Főkép

Závada Pál: Természetes fény

- az archív képek regénye -

el nem múlt életünk - retusálás nélkül

 

A Természetes fény döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek - és vannak, akik nem térnek vissza többé.

Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.

 

 

 

 

Parti Nagy Lajos: Fülkeufória (és vidéke, százegy új magyar mese)

Magyabszurdok és még magyabb szurdok

 

2011 áprilisában jelent meg Parti Nagy Lajos első magyar meséje az Élet és Irodalom Páratlan oldalán. Rá egy évre látott napvilágot a Fülkefor és vidéke az első esztendő termésével. Azóta eltelt megint két év és 101 újabb magyar mese. Az új kötet folytatása és lezárása Parti Nagy Lajos bravúros magyabszurd és patriótaglossza sorozatának: közelmúltunkat és távol-jelenünket sajátos történelmi fénytörésben láthatjuk és gondolhatjuk újra.

 

 

 

 

Enrique Vila-Matas: Dublineszk

„A kortárs spanyol regényírók közt nincs hozzá fogható.” Roberto Bolaño

 

„Hamarosan hatvanéves leszek. Két éve üldöz a halál jelenvalósága, közben pedig azzal foglalom el magam, hogy elnézem, mennyire rossz irányba tart a világ” – mondja Samuel Riba, a Dublineszk főhőse, egy igazi kultúrember, akinek élete egybeforrt az irodalommal. Most éppen felszámolja a könyvkiadóját, két éve innia se szabad, feleségével pedig reménytelennek tűnő küzdelmet folytatnak egykori szerelmük életben tartásáért. Riba egész nap a számítógép előtt ül, teljes elszigeteltségben fürkészi a nélküle zajló világ dolgait. Aztán egy nap hirtelen ötlete támad: el kellene menni Dublinba, a Bloomsdayre, végigjárni Joyce Ulyssesének nevezetes helyszíneit és méltó pompával eltemetni Gutenberg aranykorát.

Vila-Matas könyve egyszerre intellektuális pikareszk és egy „érzelmes utazás” regénye – a dublini sikátorok és a Joyce- és Beckett-idézetek szövegfolyosói hol párhuzamosak, hol merőlegesek egymásra. Kizökken az idő és összemosódik a tér, ami drámai találkozásokat hoz Riba számára. Regénnyé formált története a melankólia fenségével és szívbemarkolóan őszinte iróniával pillant be létezésünk zsákutcáiba, „hátha valaki csak úgy megjelenik, az ember nem is álmodott róla…”

 

Forrás: Magvető Kiadó