Hír: Könyvfesztivál-újdonságok 2013 - Európa Könyvkiadó

A XX. Könyvfesztivál néhány újdonságára hívjuk fel a figyelmet.

 

Gabriela Adameşteanu: Futó viszony

 

Gabriela Adameşteanu Futó viszony című regénye a kortárs román irodalom újabb kiemelkedő alkotása. A politikát és a történelmet nem a nagy eseményeken keresztül ábrázolja, hanem a rejtett, szabad szemmel láthatatlan útjait mutatja meg, azt, ahogyan alattomosan beépül az emberek magánéletébe, mindennapi valóságába.

Letiţia Arcan férjes asszony, és titkos szerelmi viszonyt folytat egyik munkatársával, Sorin Olaruval. Viszonyuk két évtizeden át tart, örökös kilátástalan jelenben, miközben fegyelmezetten élik nyilvános életüket a Bukarest közepén álló vörös csillagos ház ötödik emeletén működő kommunista intézetben. A látszatra és főleg nappali fényben egyszerű, tiszta szerelmet és kiegyensúlyozott szexuális kapcsolatot kérdések, indokolt és alaptalan gyanúsítgatások, dilemmák, gyötrelmek terhelik. Mivel a Securitate által bemikrofonozott világban szeretik egymást, minél inkább megnyílnak egymás előtt, annál bizonytalanabbakká válnak nemcsak saját személyüket illetően, hanem a másik kitárulkozásával szemben is.

 

Fordította: Koszta Gabriella

Oldalszám: 448 oldal

Ára: 3400 Ft

 

 

Háy János: A mélygarázs

 

Három szereplő. Egy történet. Mindhárom áldozat, mindhárom elkövető és azok is ők hárman, akik véletlen keverednek az eseményekbe. Egy férfi és két nő. Három szerelem utáni élet és egy valahai szerelmi viszony három sarka, s egy készülődő titokzatos bűntett. Mit jelent élni, érezni, kötődni, sorsot építeni? Mit jelent egy olyan világban lenni, ahol minden élet egyedi és autentikus, de az életek közös világa telis-teli van hamissággal. Számvetés azzal, ahogy élünk és éltünk, s egyben sors- és korkritika A mélygarázs. Sodró monológok, meghökkentő gondolatfutamok, a múlt és az életépítés kendőzetlen feltárása. Szembesítés képzeteinkkel és tévképzeteinkkel.

 

Oldalszám: 268 oldal

Ára: 3200 Ft

 

 

Jože Hradil: Képek – arc nélkül

 

A Muraszombatban élő Jože Hradil kiválóan ismeri és hosszú évtizedek óta fordítja irodalmunk nagyjainak műveit. Jókaitól Weöres Sándoron át Dragomán Györgyig sok-sok fontos magyar szerző művét ültette át szlovénra. Kiadói szerkesztőként mindig is a magyar irodalom nagykövete volt, aki olyan komolyan vette a küldetését, hogy tizenkét év kutatómunkájával szótárat is szerkesztett a két nyelv és a két nép szomszédsága jegyében. Munkássága nyilvánvalóan utal kettős – szlovén és magyar – eredetére: Hradil szülőföldje hol nyelvi, hol politikai, hol földrajzi szempontból állandóan határvidéknek számított, s mint ilyent hatványozottan érintették a XX. század kataklizmái.

Jože Hradil ezúttal szerzőként mutatkozik be, családregényt írt: élete regényét, amelyben hitelesen jeleníti meg felmenői közt önmagát is, az örökké változó, huzatos történelem viharaiban helyt állni, tájékozódni vágyó szlovén (vagy magyar?) értelmiségit.

 

Fordította: Körtvélyessy Klára

Oldalszám: 424 oldal

Ára: 3500 Ft

 

 

Amir Gutfreund: A mi holokausztunk

 

Amir Gutfreund (1963) az izraeli Haifában született, alkalmazott matematikát tanult, majd a légierőben szolgált, ahonnan alezredesi rangban szerelt le. A mi holokausztunk volt az első regénye, amelyért megkapta a Jad Vasem (a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) Buchman-díját.

Az önéletrajzi elemekkel átszőtt regény arról szól, hogy az író és húga, Effi hogyan találkoztak gyerekkorukban a holokauszt kérdésével, és hogyan vált Amir a téma valóságos megszállottjává, hogyan kutatta a rejtőzködő múltat, míg annak minden borzalmas titka fel nem tárult előtte.

Holokauszt-túlélő szülők gyermekeiként, mivel kevés élő rokonuk volt, környezetükből gyűjtöttek maguknak rokonokat, nagybácsikat, unokatestvéreket, nagyszülőket. Egyikük sem beszélt a múltjáról, arról, hogy mi történt velük „odaát”, mondván, a gyerekek még nem elég idősek ahhoz, hogy megtudhassák a részleteket. Ők azért mindenféle ravaszkodással, makacsul kutatják a titkokat, és egy-egy mozzanatot sikerül is kinyomozniuk, de Amir csak később, amikor már elég idős, tudja összerakni a képet a végül megnyíló forrásokból.

 

Fordította: Rajki András

Oldalszám: 588 oldal

Ára: 3500 Ft

 

 

Konrád György: Vendégkönyv

 

Új könyvéről írja Konrád György: „Miért Vendégkönyv? Az olvasóval kölcsönösen vendégül látjuk egymást. (…) Mi ez a könyv? Válogassunk az alábbi válaszok közül. Tudósítás egy tudatból. Szövegpassziánsz. Esszénaplóregényszörnyeteg. Elmecsavargás és monomániák. Bőbeszédű prózavers, amelynek minden mondata egyenrangú, némelyik jobb, a másik rosszabb. (…) Átszerkesztett régebbi darabok. Akkor úgy tetszett meg, most meg így, tömörítem, élesítem, áthelyezem, leválasztom róla a nyűgös szomszédmondatot. Időskori szigor és szeszélyeskedés. Észrevételek egy tartásról. Az ember iránti humanista hízelgés felfüggesztése, de a mizantrópia is megunható. Más nincs, csak mi, emberek. Mondhatnám, hogy szedjük össze magunkat, és térjünk észhez, ők meg mondhatnák, hogy elég volt belőlem, mulassak a szobámban, vagy sétáljak föl a Szent György-hegyre, és mossam meg az arcomat az oroszlános címerű kút vízében, amihez hasonló jókat az olvasónak is kívánok.”

 

Oldalszám: 772 oldal

Ára: 5400 Ft

 

 

Viktor Pelevin: S. N. U. F. F.

 

Pelevin posztapokaliptikus világában egy égben lebegő hatalmas gömbben, Bizánciumban él az emberiség szupermodern technológiával felszerelt elitje, s az alatta elterülő óriási síkságon senyvednek az orkok groteszk diktatórikus társadalmukban, amely ellen a bizánciumiak minden évben indítanak egy kis háborút. A Cirkuszban halomra gyilkolják az orkokat, s az erről készült filmfelvételek, a „sznaffok” jelentik a mindennapi szórakozást.

Pelevin ezúttal is egészen áradó fantáziával teremt meg egy világot, amely lehetővé teszi, hogy abszurd filozófiai gondolatait újabb megvilágításban tárja az olvasó elé, s azt is, hogy egy nagyszerű sztorin keresztül tűnődjön el azon, mi a szerelem, mi az élet, mi az ember.

 

Fordította: M. Nagy Miklós

Oldalszám: 652 oldal

Ára: 3600 Ft

 

 

Giorgio Pressburger: A fehér közök törvénye

 

Pressburger György 1956-ban, tizenkilenc évesen hagyta el Magyarországot. Giorgio Pressburger ma az olasz nyelvű európai irodalom egyik legkiválóbb művelője. Magyar is, olasz is, európai is. Úgy közép-európai, ahogy Rilke vagy Kafka volt az – akivel egyébként a mélyen átélt és gondolatilag egészen végletes konzekvenciákat hozó, igen alaposan feldolgozott zsidó hagyomány közössége is rokonítja.

A fehér közök törvénye már címében is mintha a Kabbalát, a Zóhárt idézné. Más – csakis irodalmi – kérdés persze, hogy a szóban forgó törvény – mely szerint nem a szavak, hanem a betűk számítanak: a „fényből születő sötétség”, avagy a „sötétségből táplálkozó fény” titkos, igazi üzenete a betűk fehér közeibe, a semmibe van írva –, tehát hogy „a fehér közök törvénye” a valóságos Zóhárban aligha létezik.

A bűvös felismerhetetlenségig stilizált Nyolcadik Kerület, a mesebeli (és csak számunkra, magyar olvasók számára hihető) nevű utcák kulisszái közt Shermann Jenők, Polák Adélok, Spitzer doktorok és Rosenwasser Izsákok jönnek-mennek. Egészségesek és betegek. Orvosok. Halálraítéltek. Pressburger könyve olyasmiről szól, amiről szólni végső soron elkerülhetetlen. Amiről nem lehet: a fehér közökről, csakugyan.

 

Fordította: Magyarósi Gizella

Oldalszám: 184 oldal

Ára: 2700 Ft

 

 

Jevgenyij Popov: Vodkára vodkát

 

A magyarul A hazafi lelke című regénye, valamint folyóiratokban megjelent számos cikke és elbeszélése alapján ismert Popov évtizedek óta a kispróza legnagyobb orosz mestere, akinek műveit világszerte rendszeresen megjelentetik.

Elbeszéléseiben ott van az összes „orosz mítosz”: hősei vodkát isznak, másnaposak, ezért újra vodkát isznak, lopnak, káromkodnak, kegyetlenek, de lelkük mélyén szenvednek, megbánják bűneiket; ott a saslik, a sós uborka, a harmonikaszó… Ugyanakkor Popov novelláiban ennél több, sőt egészen más is van. Műveinek orosz világa más orosz világ, mint a közkeletű orosz mítoszoké, miközben sem leleplezni, sem kiforgatni nem akarja, hanem a másféle lényegét akarja megtalálni.

Az a háromkötetes kiadás, amely a jelen válogatás alapjául szolgált, a legnagyobb orosz bestsellerkiadónál jelent meg 2010-ben, amikor Popov az egyik legdivatosabb új orosz irodalmi díj, a Triumf kitüntetettje lett, s méltatói a „legoroszabb orosznak” nevezték.

 

Fordította: Goretity József, Holka László, Kisbali Tamás, Kiss Ilona, M. Nagy Miklós

Oldalszám: 424 oldal

Ára: 3400 Ft

 

 

Vámos Miklós: Húrok

 

A Vámos Miklós-sorozat következő kötete a szerző két korábbi írását tartalmazza. Az elsőről, a Teniszezz velemről!-ről a szerző így vall: „E könyv tárgy a Tenisz. Ha szenvedélyes játékos vagy, nem kell magyaráznom, mi abban az érdekes. Ha még életedben nem volt ütő a kezedben, kiderülhet számodra, mit vesztesz […] Kapsz mindehhez némi filozófiát, külföldi teniszszakkönyvekből és -lapokból összeolvasott tippeket, ráadásként moralizálást, lélekrajzot, önvallomást.”

A másodikról, a Ha én Bródy volnék-ról pedig így ír Vámos Miklós: „B. J. tevékenysége véglegesen és visszavonhatatlanul beleivódott a magyar kultúrába. Immár három nemzedék számára az ő dalszövegei jelentették a belépőjegyet a magyar költészethez. […] B. J. intézmény és jelenség.”

 

Oldalszám: 532 oldal

Ára: 3500 Ft