Főkép

Robert van Gulik (1910-1967), a holland diplomata és sinológus legendás hírű sorozatát, a Di bíró nyomozásairól szóló történeteket 2011-ben kezdte el kiadni a Sorozat Könyvek Kiadó. Az egyedülálló vállalkozás, amely először jelenteti meg magyarul a középkori Kínában lejátszódó valamennyi detektívesetet, mégpedig időrendi sorrendben, most az ötödik kötettel folytatódik. A majom és a tigris két kisregényt tartalmaz, melyekben két gyilkosság, egy csempészés és egy rablóbanda leleplezésének titkára derül fény.

 

Gulik akkor talált rá leendő hősére, amikor érdeklődő és kínai ritkaságokat gyűjtő diplomataként lefordított angolra egy 18. századi kínai regényt, amely a legendás hírű, de valóban létezett kínai járásfőnök, későbbi igazságügy-miniszter, Di Dzsen-csie (630-700) történetét beszélte el. A szöveggel való foglalatoskodás nem csak a második világháború zavaros, igazi kutatásra alkalmatlan időszakában foglalta le a különc hollandot, hanem – miután Gulik saját kezű illusztrációival kísérve 1949-ben megjelent – egy tizenhat kötetes detektívregény-sorozat megírására ihlette.

 

Di bíróról annyit lehetett tudni, hogy mindig is szerette az igazságot, s hosszú ideig járásfőnök, vagyis magisztrátus volt különböző kis- és nagyvárosokban, mígnem élete végén felfigyeltek tehetségére és hűségére, s egész Kína miniszterévé tették. Konkrét tetteiről azonban csak a 18. századi regény, a Di Gong An évszázadokkal későbbi tudósítása maradt fenn. Így Gulik számos nyomozást találhatott ki számára, melyeket 1950-től kezdve folyamatosan írt meg, bennük a bíró – kitalált – életének hol egyik, hol másik időszakával foglalkozva, majd utólag időrendi sorrendbe rendezte a kalandokat. A könyveken jól látszik szerzőjük kiterjedt érdeklődése és nagy tudása, hiszen akár az öltözködés, étkezés vagy lakberendezés, akár a családi, vallási vagy jogi ügyek, akár a hetedik századi kínai irodalom és művészet témája merül fel a történetekben, mindig minden pontos, izgalmas és hiteles. Mivel Gulik kiváló illusztrátor is volt, korhű képekkel kísérte könyveit: a Tang-kori bíró történetének rajzai a Ming-kori könyvművészetet idézik, amellyel Gulik külön tanulmányban is foglalkozott.

 

Az első kisregénynek, A majom reggelének már az indítása is utal a szerző személyiségére. Gulik, aki a szanszkrit ábécé, a kalligrafikus íráshoz használatos tuskövek és a Ming-dinasztia erotikus könyvművészete mellett szakkönyvet írt a gibbonmajom ábrázolásáról is a keleti kultúrákban, ebben a történetben éppen egy gibbont használt az isteni beavatkozás eszközéül. Di bíró nyomozása egy játékos kedvű kismajom megszelídítésével kezdődik, aki egy csodálatos smaragdgyűrűt hoz el neki. Vajon honnan szerezhette? S mi köze a gyűrűnek az erdei kunyhóban talált idős, véres férfihullához, akinek furcsa módon négy ujját is levágták a bal kezéről? Alvilági leszámolásról lenne szó? Vagy talán ahhoz a csempészbandához kapcsolható az öreg csavargó meggyilkolása, amelyet Di bíró annyira szeretne letartóztatni? De: egyáltalán csavargó volt a férfi? S hogyan került a bűnesetbe a kihívó szépségű vándorlány, a patikus, a zálogos és a titokzatos Pék? A kisregényben két bűntény is megoldódik, miközben Di bíró mindössze egy nap alatt felgöngyölíti a szálakat.

 

A második regény, amely stílszerűen A tigris éjszakája címet viseli, egészen más hangulatú. A kedélyes és a maga útján haladó nyomozás helyett Dinek itt egy magányos udvarházban kell nyomoznia, amelyet az árvíz elzárt a közeli erődtől és minden összekötetése megszakadt a katonasággal és Di kísérőivel. Ráadásul egy kegyetlen rablóbanda, a Szárnyas Tigrisek ostromolják, s támadásuk alighanem sikerrel is jár majd, amint az eső eláll, és a hold feljön. Dinek egyetlen éjjel áll a rendelkezésére, hogy megmentse a házat, lakóit és az árvíz elől idemenekült szegényeket, valamint hogy kiderítse, hogyan és miért kellett meghalnia nem sokkal az ő érkezése előtt az amúgy is gyenge és beteges tulajdonos fiatal és művelt leányának. Hová lettek az aranyrudak? Ki ismerhette a kulcsok rejtélyét? Léteznek-e valódi kísértetek? Mire jó a sárkányeregetés? Milyen titkot rejt a halott lány övboga? A rövid, izgalmas történetben minden kérdésre választ kapunk.

 

Az újabb Di bíró-könyv kellemes olvasmány lehet a történelmi krimik kedvelőinek és a kínai irodalom és kultúra rajongóinak, de azoknak is ajánlom, akik egyszerűen csak jó szövegű, érdekes regényt szeretnének olvasni. A szerző rajzaival illusztrált, remekül fordított két kisregény megéri a felfedezést!