, hogy ezen az úton el lehetne indulni képregény kiadással. Az, hogy mennyire megnövekedett az érdeklődés, szerintem az annak is a következménye, hogy erre mennyien rájöttünk és akkor tulajdonképpen egy csomó kiadvány készült… A miénk is… Meg más kiadóknak is a könyvesboltos terjesztésű képregényei.
Ennyire sokat jelentett, hogy a standokra átkerült a könyvek, képregények egy része a könyvesboltokba?
Mindenképpen, mert a standokon nem voltak. A Semicnek volt a Pókembere, meg a Star Wars kiadványa és semmi más. Azok is nem túl felhasználóbarát minőségben. Mivelhogy ők is állandóan arról panaszkodtak, hogy nagyon kevés a vásárló, hogy nem lehet újat indítani és hogy nem megy: senkinek sem jutott eszébe, hogy igazából ez nem igaz, csak más úton kéne elindulni.
Így utólag, hogyan ítéled meg a kiadó 2008 és 2011 közötti időszakát, amikor menetrendszerűen jelentek meg a kiadványaid és kintről úgy tűnt, beálltatok egy normál üzemmenetre?
Hát egészen pontosan nem tudom hova tenni a 2008-tól 2011-et, de arra emlékszem, hogy az első évben, az első években 6 könyvünk meg tudott jelenni. Mivel minden kiadó ezt csinálta, viszonylag hamar telítődött a könyvespiac. Úgyhogy rá kellett állnunk 3-4 fix kiadványra később.
Akkor gyakorlatilag égi jelnek is felfogható, vagy a körülmények egybeesésének, hogy váltottál és az addig több-kevesebb rendszerességgel megjelenő kötetekről áthelyeződött a kiadónál a hangsúly az újságos megjelenésre 2012-ben?
Hát alapvetően ez megint csak egy véletlennek köszönhető, mert ha a Semic nem megy csődbe, akkor ezen az úton mi nem indultunk volna el, mert náluk voltak a jogok.
Az előadásodban meséltél arról, hogy mennyire nehéz volt az elején üzletelni az amerikai kiadókkal. De amikor eljutottak odáig, hogy most már újságot adnál ki, volt előéleted. Ennek ellenére is nehéz volt őket rábeszélni arra, hogy újságot adhassál ki?
Igen, nem volt egyszerű.
Ez annak köszönhető, hogy ennyire kicsi a piac, vagy minek?
Igazság szerint, ha egy tippem lenne, akkor a Batman filmsikereinek köszönhető, mert amióta ezek milliárdos bevételeket generálnak, azóta a DC kiadó annyival magasabbra emelte az alap jogdíjat, amivel egyáltalán szóba állnak bármilyen kiadóval, hogy ez volt az egésznek az indító oka.
Amíg negyedévente, vagy pár havonta jelentek meg kiadványaitok, az egy relatíve nyugodtabb tempót diktál a szerkesztőségnek, a kiadónak. Viszont a havilapok egészen más elvárást támasztanak. Át kellett alakítani valamennyire a kiadót, hogy ezt tudjátok bírni?
Hát nem kicsit. A legegyértelműbb átalakítás az, hogy a könyveket tudtam mellékállásban csinálni a főállásom mellett, ezt meg lehetetlen. Igazából a főállásomat ott kellett hagyni, hogy ezt a tempót bírjuk.
Gyakorlatilag most hányan csináljátok, mi a szervezeti felépítése a kiadónak?
Fixen ketten csináljuk. Én vagyok a kiadó és a szerkesztő, illetve itt-ott fordító. Benes Attila pedig a műszaki szerkesztő és fordító. Ketten vagyunk fixen és akkor, ha plusz kiadványok vannak, mint most mondjuk a Marvel plusz különszámok meg ilyesmik, akkor Uray Márton és Petrezselyem Lóránt is segít, mint betűbeíró, vagy mint segédszerkesztő.
Egy kicsit továbblépve… Akivel eddig beszéltem, mindenki azt mondta, hogy ég és föld van minőségben a ti kiadványaitok meg az elődötök produktumai között. Ez mennyire volt tudatos, vagy pedig úgy gondoltad, hogy eladni csak igényes kivitelben lehet?
Mindenféleképpen tudatos volt. Mivelhogy én magam is az egyik rajongói közé tartozom, tisztában vagyok minden ilyen panasszal és kérdéssel, mindennel, hogy mennyit szapulták a régi képregényeket, a pókemberek minőségét, és hát nekem sem tetszett, és egyértelmű volt, hogy itt lépni kell valamit, ha nem akarunk egy bizonyos szint alá süllyedni. De nem igaz különben, hogy minden képregény rossz volt, mert például, amit a Panini adott ki, azok jó minőségűek voltak.
Csak emlékeim szerint ők elég hamar abbahagyták ezt a vonulatot.
Igen, egy-két év után távoztak az országból.
De úgy tűnik, hogy rákaptál az ízére a dolognak, vagy nagyon bejöhetett ez neked, hiszen folyamatosan nőnek a kiadványszámaitok. Most nem az eladott példányszámra gondolok, hanem ugye kezdetben volt két füzeted, és most jelentetted be, hogy ősszel jön – ha jól számolom – a negyedik, és akkor a különszámokról még nem is beszéltünk.
Igen, ez egy ilyen fura, érdekes kör, mert az eladási példányszámok csökkennek azért, hogy a repertoár nőhessen. Tehát valahol valamelyiket be kell áldozni, mert azért mégis egy fix piacról beszélünk, és úgy gondolom, hogy inkább a választék legyen nagyobb, mint a példányszám.
Miért pont Batman?
(Hatalmas kacaj) Hát ezt elmondtam az előadáson is. Tehát a DC képregények közül egyértelműen a Batman a legnépszerűbb az összes közül Magyarországon ugyanúgy, mint világszerte. Ahogy elmondtam ott is, a Batman sose volt annyira népszerű, mint ma. A mozifilmeknek hihetetlen sikere van, a videojátékok abszolút 10-ből 10-es pontozást kaptak mindenhol. A Batman az olyan volt, hogy ha valamikor meg kell próbálni a kiadást, akkor ez a pillanat most van. Volt már szó róla régebben is, a Képes Kiadó gondolkodott korábban, ha jól emlékszem azon, hogy megpróbálnák újságban is, de mindig volt valami probléma. Előbb-utóbb elkerülhetetlen volt a próba. De most van az a pillanat, amikor el kell kezdeni megpróbálni. Ha most nem sikerül, akkor semmikor nem sikerülne.
Mennyire helytálló az az elképzelésem, hogy gyakorlatilag, amit kiadtok, az mind-mind a te személyes ízlésedet képviseli? Tehát ami a te kedvenced, az megjelenik?
Nem, abszolút nem. Az elején így volt, egyértelműen, tehát amikor elkezdtük a képregény kiadást abszolút. Ma már a mennyiség mellett a Marvel például már határozottan beleszól. Különösen a Marvel Plusz különkiadásaiban, tehát ott már nem egyértelműen én döntök. Illetve a DC-nél is… olvastam már jobb Batman történetet, mint ami most fog megjelenni, nyílván olvastam sokkal rosszabbakat is, tehát attól függetlenül jó történetet választottunk, de mondjuk ki őszintén, például a Batman nekem sosem volt nagy kedvencem. Tehát szerettem, de Batmant sohasem gyűjtöttem olyan fanatikusan, mint például mondjuk a Pókembert.
Na jó de hát a Pókemberrel kapcsolatban valakitől azt hallottam, hogy amit te nem tudsz, azt nem is érdemes tudni és te is tudsz egy halom olyan dolgot, amit teljesen felesleges tudni a Pókemberről. Úgy gondolom, hogy pár előadásod meghallgatása után ezzel egyet kell értsek. A következő kérdésem az, hogy értem én, hogy most a Batman filmek miatt időszerű volt, de ilyen alapon akkor van még pár képregényhős film, vagy olyan, aminek képregény változata is létezik. Egy sikeres film ösztönözhet téged arra, vagy inspirálhat arra, hogy akkor új produktumok, orgánumok kiadásába kezdjél? Például Tini Nindzsa Teknősök?
Nem, határozottan nem. Egy film nem csinál nyarat, mondjuk így. Ott volt például a Vasember, három rész volt belőle, kiadtam egy Vasember kötetet, azt is például a Marvel erőltette inkább, mint amennyire én akartam. Jó is volt, hogy így van. Általában ők is csak azt mondják meg, hogy mit adjak ki, mivel rám bízzák a történet választását, és hát ezt jónak találtam, úgyhogy ebbe belementem, de ettől függetlenül nem hiszem, hogy egy Vasember sorozat életképes lenne.
Arra gondoltál már esetleg, hogy nyissál, mert ugye, úgy értelmeztem azt, amit az előbb mondtál, hogy ez egy relatíve meghatározott méretű piac, tehát túl sok felnőtteknek szóló képregényt már nem bír el. De még ott vannak az ifjúsági, és a gyermek dolgok. Ezen nem gondolkodtál, hogy ebbe is belevágjál?
Dehogyisnem. Amikor például most arról volt szó, hogy az Egmont kivonul Magyarországról és először még nem lehetett tudni, hogy csak a könyves piacról vonul ki, akkor például felmerült, hogy ha megszüntetik például a Pókember Magazinokat, ami kisgyerekeknek szól, inkább ilyen óvodás-, kisiskolásoknak, akkor megpróbálnánk valamit helyette. De aztán ezt nem szüntették meg, úgyhogy igazából innentől…
De például átvetted volna az Asterixet tőlük.
Az például nem kizárt.
Már csak azért, mert ugye az könyvnek számít, legalábbis úgy tudom, hogy náluk az a könyv kategóriában megy, amit ugye teljesen leépítettek, tehát effektíve szabad és úgy gondolom, ha az a mérvadó, hogy ne kelljen egy új márkát bevezetni, akkor az Asterix az egy már jól bevezetett brand.
Teljesen egyetértek, ráadásul személyes kedvenc, mint ahogy az előbb gondoltad, vagy mondtad, úgyhogy mindent megtettem volna, hogy ez ne szűnjön meg, tehát, hogy folytatódjon, de hát szerencsére nem kellett hozzányúlni.
Ahogy az előbb nézegettem a standotokat, egyetlenegy magyar kiadványt láttam. Lehet, hogy van több is, de csak ez az egy ütötte meg a szememet. Tomster hihetetlen kalandjai. A jövőben tervezel esetleg magyar képregény kiadást?
Pontosítok mielőtt erre a kérdésre válaszolok, négy magyar kiadványunk van. Abból kettő tulajdonképpen abszolút fan comics. Csak egy Piramisfej és egy Pókfej, ami perpillanat nem kapható. Azon kívül van a Tizenegy történet, amit több szerző készített. Egy pályázatot csináltunk, amire pár oldalas képregényeket lehetett beküldeni. Aztán a legjobbakat kiválogattuk és ebből csináltunk egy kötetet. A kérdésre válaszolva: annak a kiadványnak, ami körülbelül három-négy éve jelent meg, még ötezer forint hiányzik ahhoz, hogy nullszaldós legyen. Úgyhogy nem kizárt, hogy lesz, de nem erőltetjük ezt a vonalat, az biztos.
Értem. Az utolsó kérdésem az, hogy ugye most robbantottál a Batmannel. Várható a közeljövőben valami hasonló ínyencség, illetve az Őszi Börzére milyen kötettel jöttök ki?
Nem lesz több ilyen nagy robbanás, ha arra gondolsz, tehát ez volt a legutolsó, akár évekig nem tervezünk semmilyen nagy durranást ezek után. Az Őszi Börzére elvileg még két kötetünk van hátra. A Titkos invázió folytatása és a Fenegyerek következő kötete. A jelenlegi Alexandra problémák miatt nem tudom, hogy a köteteink miként folytatódnak. Egyenlőre a Libriben bízunk, ha ők el tudják vinni a hátukon azt, hogy csak náluk vannak a kötetek, akkor folytatjuk. Ha nem, akkor a köteteink folytatásai valószínűleg különszámokban jelennek meg.
Jól gondolom, hogy ez egy kicsit vékonyabb terjedelmet fog jelenteni, vagy más válogatást?
Nem, a válogatást nem. Tehát ugyanazokat a sorozatokat – például az Új Bosszú Angyalai kötetsorozatot – folytatnánk, csak akkor újságos terjesztéssel és vékony borítóval.
Értem. Tehát az oldalszám nem változik, csak akkor füzetként, tűzött változatban adjátok ki, nem pedig könyvként, kötött gerinccel?
Majdnem. Úgy figyeltem meg, hogy 112 oldalig tudjuk kiadni tűzöttként. Efölött már muszáj gerincesre csinálni, de még mindig lehet újságos terjesztés.
Köszönöm szépen a beszélgetést.
Én is köszönöm.