Főkép

William Shakespeare talán a legismertebb drámaíró az egész Földön. S egyúttal a legrejtélyesebb is. Harminchét kanonizált darabja (s a többi tizenkilenc, amelyeket még hol kevéssé, hol nagyon meggyőzően neki tulajdonítanak), szonettjei, elbeszélő költeményei – mind megannyi titkot rejtenek. Ismert arcképei közül talán egy sem őt ábrázolja. Lelkes rajongótábora van azoknak az elméleteknek is, amelyek szerint a Shakespeare-műveket nem is a William Shakespeare néven ismert színész és színháztulajdonos írta, hanem valaki más. Lehet utálni, lehet imádni: Shakespeare élete és művészete megkerülhetetlen része Európa kultúrájának, s mára a világénak is. Ám minden alkalommal, amikor munkássága vagy életrajza nyomába ered valaki, új és új titkokkal szembesül.

 

Ezt tette Michael Wood angol történész is, aki Nagy-Britannia-szerte híres elképesztően széles körű és alapos kutatásokon nyugvó, szórakoztató és merész témaválasztású televíziós műsorairól és sorozatairól. A Shakespeare nyomában című könyv egy 2003-as televíziós szériához készült kísérőkötet, amely teljes és pontos áttekintést ad a Bárd életéről, műveiről, illetve a nevéhez kapcsolódó legendákról és rejtélyekről. Mindent megtudhatunk családjáról, gyökereiről, iskoláiról, arról, hogyan, miként került a vidéki tanácsos és kesztyűkészítő fia a fővárosba (ezek az úgynevezett „elveszett évek”), hogyan lett színész és hogyan lett író, nagy és sikeres szerző, az uralkodó kegyeltje. Wood felidézi és megidézi a híres pályatársakat Christopher Marlowe-tól, a Faust-téma zseniális feldolgozójától Ben Johnsonig, az elégedetlenkedő íróbarátig. Bemutatja a kor sztárjait, tünékeny hírű celebjeit és főúri mecénásait. Ám elvezet Shakespeare idős korába is: látjuk a drámaíró csalódásait és diadalait, s megtudjuk azt is, vajon mit jelenthetett az, hogy feleségére „a második legjobb ágyát” hagyta végrendeletében – szerelmet vagy gyűlöletet?

 

A könyvben nyomába eredhetünk a Szonettek Fekete Hölgyének és Shakespeare szerelmeinek is. Kiderül, vajon kinek szólhatnak a költő szerelmes versei, hogy volt-e Shakespeare-nek titkos imádottja, s hogy egyetlen embernek íródott-e az egész szonetteskönyv. Megtudjuk, milyen volt a drámaíró és a királynő kapcsolata, hogy mi volt Shakespeare véleménye a zsidókról és hogyan született meg a halhatatlan figura, Shylock A velencei kalmárban. Olvashatunk különböző összeesküvésekről városban és vidéken, amelyekbe Shakespeare családja vagy társulata belekeveredett, így mire befejezzük a könyvet, már nem elvont zseniként, korából kiragadott művészfiguraként, hanem az Erzsébet-kor és a korai Jakab-kor egyik tipikus, színes figurájaként gondolhatunk Shakespeare-re.

 

Wood szembenéz a leggyakoribb tévhitekkel is. Lenyűgöző adatgazdagsággal mutatja be például, hogyan tett szert széleskörű műveltségre a fiatal Shakespeare – kifogva ezzel a szelet azoknak a vitorlájából, akik azt állítják, az író azért nem lehet ennek vagy annak a darabjának szerzője, mert műveletlen, vidéki tuskó volt. Fény derül rá, mit jelenthetett szonettjeinek titokzatos, talán egy férfinak szóló ajánlása, s szó esik a közkeletű hiedelemről is, hogy a nagy költő homoszexuális kapcsolat(oka)t élt volna át. Megtudhatjuk, igaz-e, hogy a drámaíró „soha egy sort el nem rontott”, s hogy tényleg átok sújtotta-e halálában.

 

A szórakoztató és olvasmányos könyv minden érdeklődő igényét kielégíti: a tudóskodók tízoldalnyi szakirodalmi és forráshivatkozást, az irodalombarátok sok-sok műrészletet, a szépre vágyók színes képmellékletet találhatnak benne. Olvashatjuk lapozgatva, a rövid, izgalmas fejezetek között tallózva, vagy elejétől a végéig, Shakespeare-enciklopédiaként használva. Mindenképpen jó szórakozás.