Főkép

Valamivel a Star Wars: The Old Republic online szerepjáték megjelenése előtt az alkotók már tudatosan törekedtek a kor és a hangulat bemutatására, elvégre a rendkívül sokrétű mitológiának nem a filmek és az akkoriban kiadott könyvek által megismerhető szeletét vették alapul, hanem évezredekkel korábbra tekintettek vissza. Ez a Régi Köztársaság időszaka, amikor még számtalan Jedi és Sith élt a galaxisban, s persze egymással háborúzva próbálták uralmuk alatt tartani (vagy épp ellenkezőleg: bekebelezni) a különböző bolygókat. Ebben a korban játszódott az egyébként kifejezetten szórakoztató The Old Republic könyvsorozat is, ám még az első regények előtt kiadtak néhány képregényt, mintegy ízelítőül és kedvcsinálóként a nem túl ismert korszakhoz. Ugyan a magyar kiadás a (logikus) kronológiai sorrendet követi, eredetileg a Veszélyes béke jelent meg először a képregények közül.

 

Ráadásul egy igen érdekes eseményre koncentrál: úgy tűnik ugyanis, hogy az eddig vérszomjas és csak a teljes pusztítással megelégedő Birodalom békét akar kötni a Köztársasággal. Mindkét frakció követei az Alderaan bolygóra indulnak, ám a tárgyalások közben kiderül, hogy a Sith-ek támadást indítottak a Köztársaság szívének és fővárosának számító Coruscant ellen. Vajon árulásról van szó, vagy csupán biztosítani akarják, hogy a béke feltételei nekik kedvezzenek? A tanácstalan Jedik ugyan folytatják a párbeszédet, és fegyverszünetet kötnek örök ellenfeleikkel, de nem tudni, hogy meddig tarthat ki ez a törékeny béke. Ezalatt a Dantuinon zajló ütközetben még mindig az életükért küzdenek a harcosok, megtámadnak egy Jediket szállító űrhajót, s olyan személyek mozognak a háttérben, akiknek a cselekedetei akár az egész háborúra hatással lehetnek…

 

Meglepően összetett intrika-háló bontakozik ki a szemünk előtt, melyben nem csupán Erő-használók, de „egyszerű” katonák és fejvadászok is érintettek. Talán ez az egyetlen negatív pontja is a képregénynek: túl sok szereplőt próbál mozgatni, ettől pedig olykor kuszának tűnik a cselekmény. Miután – ellentétben például a filmekkel vagy a regényekkel – nincs idő hosszas kifejtésre (A Birodalom véréhez hasonlóan a Veszélyes béke is rövid webképregényként került először a nyilvánosság elé), kevesebb mint száz oldalban kell elbeszélni mindazt az eseménysort, amire mások akár trilógiát is építenének. Kapkodjuk a fejünket a nehezen követhető történések között, ám ha odafigyelünk, jobban „megrágjuk” az információkat, meg is fogjuk érteni – sőt mi több, nagyszerűen fogunk szórakozni.

 

Rob Chestney és Alex Sanchez párosa ugyanis kifejezetten érdekes és izgalmas momentumokat vetett papírra, a magyar megjelenéseket figyelemmel követő rajongók pedig annak is külön örülhetnek, hogy a mostani képregény elég sok átfedést mutat a háttér, illetve a szereplők terén Paul S. Kemp regényével. Ez már csak azért is fontos, mert a korábban említett folyamatosan pörgő cselekmény miatt nem jutott elég idő a mitológia és a korszak részletes taglalására: viszont aki olvasta az Árulást, fontos (noha nem nélkülözhetetlen) előismeretekre tehet szert. A vizualitás tekintetében sem kell szégyenkeznie a Veszélyes békének, mert bár az emberalakok ábrázolásával nem vagyok megelégedve (túlontúl egyszerűek lettek a figurák), más tekintetben annál szebbnek bizonyult.

 

Kicsit nehézkes történetvezetése ellenére is igen élvezetes kiadványt vehetünk kézbe a Veszélyes békével, már csak azért is, mert egy olyan korszakot ismerhetünk meg kicsit részletesebben, amelyben az alkotók a lehető legjobban próbálták kihasználni a Star Wars univerzumban rejlő lehetőségeket. Látványos űrcsaták és fénykardpárbajok mellett a szemünk előtt bontakozik ki a Régi Köztársaságot beárnyékoló háború, amelynek sorsát nem feltétlenül a hatalmas harcok döntötték el, hanem a háttérben munkálkodó intrikusok. Rob Chestney képregénye mindezt a hangulatot és stílust jeleníti meg, ráadásul elég színvonalasan – remélem, hogy a sorozat harmadik darabja (mely ráadásul lényegesen hosszabb lesz) is hamarosan a polcomon pihenhet.