Főkép

Nem is olyan régen, nosztalgikus hangulatban elővettem és elhelyeztem a lejátszómban az együttes 1980-as mozifilmjét, az AC/DC: Let There Be Rock címűt. A kép és a hang ugyan nem a legjobb, de még így is átjön, micsoda energia, bizonyítási vágy jellemezte annak idején a világhír kapuján dörömbölő srácokat. Jó volt újra látni, hogy az időközben megboldogult Bon Scott munkásfazonja mennyire jól állt ennek a zenének, és persze Angus eszelős gitározása még a mai szemmel nézve is valami hihetetlen. A zene pedig a rájuk jellemző, minden cicomától mentes egyszerű rock, amit hívhatunk buginak, rock’n’rollnak, vagy bárminek az égadta világon, az emberiség jelentős része tudni fogja, miről van szó, és emlékszik arra, hogyan kezdődik a „Thunderstruck” vagy a „Back In Black”.
 
Közben eltelt pár év, és bizony alaposan megváltozott a világ, zenék jöttek és mentek, mi több, az AC/DC sem ugyanaz, mint hajdanán. Ki gondolta volna, hogy túlélik Bon halálát? Vagy ki sejtette, hogy a koncerteket egyszer majd nem a „Hells Bells” nyitja? Persze ez hamar lekerült az első helyről, hiszen már 1983-ban más volt az élő fellépések nyitószáma. Bár volt szerencsém élőben látni őket, igazából sosem voltam oda a végtelenségig nyújtott koncertverzióikért, és Angust sem istenítettem soha gitártudásáért.
 
A mostani koncertfelvétel előélete ott kezdődik, hogy 2008-ban megjelent a Black Ice stúdiólemezük, és az együttes világ körüli turnéra indult. Ennek egyik állomása volt az argentin főváros, Buenos Aires, ahol több emlékezetes koncertet adtak. Ez később megjelent DVD verzióban, Live at River Plate címen. Majd eltelt némi idő, és a hanganyagot kiadták dupla CD lemezen, ami azért érdekes, mert ezt megelőzően utoljára 1992-ben csináltak hasonló albumot (Live), szóval ideje volt azokra is gondolniuk, akik nem a tévé képernyője előtt akarják élőben hallani őket.
 

A program simán elmegy best of-nak, hiszen az utolsó lemezről (Black Ice) csak négy nótát játszanak, a többi pedig az évtizedek alatt felhalmozott dalkincs legjavát képviseli. Van itt „Back In Black”, „Dirty Deeds Done Dirt Cheap”, „Whole Lotta Rosie”, „For Those About To Rock (We Salute You)” – szóval tényleg a kedvenceket porolták le megint. Számomra kellemes meglepetés, hogy csak két szám esett áldozatául a szólisztikus felfogásnak, a „The Jack” valamivel több, mint tíz perces, a „For Those About To Rock (We Salute You)” majd húszperces változatát csak a rajongóknak tudom tiszta szívvel ajánlani. Az alábbi videó egy korábbi koncertből való, és azt példázza, hogy mire képesek, ha nem szól rájuk senki sürgetően:
 
 
A hangzásra nem lehet panasz, mondjuk ennyi év tapasztalat és ekkora költségvetés birtokában ez szégyen is lenne, mind a zenekar, mind a közönség jól hallatszik. Bár a DVD-n szembetűnő volt a múló évek pusztítása a tagságon (például Angus homloka szemlátomást egyre magasabb), ez hál’ istennek a CD-n nem befolyásol semmit, legfeljebb az a sikeréhség, bizonyítási vágy hiányzik belőlük, ami 1980-ban még megvolt. De ezekkel a slágerekkel a tarsolyukban már nyilvánvalóan elég, ha csak egyszerűen élvezik a zenét, a koncertet. Ez pedig érződik. Akárcsak az, hogy Phil Rudd ül a doboknál. Bármikor hajlandó vagyok arról vitatkozni bárkivel, hogy Chris Slade technikásabb dobos elődjénél-utódjánál, de azt is elismerem, hogy élőben Rudd hihetetlen húzással dobol, és az istenien megírt gitárriffek mellett neki köszönhető, hogy ennek a zenének ilyen hatása van a hallgatóra (azért ennek ellenére sem kéne cigiznie koncert közben – ez persze csak a DVD-n látszik).
 
Fogalmam sincs, mi jöhet még ezután, de ha a következő tíz évben nem tesznek le semmi újat az asztalra, akkor sincs gond, eddigi pályafutásuk során annyi jó lemezt csináltak a pár feledhető mellett, hogy bőven van mit hallgatnia az egyszeri rajongónak, aki ha olvasnivalóra vágyik, nyugodtan kézbe veheti a róluk szóló könyvet (Phil Sutcliffe: AC/DC - High Voltage Rock `N` Roll).


Az együttes tagjai:
Angus Young – gitár
Malcolm Young – gitár
Brian Johnson – ének
Phil Rudd – dob
Cliff Williams – basszusgitár
 
A lemezen elhangzó számok listája:
CD 1
1. Rock N Roll Train
2. Hell Ain’t A Bad Place To Be
3. Back In Black
4. Big Jack
5. Dirty Deeds Done Dirt Cheap
6. Shot Down In Flames
7. Thunderstruck
8. Black Ice
9. The Jack
10. Hells Bells
 
CD 2
1. Shoot To Thrill
2. War Machine
3. Dog Eat Dog
4. You Shook Me All Night Long
5. T.N.T.
6. Whole Lotta Rosie
7. Let There Be Rock
8. Highway To Hell
9. For Those About To Rock (We Salute You)
 
Diszkográfia:
High Voltage (1975)
T.N.T. (1975)
High Voltage (1976)
Dirty Deeds Done Dirt Cheap (1976)
Let There Be Rock (1977)
Powerage (1978)
If You Want Blood (You`ve Got It) (1978) koncert
Highway to Hell (1979)
Back in Black (1980)
For Those About to Rock (We Salute You) (1981)
Flick of the Switch (1983)
Fly on the Wall (1985)
Blow Up Your Video (1988)
Live at Donnington(1992) koncert
The Razors Edge (1990)
Ballbreaker (1995)
Live from the Atlantic Studios (1997)
Let There Be Rock: The Movie (1997)
Stiff Upper Lip (2000)
Black Ice (2008)
Live at River Plate (2012) koncert