Főkép

A könyvben egy tökéletes hős, mégis esendő ember járja vándorútját: katona, stratéga és szerelmes. Amikor elindul, pontosan tudni véli, kiért és hogyan áldozná fel akár az életét is: az egyetlen nőért, akit szeret, és harcban egy távoli zsarnok ellen. Azonban mire elérünk a történet végéhez, a leghatalmasabb küzdelmekhez, már egészen mások a céljai. Mást kíván megmenteni, másként és más léptékben látja saját életét és annak szereplőit is, s úgy tűnik, azért hal majd meg, hogy egész világára újra béke köszönthessen. De vajon nem érdemelne-e hősi vég helyett inkább jutalmul kapott, igazi boldogságot?... A könyv A Mars katonájáról szól, s hetedik tagja Edgar Rice Burroughs híres fantasztikus kalandregény-sorozatának, a Mars-ciklusnak. A regény magyarul most jelenik meg először.

 

Edgar Rice Burroughs (1875-1950) sokak számára pusztán Tarzan megteremtője, ám az amerikai szerző sokkal több volt ennél. 1911 és 1941 között publikált, tízkötetes, a Barsoomon, vagyis a Marson játszódó kalandos science-fiction-sorozata nemcsak remek olvasmány, de óriási hatást gyakorolt az angolszász sci-fi aranykor szerzőire is Ray Bradburytől Arthur C. Clarke-on át Robert Heinleinig. S hiába, hogy Burroughs még gyakorlatilag a 19. század tudományos eredményei alapján építette fel különleges marsi univerzumát – Mars-csatornákkal, túlcivilizált és hanyatló városi kultúrákkal és a lerombolt, egykor nagyszerű városok csonka falai közt rejtőzködő vándornépekkel –, mégis elképesztően szuggesztív, újszerű, titokzatos és inspiráló környezetbe helyezte kötetei cselekményét. Nem csoda, hogy írásai olyan nagyságoknak adtak ötletet saját irodalmi világaik felépítéséhez, amilyen Robert E. Howard és H. P. Lovecraft (Burroughs mindkettejüket túlélte), vagy a később publikáló szerzők közül Michael Moorcock, Leigh Brackett vagy Marion Zimmer Bradley.

 

Ha az ember elolvassa A Mars katonáját, rájöhet arra, mitől ilyen nagy hatású ez a kalandos meseszéria, amely félig fantasy-, félig sci-fi-díszletek között játszódik egy sosem létezett, s első ránézésre nem is túl filozofikus világon. Miközben egyik kalandtól a másikig, egyik szöktetéstől a másik kalandos lopakodásig, egyik párbajtól a másik égi-légi csatáig jutunk a történetben, s a pergő események szinte letehetetlenné teszik a kötetet, egy igen sokféleképpen elképzelhető, számos etikai és bölcseleti problémát is felvető világot ismerhetünk meg. Különböző éthoszú civilizációk, számos különféle jellem, ismeretlen szokások, különleges technikai találmányok sorjáznak a könyv lapjain: szórakoztatva, de el is gondolkodtatva az olvasót.

 

A regény ráadásul kissé el is különül a sorozat előző részeitől: míg az első hat kötet a Marsra került amerikai, John Carter és családjának történetét, illetve egy másik földi férfi, Ulysses Paxton marsi megpróbáltatásait követte végig, ez a regény teljesen független ezektől. Főhőse Tan Hadron, hastori nemes és harcos, tősgyökeres marsi férfi – kalandjai megértéséhez pedig nincs szükség egyik korábbi kötet cselekményének ismeretére sem. Így A Mars katonája ideális választás azoknak is, akik csak most szeretnének megismerkedni Burroughs marsi világával.

 

Bár magam több mint húsz éve látogattam el először a Barsoomra (képzeletben, A Mars ura segítségével), ez a regény nekem is nagy kincs. A Szukits kiadó merész vállalkozása, amellyel végre a széria magyarul korábban még sosem olvasható darabjait is kiadják, óriási öröm számomra. Közlésük szerint A Mars katonája mindössze kétszáz példányban látott napvilágot, kifejezetten a Barsoom-rajongók kedvéért. Érdemes tehát beszerezni: így nemcsak egy igazi és kalandos ős-sci-fihez, de egy magyar könyvritkasághoz is hozzájuthatunk. Olvasva pedig találhatunk benne kalandot, szerelmet, fantasztikumot és tudományt, stratégiát és töprengést az élet nagy kérdéseiről - mindezt színesen, fordulatosan és remekül fordítva.

 

Azt hiszem, sokat elárul a kötetről, hogy most, miközben az ajánlót fogalmaztam róla, s bele-belenézegettem, szinte kedvet kaptam még egyszer elolvasni. Holott csak pár napja fejeztem be először...