Mit várunk legjobban a Könyvhéten? - 2013

Legtöbben még fel sem ocsúdtunk a tavaszi Könyvfesztivál idején zsákmányolt könyvekből, és máris nyakunkon a Könyvhét! Ami az előző évekhez hasonlóan idén is számtalan új megjelenést, könyvbemutatót, játékot, különlegességet tartogat – nem is beszélve az épp Medárd napjára eső Könyvek Éjszakájáról (szerkesztőségi babonák szerint esni fog – vigyenek esernyőt, nincs jobb módja a csapadék elriasztásának).

Folytatva a hagyományt, ezúttal is megkérdeztük szerkesztőségünk tagjait, a bőséges kínálatból mely könyveket várják legjobban. Bár többen panaszkodtak a megjelenésekre, mégis akadtak, akik nem fértek bele a „keretbe”, azaz nem tudtak egyet választani a sok közül – ami azért jelzi: lesz mit olvasnunk bőven. Reméljük, aki még nem tudja, mivel töltse meg a szatyrát a hétvégén, talál magának valami ínyencséget az általunk nagyon vártak között. Hamarosan érkezünk eme nagyon várt könyvek ajánlóival is!

 

 

Baranyi Katalin

Marosi Ernő: A romanika Magyarországon

Corvina Kiadó

Végre-végre-végre! Folytatódik a Stílusok-korszakok általam nagyon kedvelt, de valamiért elképesztően lassan növekvő sorozata. Eddig valamennyi darabja alapos művészeti monográfia volt ékszerszépségű képeskönyvbe oltva, ráadásul Marosi Ernő korábbi, a gótikáról szóló műve is nagy kedvencem. Ezért nagyon sokat várok a könyvtől, főképp, mivel a hazai romanikáról külön szóló, a gótikával már nem foglalkozó áttekintés negyven éve jelent meg utoljára magyarul. Így máris spórolok a kötetre...

 

 

Bauman Tamás

 

Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

Ad Astra Kiadó

 

A cyberpunk elavulásával (vagy valósággá válásával?) megüresedett egy hely a szívemben, amit az utóbbi időben a poszthumán-szingularitásos téma kezdett betölteni, ami nem csak egy igazán érdekes mozzanata a lehetséges jövőnknek, hanem különlegesen hátborzongató következménye is a 20. század óta egyre gyorsuló technikai fejlődésnek. Mindez pedig nem maradhat meg az irodalom keretein belül, amit az Ad Astra Kiadó is felismert, és ennek a könyvnek a megjelentetésével demonstrál. Kurzweil neve kikerülhetetlen, ha a szingularitásról beszélünk, és ha mindent nem is fogunk magyarul olvasni, örülök, hogy legalább ez az alapmű elérhetővé válik anyanyelvünkön. Én legalábbis már nagyon-nagyon várom!

 

 

Galgóczi Móni

 

Agatha Christie: A nagy négyes

Európa Könyvkiadó

 

Rossz pillanatban „íródott”, a kényszer szülte, ráadásul még 1927-ben (úristen, milyen régen), szokatlanul erősen érződik rajta Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-történeteinek hatása, állítólag mégis Poirot egyik legszenzációsabb és egyben legszokatlanabb kalandjának lehetünk tanúi benne, ahol ellenfele nem is egy, de még csak nem is két, hanem rögtön négy ember: egy kínai, egy amerikai, egy francia és egy rejtélyes idegen. Rajtuk kívül van még egy eltűnt angol tudós, egy gazdag világutazó, egy tehetséges amerikai sakkozó, meg még egy csomó mindenki egy csomó helyszínen, egy sakk- és egy sárga jázmin rejtély, valamint mérgezés, áramütés, gázolás, torokvágás és fejre mért ütés. Izgi, nem? A mű a szó szoros értelmében véve nem is regény, sokkal inkább laza novellafüzér, ami valahogy mégis összeáll kerek egésszé, ez pedig nem lehet teljesen a véletlen műve, szóval ideje, hogy végre találkozzunk egymással… a könyv és én…

 

 

Galgóczi Tamás

 

Camilla Läckberg: Vészmadár

Animus Kiadó

 

Magyarul ez már a harmadik vagy negyedik regénye az írónőnek, és mivel az első nagyon tetszett, ezt a könyvét is kíváncsian várom. Nem csak azért, mert skandináv és krimi (ez ma már önmagában nem garancia a kiemelkedő olvasnivalóra), hanem mert a fülszöveg szerint valóságshow is szerepel a történetben. Ilyesmit eddig csupán Ben Elton tollából olvastam, ezért mondhatni felcsigázta érdeklődésemet a beharangozó - vajon miként élik meg északon az ilyen műsort? Ott is a taktikáról meg a manipulációról szól? És hogy lehet mindezt összepászítani a krimiszállal? Már csak néhányat kell aludni és kiderül.

 

 

Hegyi Zoltán

 

Erdős Virág: Ezt is el

Magvető Könyvkiadó

 

Van például ez a részlet: „...földre vetett ágyban / isten tudja hányban / a nézd-ben meg a nos-ban / minden ilyen fosban / az inkriminált szavakban / a privatizált tavakban / a bűnben és a bírában /a kortárs magyar lírában...” A versnek az a címe hogy Hol. És szól. Arról, hol élsz. Meg hogy hol van az „ahol”, a „zsarnokság”, a „van”, hol maradt játszásiból továbbra is éppen olyan elviselhetetlenül elviselhető, csak olyan továbbra is függesztett függés. Az élet. Hogy milyen az íze a világnak. S mindez gyermekversi könnyedséggel és piaci kofa szintű éles őszinteséggel. Költészeti szociográfia. Szociografika szavakból. Vagy csak egyszerűen jelenlét? Tolja a képembe, akár zaklatásnak is vehetném a verseit, olyan könyörtelenül személyesen. Ezért várom nagyon, ezért is várom Erdős Virág Ezt is el című kötetét. Azért várom, hogy zaklasson. Fel. Azt hiszem az irány a lényeg. Hogy „fel” taszigálna e líra.

 

 

Hollóssy Amadea

 

Jasper Fforde: Egy regény rabjai

Cor Leonis Kiadó

 

Az idei felhozatal nem hoz annyira lázba, mint például a tavalyi, de akad néhány kötet, amit feltétlenül szeretnék a magaménak tudni. Leginkább Jasper Fforde: Egy regény rabjai című művére ácsingózom. A Thursday Next sorozat kezdő kötete, A Jane Eyre eset 2008-ban jelent meg, odáig voltam érte, de sajnos a kiadó nem folytatta a következő résszel. Érthető módon nagyon megörültem, hogy a Cor Leonis ezt az elárvult-elfelejtett sorozatot is a szárnyai alá vette, és az idei Könyvhétre megjelenteti a Lost in a Good Bookot Egy regény rabjai címmel. Alig várom, hogy olvashassam Thursday soron következő kalandjait, és remélem, megvan még a dodója.

 

 

Kovács Tímea

 

Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma

Ad Astra Kiadó

 

Nem sűrűn fordul elő velem, hogy beleszeressek egy könyvborítóba – túl sokszor csalódtam már külsőségek alapján ítélve – most mégis ez történt. S az internetes visszajelzéseket figyelve, nem csak velem. Még az Ad Astra Kiadó egyébként félelmetesen igényes és egyedi borítói közül is kiemelkedik a Jessie Lamb testamentuma a maga szépiás-rózsaszínes színvilágával, borzongató semmibe ugró lánykájával, akit mintha én (az olvasó-képnéző) ragasztanék oda cellux-szal az esőcseppes üvegre. Meg akarnám vajon állítani a lány ugrását?

S ha már a kép felkavart, nyilván utánaolvastam a könyvnek és szerzőjének – bevallom, a mára istenesen túllihegett tinidisztópia-divat után voltak kétségeim. Ám a kiadó választásaiban még nem csalódtam, és azért az a Man Booker-díj jelölés sem „tipikus” tinifőszereplős sci-fire utal. Úgyhogy várom. Nagyon. Hogy meggyőzzenek.

 

 

Mezei Attila

 

Emir Kusturica: Hogy jövök én a képbe?

Libri Könyvkiadó

 

Anno a legkedvesebb főszerkesztőm volt az, aki nagyjából azt mondta: „Ezt a filmet meg kell nézned”. Ez a film az Underground volt. Aztán jött a többi. Nem sorolom és nem is állítom, hogy mind láttam. Volt szerencsém meghallgatni Kusturica együttesének – Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra – a munkáit és élőben is láttam őket.

Mind a filmek, mind a zene, mind a színpadi „show” tetszett/tetszik. Akkor miért ne próbálnám megismerni közelebbről ezt az embert?

 

 

 

Németh Beatrix

 

Junot Díaz: Oscar Wao rövid, de csodálatos élete

Cor Leonis Kiadó

 

Hogy miért várom ezt a könyvet, azt rendkívül egyszerűen és viszonylag tömören meg tudom fogalmazni: Díaz bizony jó. Szókimondó, adott esettben inkább nyers, kifinomultan szatirikus, képes gúnyt űzni önmagából, a gyökereiből, pedig a melldöngető nacionalizmus korában ez nem bátor lépés.  Származásával kapcsolatos sztereotípiákat erősít meg és dönt le, görbe tükröt tart a társadalom elé és persze veszettül szórakoztató.

A Pulitzer-díjat sosem adták ajándékba, ezért a regényéért pedig megkapta. A történet és karakterek teljesen mások, mint az Így veszíted el esetében voltak, de a gyökerek, ahonnan minden ered ugyanazok. Igaz erre lehet mondani, hogy nincs benne több, hogy kit érdekelnek a dominikai bevándorlók, no meg az ő helyzetük, de ha bárki veszi a fáradságot arra, hogy figyelmesen elolvassa, azon kapja majd magát, hogy jól szórakozik, miközben komoly, emberi sorsokat befolyásoló kérdéseken rágódik, és korábban még csak észre sem vette.  Bemászik az ember bőre alá, megmutatja, mi van belül. Hiába nem vagyok dominikai, vagy bevándorló, de még csak egy sci-fi imádó, könyvmoly fiú sem.

No igen, ezt mind várom Oscar Waotól, mert Díaz számomra már bebizonyította, hogy képes erre. Sőt, még sokkal többre is.

 

 

Szabó Dominik

 

Lőrinczy Judit: Ingókövek

Ad Astra Kiadó

 

Elmélkedek magamban, hogy tulajdonképpen miért is várom Lőrinczy Judit első regényét, de egyszerűen nem találom a választ. Az írónőtől mindeddig még nem olvastam semmit, így a személye nem lehet megfelelő indok. A világháború-közeli művektől is inkább menekülni szoktam, a fegyverropogás és agóniába süllyedt emberek fájdalma nem olyan könnyed téma, hogy azonnal belevessem magam. Persze adott egy szimpatikus kiadó, akiktől eddig gyakorlatilag csak jót olvastam, valamint egy mutatós borító - de ennyire csak nem lehetek sznob, hogy külsőségek alapján döntök (közben pedig dehogynem lehetek...). Akárhogy is, valami vonz a könyv felé: talán csak annak ígérete, hogy most valami különlegeset, valami varázslatosan szívhez szólót fogok a kezembe venni. Remélem, így lesz.

 

 

Tóth Éva:

 

Scott Turow: Ártatlan

Agave Kiadó

 

Furcsán hangzik, ha fantasy rajongóként a könyvheti könyvek közül egy krimi megjelenése hoz leginkább lázba? Szerintem annyira nem. Mentségemül három ok szolgáljon. Az egyik, hogy a fantasy és sci-fi kínálat olyan bőséges, hogy bizony nem tudok közülük választani és az egyiket a másik elé rangsorolni, egyszerűen mindet akarom. A másik mentségem, hogy amit annyira szerettem volna, hogy szinte remegtem érte, az mégsem jelenik meg. Végül az utolsó kifogásom, hogy a jelen kötet előzményét, az Ártatlanságra ítélve című regényt alig pár héttel ezelőtt olvastam és az élmény nagyon telibe talált, mondhatni lehengerelt. Az Ártatlantól is hasonló színvonalat várok el. Húsz év telt el a korábbi események óta és nagyon érdekel, hogy milyen hatással volt kedvenc ügyészemre az eltelt időszak, hogyan dolgozta fel a következményeket. Már előre dörzsölöm a tenyerem, hogy újra konfliktusba fog kerülni a korábbi ellenfelével és persze nagyon érdekel, hogy most mi állhat a háttérben, ki akarja bemártani és hogyan mászik ki a csapdából. Irány újra a tárgyalóterem és a jogi csűrcsavarás!

 

 

Turán Beatrix

 

Junot Díaz: Oscar Wao rövid, de csodálatos élete

Cor Leonis Kiadó

 

Junot Díaz nemrég megjelent novelláskötete, az Így veszíted el nagyon tetszett, nem is annyira a tartalom, hanem inkább a szerző rendkívül erőteljes, eleven, érzéki, szenvedélyes-melankolikus stílusa miatt. Remélem, Díaz stílusa ebben a regényben is valami hasonló lesz, és akkor biztosan szeretni fogom. Mindenesetre kíváncsi vagyok erre a könyvre.

 

 

 

 

 

Uzseka Norbert:

 

Jasper Fforde: Egy regény rabjai

Cor Leonis Kiadó

Minthogy a Thursday Next sorozat első részét (A Jane Eyre eset) még az első megjelenésekor, 2008-ban olvastam, nem csak nagyon várom a folytatást, de egyben aggódok is, hogy mire fogok emlékezni. Mert ilyen furfangos, miriádnyi utalással teli, sajátos világú könyv nem terem ám minden bokorban. Olyan, hogy el lehet veszni benne (az elején mondjuk azért, mert annyira egyedi és különleges, de aztán rááll az ember), szóval jó a cím. Ha meg még dodók is lesznek benne (a 17. század végére kipusztult, igen mókás mauritiusi madárfaj), márpedig az elsőben voltak, akkor úgyis megvesz kilóra. Irodalombolondoknak egyszerűen kötelező.