Interjú: Zenka - 2013. július

Idén novemberben (2013) lesz tíz éves az oldalunk. Ebből az alkalomból interjúsorozatot indítottunk, amelyben bloggereket kérdezünk. Egyrészt kíváncsiak vagyunk, ki, miért és hogyan fogott neki a netes olvasónaplója vezetésének, másrészt egy kis nosztalgia is van bennünk, hiszen amikor 2003-ban elindítottuk honlapunkat, idehaza még nem igazán volt blogolás. Szabó Dominik másodikként Zenkát kérdezi.

 

Kezdetnek kérlek, mutatkozz be, mesélj pár szót magadról, és a Zenka szerint a könyvek blogodról.

 

Zenka vagyok, sok tekintetben nagyon komoly nőszemély, ugyanakkor meg egy igazi idealista. Szeretem a könyveket, a könyvesblog és az írás a hobbim, de igazából én vagyok az az ember, akit mindig minden érdekel, és akinek sosincs ideje semmire. A Zenka szerint a könyvek alapvetően könyves napló, első ránézésre leginkább könyves témákat találhatsz benne, de szeretem belecsempészni a könyvekről szóló bejegyzésekbe önmagam vagy a világról alkotott véleményem.

 

Mióta írod a blogod?

 

A könyvesblogot 2009 júniusától írom, eredetileg a zenkaolvas.freeblog.hu oldalon, majd később a blog átkerült a zenkolvas.blogspot.hu oldalra. A költözködés jelenleg is zajlik.

 

Miért döntöttél úgy, hogy elindítasz egy webnaplót?

 

Voltak már blogjaim a könyvesblog előtt is, de azok személyes blogok voltak, amiket általában addig írtam, amíg nem olvasták az írásaimat túl sokan. Aztán egy ideig novelláztam, később pedig arra gondoltam, mielőtt valami komolyabba kezdenék, jó lenne újra sokat olvasni. Ezzel egyidejűleg kezdett hiányozni az önkifejezés, hogy újra leírhassam a gondolataimat, és természetesen vonzott egy olyan közeg is, ahol mindenki szabadon leírhatja a véleményét. Úgy éreztem, a könyvek és történetek terén nekem is van mondanivalóm, hát leírtam. Az első időszakban komolyan meglepett, hogy bárkit is érdekel, amit én a blogon hablatyolok. Aztán egyre több olvasóm lett, jöttek a kommentek is, és kezdtem rájönni, hogy ha nem is követem mindenben őket, van helyem a könyvesbloggerek között.

 

Manapság mindenki megpróbál egyedi lenni, neked mi a specialitásod?

 

Úgy gondolom, minden blog specialitása az írója maga. Én sosem próbáltam más lenni, nem néztem soha, hogy mivel sikeresek mások, nem figyelek statisztikákat, nem érdekel, hogy külföldön milyen trendek vannak a blogokban. Csak írok, ahogy épp jól esik.

De hogy a kérdésedre is válaszoljak, talán humorosabbnak, de leginkább közvetlenebbnek érzem a blogot a többitől.

Az alapkitűzésem egyébként annyi volt, hogy az olvasó nálam otthon érezze magát, hogy ha olvas egy könyves posztot vagy bármiféle bejegyzést, úgy érezze, mintha ott ülnék mellette, mintha csak neki beszélnék – ezért is van sokszor, hogy poszton belül sokszor visszakérdezek, vagy olyan dologról is csacsogni kezdek, ami nem tartozik feltétlenül egy könyves posztba. A másik célkitűzésem pedig az volt, hogy mindig valahogy benne legyek a posztokban: én és a könyv, tehát a könyv és Zenka. Ha nem látom magam egy posztban, akkor legyintek egyet és törlöm a szöveget. Soha nem publikálok fülszövegszerű írást a blogban, mert azt bárhol el lehet olvasni.

 

Ismered azokat, akik olvasnak?

 

Személyesen csak nagyon kevés olvasómat ismerem. A család, illetve barátok nem olvasnak, de tudják, hogy van egy könyvesblogom. Ugyanakkor rengeteg új barátra, ismerősre találtam a blogom által, olyanokkal, akikkel akár napi szinten tartom a kapcsolatot, vagy megbeszélhetek bármit.

 

Milyen visszajelzések érkeztek eddig a tevékenységedről?

 

Különös dolog, mert néha egész határozott kritikát írok akár népszerű könyvekről is, de eddig csak pozitív visszajelzést kaptam. Én mindig őszintén leírom a véleményem: leírom azt is, ha valami nagyon tetszett és azt is, ha majdnem a falhoz vágtam a könyvet, annyira rossz volt.  Az olvasók ezt várják el egy blogtól. Ha csak jót akarnak olvasni, azt megtehetik a fülszövegekben, meg a kiadók oldalain. Ahhoz, hogy egy blogger hiteles legyen, ahhoz egyszerűen őszintének kell lennie, és azt gondolom, hogy az emberek értékelik ezt az őszinteséget. Ráadásul az én véleményem csak egy vélemény a százból. Semmivel sem több és semmivel sem kevesebb a másokénál, soha nem helyezem magam mások elé, és azt hiszem, ezt érezni.

Ugyanakkor megint csak szerencsésnek érzem magam, mert az olvasóim kommunikálnak velem, és minden egyes vélemény hozzátesz valamit a posztokhoz. Nem írom egyedül a blogot, nem érzem, hogy ott ücsörgök az elefántcsont tornyomban… Legalábbis a legtöbb esetben nem ezt érzem.

 

Mostanában egyre többen nyitnak könyves és filmes blogot. Mit gondolsz, mi lehet ennek a hátterében?

 

Talán picit bátrabbak lettek az emberek – megjegyzem, néha igazi vélemény nélkül kezdenek ezekbe a blogokba, de a dolog úgy is kiforrja magát: kiderül ki lesz kitartó és ki hagyja abba az első buktatók után. Blogot nyitni egy dolog, fenntartani a saját érdeklődésünket és persze mások érdeklődését már más kérdés. Nem egyszerű dolog.

 

Szeretnél esetleg változtatni a blogodon, vagy számodra tökéletes ez a mostani állapot?

 

A blogom folyton változik, de szerintem ezt sokan nem veszik észre. A külcsín engem kevésbé érdekel, a tartalom terén vannak általában újítások, születnek új rovatok, amik aztán vagy bejáratott témák lesznek vagy sztornózom őket. De a stílus az marad és szerintem ez a lényeg.

 

Hol látod most magad a többiek között, és mit gondolsz, hol leszel mondjuk öt év múlva?

 

Mint mondtam, nem érdekelnek a rangsorok, sem a statisztikák. Nem a számokért blogolok. Sosem akartam a legjobb vagy legnépszerűbb lenni. Engem az érdekel, hogy legyen egy közösség, akikkel a blog segítségével beszélgethetek, kommunikálhatok, persze minél nagyobb, annál jobb, de nem ez a cél.

Diplomatikus válasz talán, de akkor is leírom, szerintem jó időben kezdtem el írni. Ma nehezebb elindulni, mint akkoriban. S hogy mi fog történni öt év múlva? Valószínű nem fogok könyvesblogot vezetni, vagy ha fogok is, ritkábban írok majd…

 

Mik a hosszú távú terveid?

 

Szeretnék egy könyvtárszobát, szeretnék rátalálni rengeteg jó könyvre, szeretnék megvitatni pár érdekes témát másokkal és szeretnék picit kevesebbet olvasni és többet írni…

 

Végezetül azt szeretném kérni, hogy nevezz meg egy bloggert, akivel szeretnél egy hasonló interjút látni – kérlek, azt is mondd el, hogy miért őt választottad.

 

Hosszas tanakodás után PuPillára esett a választásom (http://pupillaolvas.blogspot.hu/) , mert ő az a blogger, akinek minden, de minden posztja szórakoztató, és külön szeretem azokat a bejegyzéseit, ahol az angol „szakkifejezésekről” és szlengről ír. Ráadásul ugyanazért a könyvsorozatért rajongunk…

 

Zenka blogja: http://zenkaolvas.blogspot.hu/