Várólista - 2013. február / 2
Írta: Szilvási Krisztián | 2013. 02. 10.
Folytatjuk sorozatunkat, amelyben minden héten néhány általunk várt ígéretes újdonságról esik szó.
Könyv: Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Várható megjelenés: 2013. február 14.
A New York Times kritikusa, Jonathan Mahler azt mondta a Hadd forogjon a nagyvilágról, hogy „az egyik leg(meg/fel)rázóbb, legmélyebb regény, amelyet évek óta olvastam”. Még hozzátehette volna, hogy (éppenséggel) New York-ról, és akkor máris adódna a kérdés: egy született ír hogyan képes ennyire szenzációt keltő képet rajzolni a világ legismertebb városáról? Colum McCann ugyanis 1965-ben, tősgyökeres família tagjaként született Írországban. Ma már persze NY-ban él, a Hunter College művészeti programjának köszönhetően a szépírás professzora, valamint rendszeres előadója a svájci székhelyű European Graduate School-nak. Eddig 7 könyve jelent meg (már jön a nyolcadik is), amelyeket összesen 35 nyelvre fordítottak le, mellettük pedig újságokba és időszaki kiadványokba is ír. A Hadd forogjon a nagyvilág 2009-ben elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award), 2011-ben pedig az ír International IMPAC Dublin Literary Award elismerését. A regény címe különben Lord Tennyson Locksley Hall című versének az egyik kulcssora, és azért passzol tökéletesen McCann könyvéhez, mert az említett „forgás” a regény poétikájára és történetére egyaránt jellemző.
A Hadd forogjon a nagyvilág egyik cselekményszála Philippe Petit lenyűgöző légi mutatványától indul, aki 1974-ben átsétált a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között. Ebben a kontextusban a regény izgalmasan kapcsolódik 9/11 toposzához, és még inkább New York irodalmi-kulturális mitológiájához. A történet másik szála viszont nem a magasban, hanem a mélyben játszódik, egy prostituált kálváriáját és bírósági perét követhetjük nyomon. Colum McCann könyvében szokatlan irodalmi technikát alkalmaz a többszörös főhős megjelenítéssel, hiszen összesen 11 élettörténet kerül bemutatásra a lapokon, s mindegyik külön, saját fejezetben. A különböző karakterek, események és motívumok azonban olykor majdhogynem láthatatlan idegkötélpályákon keresztül kapcsolódnak össze, miáltal az olvasó fejében vertikálisan és horizontálisan is strukturált kép rajzolódik ki New York városának életéről. A mondanivaló emellett merész, de elgondolkodtató, miszerint az egyensúly előfeltétele a feszültségek maximalizálása. Egy interjúban McCann a szándékáról elmondta, hogy arra akart rámutatni, a melodramatikus feszültségek jelen vannak mindennapjainkban – akkor is, ha halálos „magasságokban” járunk, és akkor is, ha teljesen átlagéletet élünk. Külön érdekesség meg a Hadd forogjon a nagyvilághoz, hogy McCann és a zenész Joe Hurley írtak közösen egy dalciklust a regény alapján The House That Horse Built (Let the Great World Spin) címmel, ahol a narráció a Tillie nevű főhős perspektívájából zajlik. Na most már mi is kíváncsiak vagyunk!
Könyv: Gerald Seymour: Tagadható halál
Kiadó: Kossuth Kiadó Zrt.
Várható megjelenés: 2013. február 14.
A hírszerzéssel kapcsolatos kémtörténetek világa legalább olyan vonzó, mint a szinte földöntúli képességekkel megáldott titkosügynökök tevékenysége. Hogy a kettő egy és ugyanaz? Nos, nem minden esetben, viszont az olyan aktivitás, amely összekapcsolható a titkos (rejtélyes, földalatti, háttérben folyó… stb.) jelzőkkel, szinte félsikernek tekinthető a mai összeesküvés-gyanús hétköznapokban élő rajongók szemében. Na de korántsem mindegy, kinek a tollából kerül ki az említett történet. A brit Gerald Seymour – aki immár 29 regénynél jár – két irodalmár fiaként született, nem meglepő tehát, hogy a tavistock-i bentlakásos Kelly College-ban érettségizett, majd BA diplomát szerzett modern történelemből a londoni University College-ban. Újságíróként kezdte az ITN-nél 1963-ban olyan témákkal, mint az angliai nagy vonatrablás, Vietnám, Írország, a müncheni olimpiai mészárlás vagy mondjuk a palesztin katonai csoportosulások. Első könyvét (Harry’s Game) 1975-ben publikálta, ezután lett főállású író, számos könyvéből tévéfilm is készült. A Tagadható halál a 28. regénye (2011), amelynek története a hősiesség, az agyafúrt macska-egér harc, valamint a szeptember 11-i New York-i eseményeket máig feldolgozni képtelen nyugati világ erkölcsi dilemmái köré szerveződik.
A regényben a brit hírszerzés merényletre készül a Mérnök ellen, aki az Irakban és Afganisztánban elesett brit katonák négyötöde életének kioltásáért felelős pokolgépek kiagyalójaként ismert. Az angol titkosszolgálat tudomására jut, hogy hamarosan elhagyja iráni otthonát, már csak azt kell kideríteni, pontosan mikor és hová utazik. Danny „Borz” Baxter lehallgató tiszt feladata, hogy a mostoha körülmények között egyetlen pillanatra se veszítse szem elől a Mérnök házát, hátha egy elejtett szóból kiderítheti az utazás részleteit. Ám egyben azt is tudja, hogy csak magára számíthat, mert ha felfedezik, a brit kormány mindent tagadni fog, és természetszerűleg nem áll ki mellette. A rendkívül részletes cselekmény révén tisztán áthallik Gerald Seymour ügynökökkel való szolidaritása – felülemelkedve azon, hogy a szakma az évtizedek alatt jócskán banális témaként kezelte a kérdést. A sztori sokoldalúsága pedig biztosítja, hogy az olvasó betekintést kaphasson a személyes és drámai háttértörténetekbe is, mint a támogatást nyújtó afganisztáni hálózat, a londoni MI6 ügynöksége, valamint az amerikai biztonsági kapcsolatok. Seymour újságírói tapasztalata biztosítja az aprólékos kutatásokban rejlő háttérinformációk hitelességét, amelyekből munkái során sohasem enged. Így a Tagadhatatlan halál nemcsak kitűnő bizonyítéka annak, hogy az életkor előrehaladtával nem feltétlenül veszít az ember a tehetségéből, hanem annak is, hogy egyes írók esetében ugyanazon témák tucatszori feldolgozása sem vezet fásultsághoz és önismétléshez. Ez pedig nem kis erény, sőt!
Könyv: Dr. Qanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén
Kiadó: I.P.C. Könyvek
Várható megjelenés: 2013. február 15.
Az sem egyszerű, ha valaki lemond a gyökereiről, vagy eltépi és elhagyja a gyökereit, de létezik fordított eset is: valaki, aki determinisztikusan magában hordozza a gyökereket, ám azok a gyökerek sosem voltak az anyaföldben, de most oda „kényszerülnek”. Szóval ez is nehéz, ha nem még nehezebb életfordulat. Qanta A. Ahmed pakisztáni származású, muszlim vallású brit állampolgár. Londonban nőtt fel, majd a New York-i Állami Egyetemen járt orvosi képzésre, hogy a belgyógyászat, a tüdőbetegségek, az alvászavarok és a sürgősségi ellátás professzoraként végezzen. 2000-ben azonban lejárt az amerikai vízuma, a megújítását pedig elutasították. S bár végül sikerült megoldani a problémát, Qanta úgy érezte, 31 évesen szüksége van arra, hogy kipróbálja magát az USA-n kívül is, így elszegődött két évre Szaúd-Arábiába, egy rijádi elit kórház intenzív osztályára. A láthatatlan nők földjén ezen időszak élményei alapján írt memoár. Dr. Qanta A. Ahmed hazájában óriási szaktekintélynek számít. Tiszteletbeli professzora a skóciai Glasgow Caledonian University-nek, s számos vezető újság prominens szerkesztőjeként és publicistájaként ő az első muszlim nő, akit kiválasztottak a Cambridge-i Egyetem „2010 Templeton-Cambridge Journalism Fellow in Science and Religion” közösségi tagságára, amelynek célja a nagyközönség tájékoztatása különböző tudományos és vallási kérdésekben.
A regényben tehát Qanta Rijádba érkezvén végre belélegezheti az igazi muszlim életformát, ahol örömmel veti bele magát a muzulmán hit kézzelfogható valóságába. Aztán csakhamar szembesül mindazzal, ami oly távol áll az amerikai (és nyugati) szemlélettől: az államilag irányított szélsőséges vallási rendőrség elnyomásával, valamint a női jogok és lehetőségek semmibe vételével (tilos például vezetniük is, s még a műtőasztalon is takarniuk kell az arcukat). De persze ott is jelen vannak a gazdagok kiváltságai és a határtalan luxus, amiket roppant szellemes stílusban tár az olvasók elé. Az első napon felölti a hagyományos és kötelező női viseletet, az abaját, és megkezdődik izgalmas felfedezőútja, melynek során az elutasításon és a kezdeti idegenségérzeten túllépve újraalkotja képét a nőiségről, az iszlámról, a szaúdi társadalomról. A regény során terítékre kerülnek a férfi-női kapcsolatok, a felsőosztály élete, a szülői szerepek, az esküvők és válások, a munka intézménye, a barátság fogalma. Csak a megélhető szabadság az, amely szó szerint nem létezik ezen a földön. Qantát szinte sokkolja az az Amerika-ellenesség is, amely a 9/11-i események után bontakozott ki keleten, s ezáltal kapunk teljes, őszinte részletekbe menő képet a Szaúd-Arábiában zajló modern- és középkor, „cadillac és teve” konfliktusokkal terhes, lármás összecsapásairól. A láthatatlan nők földjén rendkívül gondosan ábrázolt, alapos leírása egy olyan világnak, amely a vallásos fiatal lányok akaratában azért már megérett a változásra, a teokratikus konzervativizmus óvatos elutasítására. Dr. Qanta A. Ahmed leírása kihagyhatatlan olvasmánynak ígérkezik.
Könyv: Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Várható megjelenés: 2013. február 14.
A New York Times kritikusa, Jonathan Mahler azt mondta a Hadd forogjon a nagyvilágról, hogy „az egyik leg(meg/fel)rázóbb, legmélyebb regény, amelyet évek óta olvastam”. Még hozzátehette volna, hogy (éppenséggel) New York-ról, és akkor máris adódna a kérdés: egy született ír hogyan képes ennyire szenzációt keltő képet rajzolni a világ legismertebb városáról? Colum McCann ugyanis 1965-ben, tősgyökeres família tagjaként született Írországban. Ma már persze NY-ban él, a Hunter College művészeti programjának köszönhetően a szépírás professzora, valamint rendszeres előadója a svájci székhelyű European Graduate School-nak. Eddig 7 könyve jelent meg (már jön a nyolcadik is), amelyeket összesen 35 nyelvre fordítottak le, mellettük pedig újságokba és időszaki kiadványokba is ír. A Hadd forogjon a nagyvilág 2009-ben elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award), 2011-ben pedig az ír International IMPAC Dublin Literary Award elismerését. A regény címe különben Lord Tennyson Locksley Hall című versének az egyik kulcssora, és azért passzol tökéletesen McCann könyvéhez, mert az említett „forgás” a regény poétikájára és történetére egyaránt jellemző.
A Hadd forogjon a nagyvilág egyik cselekményszála Philippe Petit lenyűgöző légi mutatványától indul, aki 1974-ben átsétált a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között. Ebben a kontextusban a regény izgalmasan kapcsolódik 9/11 toposzához, és még inkább New York irodalmi-kulturális mitológiájához. A történet másik szála viszont nem a magasban, hanem a mélyben játszódik, egy prostituált kálváriáját és bírósági perét követhetjük nyomon. Colum McCann könyvében szokatlan irodalmi technikát alkalmaz a többszörös főhős megjelenítéssel, hiszen összesen 11 élettörténet kerül bemutatásra a lapokon, s mindegyik külön, saját fejezetben. A különböző karakterek, események és motívumok azonban olykor majdhogynem láthatatlan idegkötélpályákon keresztül kapcsolódnak össze, miáltal az olvasó fejében vertikálisan és horizontálisan is strukturált kép rajzolódik ki New York városának életéről. A mondanivaló emellett merész, de elgondolkodtató, miszerint az egyensúly előfeltétele a feszültségek maximalizálása. Egy interjúban McCann a szándékáról elmondta, hogy arra akart rámutatni, a melodramatikus feszültségek jelen vannak mindennapjainkban – akkor is, ha halálos „magasságokban” járunk, és akkor is, ha teljesen átlagéletet élünk. Külön érdekesség meg a Hadd forogjon a nagyvilághoz, hogy McCann és a zenész Joe Hurley írtak közösen egy dalciklust a regény alapján The House That Horse Built (Let the Great World Spin) címmel, ahol a narráció a Tillie nevű főhős perspektívájából zajlik. Na most már mi is kíváncsiak vagyunk!
Könyv: Gerald Seymour: Tagadható halál
Kiadó: Kossuth Kiadó Zrt.
Várható megjelenés: 2013. február 14.
A hírszerzéssel kapcsolatos kémtörténetek világa legalább olyan vonzó, mint a szinte földöntúli képességekkel megáldott titkosügynökök tevékenysége. Hogy a kettő egy és ugyanaz? Nos, nem minden esetben, viszont az olyan aktivitás, amely összekapcsolható a titkos (rejtélyes, földalatti, háttérben folyó… stb.) jelzőkkel, szinte félsikernek tekinthető a mai összeesküvés-gyanús hétköznapokban élő rajongók szemében. Na de korántsem mindegy, kinek a tollából kerül ki az említett történet. A brit Gerald Seymour – aki immár 29 regénynél jár – két irodalmár fiaként született, nem meglepő tehát, hogy a tavistock-i bentlakásos Kelly College-ban érettségizett, majd BA diplomát szerzett modern történelemből a londoni University College-ban. Újságíróként kezdte az ITN-nél 1963-ban olyan témákkal, mint az angliai nagy vonatrablás, Vietnám, Írország, a müncheni olimpiai mészárlás vagy mondjuk a palesztin katonai csoportosulások. Első könyvét (Harry’s Game) 1975-ben publikálta, ezután lett főállású író, számos könyvéből tévéfilm is készült. A Tagadható halál a 28. regénye (2011), amelynek története a hősiesség, az agyafúrt macska-egér harc, valamint a szeptember 11-i New York-i eseményeket máig feldolgozni képtelen nyugati világ erkölcsi dilemmái köré szerveződik.
A regényben a brit hírszerzés merényletre készül a Mérnök ellen, aki az Irakban és Afganisztánban elesett brit katonák négyötöde életének kioltásáért felelős pokolgépek kiagyalójaként ismert. Az angol titkosszolgálat tudomására jut, hogy hamarosan elhagyja iráni otthonát, már csak azt kell kideríteni, pontosan mikor és hová utazik. Danny „Borz” Baxter lehallgató tiszt feladata, hogy a mostoha körülmények között egyetlen pillanatra se veszítse szem elől a Mérnök házát, hátha egy elejtett szóból kiderítheti az utazás részleteit. Ám egyben azt is tudja, hogy csak magára számíthat, mert ha felfedezik, a brit kormány mindent tagadni fog, és természetszerűleg nem áll ki mellette. A rendkívül részletes cselekmény révén tisztán áthallik Gerald Seymour ügynökökkel való szolidaritása – felülemelkedve azon, hogy a szakma az évtizedek alatt jócskán banális témaként kezelte a kérdést. A sztori sokoldalúsága pedig biztosítja, hogy az olvasó betekintést kaphasson a személyes és drámai háttértörténetekbe is, mint a támogatást nyújtó afganisztáni hálózat, a londoni MI6 ügynöksége, valamint az amerikai biztonsági kapcsolatok. Seymour újságírói tapasztalata biztosítja az aprólékos kutatásokban rejlő háttérinformációk hitelességét, amelyekből munkái során sohasem enged. Így a Tagadhatatlan halál nemcsak kitűnő bizonyítéka annak, hogy az életkor előrehaladtával nem feltétlenül veszít az ember a tehetségéből, hanem annak is, hogy egyes írók esetében ugyanazon témák tucatszori feldolgozása sem vezet fásultsághoz és önismétléshez. Ez pedig nem kis erény, sőt!
Könyv: Dr. Qanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén
Kiadó: I.P.C. Könyvek
Várható megjelenés: 2013. február 15.
Az sem egyszerű, ha valaki lemond a gyökereiről, vagy eltépi és elhagyja a gyökereit, de létezik fordított eset is: valaki, aki determinisztikusan magában hordozza a gyökereket, ám azok a gyökerek sosem voltak az anyaföldben, de most oda „kényszerülnek”. Szóval ez is nehéz, ha nem még nehezebb életfordulat. Qanta A. Ahmed pakisztáni származású, muszlim vallású brit állampolgár. Londonban nőtt fel, majd a New York-i Állami Egyetemen járt orvosi képzésre, hogy a belgyógyászat, a tüdőbetegségek, az alvászavarok és a sürgősségi ellátás professzoraként végezzen. 2000-ben azonban lejárt az amerikai vízuma, a megújítását pedig elutasították. S bár végül sikerült megoldani a problémát, Qanta úgy érezte, 31 évesen szüksége van arra, hogy kipróbálja magát az USA-n kívül is, így elszegődött két évre Szaúd-Arábiába, egy rijádi elit kórház intenzív osztályára. A láthatatlan nők földjén ezen időszak élményei alapján írt memoár. Dr. Qanta A. Ahmed hazájában óriási szaktekintélynek számít. Tiszteletbeli professzora a skóciai Glasgow Caledonian University-nek, s számos vezető újság prominens szerkesztőjeként és publicistájaként ő az első muszlim nő, akit kiválasztottak a Cambridge-i Egyetem „2010 Templeton-Cambridge Journalism Fellow in Science and Religion” közösségi tagságára, amelynek célja a nagyközönség tájékoztatása különböző tudományos és vallási kérdésekben.
A regényben tehát Qanta Rijádba érkezvén végre belélegezheti az igazi muszlim életformát, ahol örömmel veti bele magát a muzulmán hit kézzelfogható valóságába. Aztán csakhamar szembesül mindazzal, ami oly távol áll az amerikai (és nyugati) szemlélettől: az államilag irányított szélsőséges vallási rendőrség elnyomásával, valamint a női jogok és lehetőségek semmibe vételével (tilos például vezetniük is, s még a műtőasztalon is takarniuk kell az arcukat). De persze ott is jelen vannak a gazdagok kiváltságai és a határtalan luxus, amiket roppant szellemes stílusban tár az olvasók elé. Az első napon felölti a hagyományos és kötelező női viseletet, az abaját, és megkezdődik izgalmas felfedezőútja, melynek során az elutasításon és a kezdeti idegenségérzeten túllépve újraalkotja képét a nőiségről, az iszlámról, a szaúdi társadalomról. A regény során terítékre kerülnek a férfi-női kapcsolatok, a felsőosztály élete, a szülői szerepek, az esküvők és válások, a munka intézménye, a barátság fogalma. Csak a megélhető szabadság az, amely szó szerint nem létezik ezen a földön. Qantát szinte sokkolja az az Amerika-ellenesség is, amely a 9/11-i események után bontakozott ki keleten, s ezáltal kapunk teljes, őszinte részletekbe menő képet a Szaúd-Arábiában zajló modern- és középkor, „cadillac és teve” konfliktusokkal terhes, lármás összecsapásairól. A láthatatlan nők földjén rendkívül gondosan ábrázolt, alapos leírása egy olyan világnak, amely a vallásos fiatal lányok akaratában azért már megérett a változásra, a teokratikus konzervativizmus óvatos elutasítására. Dr. Qanta A. Ahmed leírása kihagyhatatlan olvasmánynak ígérkezik.