Főkép

Liszt Ferencet nem mindig tudta értékelni az ország, amelyet ő maga mindig is a hazájának tartott, és amelynek kultúrájához oly sokkal hozzájárult, ma már azonban szerencsére kisebb kultusza kerekedett, és nem elsősorban a nevét viselő nemzetközi versenyekre gondolok, hanem arra a hévre, amivel zenészeink ismert és ismeretlenebb műveit egyaránt újra felfedezni igyekeznek. Szintén ebbe a trendbe tartozik Várnagy Andrea és Farkas Zsolt érzékeny új albuma, hiszen ezen nem csupán olyan örökbecsű slágereket hallhatunk, mint a II. Magyar rapszódia, hanem afféle, jóval ritkábban megszólaltatott darabokat is, mint a filozófiai mélységű A bölcsőtől a sírig, ami ugyan közel sem olyan nagyszabású mű, mint, mondjuk, Richard Strauss Imígyen szóla Zarathustrája, gondolatiságát és zenei értékeit tekintve mégis egyértelműen rokonítható vele.

 

Külön érdekesség Liszt feldolgozásában hallani nemzetünk romantikus zenei önmeghatározásait, vagyis a Szózat és a Himnusz hangjait, és azt, amiként a témák egy nagyobb keretbe ágyazódva bomlanak ki és mintegy vetekednek egymással. Érdemes megfigyelni, ahogyan a Szózat komor, erőteljes motívumait Liszt a Himnusz ragyogóbb, néhol kifejezetten lírai részleteivel állítja kontrasztba, hogy a küzdelemmel és a szenvedéssel vegyülő tiszta hazaszeretet végül magasztos ünnepi muzsikában oldódjon fel. Ehhez pedig további kiegészítésként szolgál a Liszt-tanítvány Mosonyi Mihály Ünnepi zenéje, melyben ugyancsak a Szózat dallamára és harmóniáira ismerhetünk rá, ám itt egy életvidámabb, fénylőbb kontextusban, ahol a verbunkos ritmusok még határozottabban érvényesülnek, mint akár az említett művekben, akár Liszt szerzeményeiben. Hasonlóan tündöklő és hazafias az árnyalataiban a magyar zászló trikolorját kiadó Az égő szerelem három színe, Mosonyinak a népiest a nemzetközi romantikába beágyazó háromtételes műve.

 

Az album további különlegessége, hogy két Liszt-darab, az Obermann völgye és a Szerelmi álmok No. 3 kétzongorás átiratának felvételét ezen a korongon hallhatjuk először, és az élmény több mint kielégítő. Az előbbi a romantikus útkeresés jellegzetes kifejezése, így a természet és az ember egybeolvadásának vágyát érezhetjük ki belőle, míg a szerelmi álmok a saját kora hódítójaként és ünnepelt csillagaként koncertező virtuóz kedveskedése, szívhez szóló vallomása a gyengédebb nemhez.

 

Arról, hogy kizárólag kétzongorás darabok hallhatók a lemezen, időnként egészen elfeledkezünk, annyira tökéletes az összhang az előadó pár között. Mintha egyetlen muzsikus szólaltatná meg a két zongorát, gyakorlatilag egyforma billentéssel, tökéletesen egymáshoz illeszkedő frazeálással, évtizedes összeszokottságtól egybeforrt lélekkel. Kétségkívül méltó az előadás színvonala a megszólaltatott művekhez, és így a Várnagy–Farkas-kettős a szerző életművének talán kevésbé ismert aspektusait, Liszt rejtettebb arcait is abszolút hitelességgel tudja ábrázolni, mintha mindig ebben a különleges világban éltek és mozogtak volna, amit Liszt Ferenc páratlan szelleme megalkotott.

 

Előadók:

Várnagy Andrea – zongora

Farkas Zsolt – zongora

 

A lemezen elhangzó művek listája:

1. Liszt Ferenc: Obermann völgye

2. Liszt Ferenc: Szerelmi álmok No. 3

3-5. Mosonyi Mihály: Az égő szerelem három színe (A piros rózsa / A liliom / A babér)

6. Mosonyi Mihály: Ünnepi zene

7. Liszt Ferenc: II. Magyar rapszódia

8-10. Liszt Ferenc: A bölcsőtől a sírig (A bölcső / A létért való küzdelem / A sír – az eljövendő élet bölcsője)

11. Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz