Philip Freeman: Alexandrosz, a világhódító – Nagy Sándor élete

Egyik kedvenc történelmi hősöm III. Alexandrosz, a makedón király, a legendák Nagy Sándora. Kora teljes ismert világnak meghódítója, az ifjú katonazseni és a hellenizmus kulturális örökségének megalkotója mindössze krisztusi korú, harminchárom éves volt, amikor meghalt, mégis örökre beírta magát a történelembe a ragyogó hősök, vitatott személyiségek és nagy uralkodók körébe. Philip Freeman olvasmányos és izgalmas történelmi életrajza szinte regényérdekességű fejezetekben mondja el, hogyan vált Alexandrosz Nagy Sándorrá, miként uralkodott, élt és szeretett. Bár könyve majdnem négyszáz oldalt tesz ki, rendkívül gyorsan lehet vele haladni: igazi letehetetlen történelemkönyv.

A mű fejezetei egy-egy földrajzi helyről nyerték címűket. Így kalandozhatunk Nagy Sándorral szülőhazájából, a vad és harcos Makedóniából a misztikus Egyiptomba, a kifinomult és dúsgazdag Perzsiába, a távoli és idegen Indiába, sőt, a világ végére is. Ott lehetünk Sándor első, szinte gyerekfejjel aratott győzelmei helyszínén, láthatjuk, hogyan hajtja uralma alá a hanyatlóban lévő, megosztott görög poliszokat, hogyan szánja rá magát, hogy szembenéz kora legnagyobb birodalmának, a Perzsa Birodalomnak a hadseregével, s leleményessége, vakmerősége és okos taktikai húzásai segítségével hogyan arat győzelmet nagy csatáiban Granikosznál, Isszosznál, Gaugamélánál. Szemtanúi lehetünk, ahogyan diadalmas despotaként, szinte isteni uralkodóként bevonul Egyiptomba, majd Babilonba, elkísérhetjük felfedezőútjára a mai Afganisztán és India meghódítatlan tájaira. Megismerkedhetünk barátaival, feleségeivel és házasságkötéseinek okaival, megtudhatjuk, kik, miért, hányszor szőttek ellene összeesküvést, hogy hogyan halt meg, s hogy kire hagyta világbirodalmát.

Az életrajz nem marad adós az olyan ismert történelmi események leírásával, mint a gordiuszi csomó története vagy a szúzai menyegző, ám teljeséggel a saját útján halad: friss, olvasmányos és a legújabb kutatásokon, valamint ókori források garmadájának kritikus feldolgozásán alapuló szövege egy új Nagy Sándor-képpel ismertetheti meg az olvasót.

Kár, hogy a magyar fordítás minden igyekezete ellenére kissé pontatlan: a görög nevek és helyek fordítása nem teljesen tökéletes, az ókori forrásokból származó idézeteket pedig nem mindig sikerült megtalálni a már létező magyar fordításban. Szintén kár, hogy a magyar változatnak nincs képanyaga, s mindössze két térképet tartalmaz, azt is a középiskolai diákatlaszból beszkennelve.

Mindennek ellenére feltétlenül ajánlom a kötetet mindenkinek, akit kicsit is érdekel az ókor, a hadtörténelem vagy a hellenizmus kultúrájának története. A számos élményszerű, drámai leírás, izgalmas logikai levezetés, a csaták, hadjáratok, politikai machinációk érthető, érdekes bemutatása, a beillesztett időrendi táblázat, személynév-, fogalom- és uralkodólista, és a sok klasszikus, jól kommentált idézet remekül használható és izgalmas olvasmánnyá teszi a könyvet.