A magányos lovas (film)
Írta: Varga Júlia | 2013. 07. 12.
Johnny Depp nem tud meglenni idétlen szerepek nélkül – legalábbis A magányos lovas című film erre a tényre erősít rá.
Adott egy öreg indián, Tonto, aki egy letűnt korról, hősiességről, bajtársiasságról mesél. Feleleveníti az amerikai történelem egyik legdicsőbb – és legcsúnyább – korszakát, a Vadnyugat végérvényes meghódítását. Tonto egyébként félbuggyant, és majdnem tökéletes mása A Karib-tenger kalózai Jack Sparrow-jának. Csak indiánban.
Tonto tökéletes társra talál a törvényen kívüli igazságosztásban egy frissen végzett, kissé szerencsétlen ügyész személyében, és – mint azt egy hasonló kaliberű, amerikai kalandfilmtől várni lehet – a páros számtalan vicces, kínos és szorult helyzetbe kerül. A vég: természetesen happy end.
A ranger-jelölt ügyész leghőbb vágya, hogy a törvény eszközeivel vegye fel a harcot a bűn ellen, ám rövid időn belül rá kell jönnie, hogy nem minden működik úgy, ahogy a honalapító atyák megálmodták. Bár eleinte idegenkedik Tonto társaságától, végül belátja, hogy a halott hollóját etető indián az egyetlen esélye arra, hogy befejezze, amit elkezdett.
A magányos lovas egy tökéletes családi film, izgalmak, látvány, helyzetpoénok, jellemfejlődés és sekélyes tanulságok, mindez komolyabb erőszak, cici és káromkodás nélkül. Egyszeri megtekintésre tökéletesen alkalmas, másra nem nagyon. Aki fogékony az efféle szórakozásra, az biztos nagyon jól fogja magát érezni, aki viszont irtózik a hasonló filmektől, az úgy fogja utálni, ahogy van. A film nagy részét kiteszik a látványos, lovas akciójelenetek és Johnny Depp bohóckodása, a komoly kérdéseket csak finoman, amerikai stílusban érintik, és nem kell magunkat olyan nagyon megerőltetnünk, hogy rájöjjünk, ki az igazi gonosz.
Egy hatalmas problémám viszont volt a filmmel, ez pedig a 4DX vetítés, ami – bár fantasztikus élményt ígér, nem áll másból, mint rázkódó székekből és némi füstből. Sajnos nem tudtam leszakadni arról a gondolatról, hogy ennyi erővel egy Ikarusz buszos utazáson is vetíthették volna, mert körülbelül ennyit tett hozzá a film élményéhez.
Ha valaki nem tud mit kezdeni a nagy nyári iskolaszünetben a kiskamasz gyerekével, akkor nyugodtan vigye el erre a filmre, és még ő maga is szórakozhat egy sort – de nagy csodákat ne várjunk. Csak egy vicces vadnyugati kalandot.