Interjú: Massár Mátyás – 2012. december

A Zenit sorozat egy éves évfordulója, és egy új regény megjelenésének alkalmából Massár Mátyást kérdezte Szabó Dominik a Magyar Írószövetség SF Szakosztályának őszvégi estjén a sorozat, és egyáltalán a magyar könyvkiadás jövőjéről.
 
Most, hogy így már egy év eltelt a Zenit sorozat indulása óta, hogy értékelnéd az elmúlt egy esztendőt?
 
Mindenképpen pozitívan. Egyrészt a példányszám meglepett – tudni kell, hogy Magyarországon, főként a fantasy-ben, magyar névvel kiadni egy kötetet nagyon nagy merészség. Mi ezt megléptük, meg kellett lépnünk, mert a könyvek jó része Magyarországon, vagy Budapesten (is) játszódik, s egyszerűen hiteltelen lett volna angolszász írói névvel megjelenni.
Ezen kívül sikeres olyan szempontból is, hogy sokan megkerestek minket, akik csatlakoznának a Zenithez. Most már ott tartunk, hogy sajnos nem tudunk ennyi szerzőnek teret adni, igyekszünk a legjobbakat írásokat kiválogatni a beérkezettek közül.
 
Ezek szerint akkor a fogadtatása is megfelelt? Tehát mind vásárlói, mind akár kritikai részről szerették és megismerték a könyveket?
 
A kritikai rész szintén meglepett, mert nagyon pozitív fogadtatása volt a sorozatnak.
Az anyagiakról nem tudok igazán nyilatkozni, ez inkább kiadói kérdés. Bízom benne, hogy a példányszám elegendő lesz ahhoz, hogy a sorozat talpon maradjon. Jelenleg elég nehéz életben tartani bármit a könyvpiacon.
 
Vagyis hosszú távra terveztek, még elég sokáig olvashatjuk a Zenit sorozat köteteit?
 
Feltétlenül. Eleve úgy volt kigondolva a kiadói terv és a sorozat is, hogy az egyes kötetekből fokozatosan épüljön ki a háttér. Az összefüggések még nem bontakoztak ki, több könyvre van szükségünk ahhoz, hogy ezek láthatóvá váljanak. Nagyon fontos a számunkra, hogy minden regény önállóan is élvezhető legyen, minden író a saját stílusában tudjon publikálni – így még nehezebb összerakni egy mozaikképet, több megjelenésre van szükségünk ahhoz, hogy fel tudjon épülni rendesen.
 
 
Említetted, hogy elég sok szerző megkeresett titeket a megjelenéssel kapcsolatban. Hogy látod, megfelelnek az elvárásaitoknak? Egyáltalán, találni olyan tehetséges írókat, akik felkészültek az első regényre?
 
Sümegi Attila nevét kell megemlítsem, aki később csatlakozott a Zenit-gárdához, de most megjelent regénye, a Bezár a fény tökéletes válasz a kérdésre – első könyv, de egyáltalán nem érezni ezt rajta. Remek olvasmány.
Persze nem azt mondom, hogy minden első könyvet ki kell adni. Távolról sem. Ahogy azt sem mondom, hogy minden szerzőjelöltből szerző lesz. Ráadásul a Zenit, a földi háttér miatt, nehezebb feladat egy kezdő írónak.
 
Korábban is hasonló osztott univerzumokba írtál regényeket. Miben különbözik, mitől több a Zenit sorozat, mint a többi hasonló magyar osztott világ (Mysterious Universe, M.A.G.U.S., stb)?
 
Alapvetően hasonló, itt is egy írói gárda dolgozik össze, ugyanazokon a lépcsőkön kell végiglépdelni a kötetek illesztésekor, összehangolásakor. A fő különbség, hogy a háttérvilág a földi valóság, így sokkal inkább a történelmi tényekhez kell igazodnunk, mint egy többé-kevésbé koherens világleíráshoz. Ebből következik az is, hogy kötetlenebb a sorozat – az írók sokkal szabadabban választhatnak háttérelemeket.
 
Mennyire készült el előre a világ történelme, mennyire terveztétek meg előre a sorozat főbb irányvonalát?
 
Létezik egy terjedelmes dokumentum, amiben kronológiához kötve rögzítettük a Zenit szempontjából fontos eseményeket – nem árulok el vele titkot, hogy Atlantisztól a jelen korig nyúlik, bár igaz, az utolsó évszázadokban sűrűsödik igazán bejegyzésekkel. Maga a dokumentum folyamatosan bővült a regények írása közben, ahogy bővül most is.
Végig azzal a hozzáállással dolgoztunk, hogy semmi sincs rögzítve egészen addig, amíg egy regényben nem kerül leírásra, és még akkor is nyitva hagytuk a lehetőséget, hogy újraértelmezzünk eseményeket. Ezért is rövidek a könyvekben a narrációk, igyekszünk mindent a szereplők szemszögén keresztül bemutatni.
 
A közeljövőben talán az Ódor Ákos regényét hallottam, hogy várható…
 
Igen, elméletben április környékén várható Ákos regénye, készen vagyunk a szerkesztéssel is, igazából a kiadói ütemezést várjuk, hogy mikor jelenhet meg.
 
Az utána lévő kötetekről tudsz bármit mondani?
 
Van több felkérésünk is. Egyrészt a Balor szeme – amit én írtam – következő részén már dolgozom, de Horváth György Ólompegazusának – ami talán a legsikeresebb volt a sorozatból – is várható a folytatása. De a többiek is, akik már megjelentek, dolgoznak új regényeken, illetve van két olyan könyvünk is, aminek a beillesztésénél tartunk. Jövőre nem hiszem, hogy meg tudunk jelenni négynél több kötettel, de meglátjuk.
 
Az eddigi kötetek inkább a sorozat megismerésére, a felfedezésére koncentráltak. Várhatóak olyan nagy horderejű, világformáló regények, amelyek az egész Zenit univerzumra hatással vannak?
 
Igen. Már a kezdetek kezdetén leszögeztük, hogy ciklusokban gondolkozunk. Az első könyvek bemutatják a világot és felvezetnek főbb szereplőket. Már készül olyan kötet, ahol több regény szereplője együtt (és egymás ellen) dolgozik majd. Ahol a különböző finoman felvezetett szálak egybefűződnek és értelmet nyernek. Tervezünk egy zárókötetet, ami a Zenit szempontjából egyszerre befejezés és újrakezdés, egy új ciklus kezdete.
 
Minden egyes könyv kicsit más stílus jelent, tehát gondolom az írók saját maguk személyiségét és stílusukat próbálták belevinni. Mennyire tudatos ez, és mennyire engedsz teret ennek, mint szerkesztő?
 
Ez tudatos és cél is volt. Azt gondolom, hogy nem helyes, ha egy írót megpróbálunk belekényszeríteni egy olyan keretbe, ami neki nem elég. Az igazán jó könyvek eleve feszegetik a kereteket. Ez a Zenitnél cél volt, és azt gondolom, hogy jól sikerült. Az egyszerű, könnyű kalandregénytől kezdve a komor, kemény, már-már kegyetlen írásokig minden belefér a sorozatba, és azt gondolom, hogy az olvasók is értékelik, ha az író meglepi őket.
 

 
Elég régóta már a fantasztikus irodalom tagja vagy, hogy látod, milyen tendenciák fedezhetők fel a művek minősége, megjelenése, mennyisége között?
 
Azt gondolom, hogy nagyon nehéz Magyarországon, magyar íróként fantasy-t publikálni. Sok bírálat éri a hazai fantasy szerzőket, és ugyanakkor megdöbbentő, hogy olyan kötetek nem jelenthettek meg eddig, mint Sümegi Attila előbb említett műve.
Jó lenne, ha több teret tudnánk adni a hazai szerzőknek, ha valahogy könnyebben eljutnának a kiadókhoz a kezdő írók. A szerkesztők túl vannak terhelve, nehéz követniük a beérkező kéziratokat. Pedig jó lenne. Nem egy olyan kézirat van nálam, amelyet érdemesnek tartok megjelentetni, és próbálok nekik kiadót találni. Remélem, sikerül.
 
Tehát akkor fogadjátok is az új szerzők művét, hogyha szeretnének esetleg csatlakozni a társasághoz.
 
Igen, ez így van. Bárkit várunk szeretettel, még akkor is, hogyha a Zenithez nem illeszkedik az írása, hátha sikerül neki találni lehetőséget a megjelenésre.
 
A magyar könyvpiac egyelőre még nem teljes kihasznált, de már reális lehetősége az elektronikus kiadás, az e-book. Te hogy vélekedsz erről, mennyire látod valós jövőképnek?
 
Regényt már zömében csak e-bookként olvasok, számomra ez nem jövőkép, hanem jelen – bár igaz, nagyrészt nem magyar nyelvű kiadásokról beszélek. Nagyon örülök a térhódításának, követem a fejlődését és drukkolok neki. A hagyományos könyvkiadást pedig másokkal ellentétben egyáltalán nem féltem tőle. A kiadóknak kötelességük tartani a lépést, ez pedig jelen esetben az e-könyvek felé történő nyitást jelenti.
Nagyon fontosnak tartom, hogy megerősödjenek a közösségi alapon működő, regénykritikával, bemutatókkal foglalkozó oldalak (és kétségem sincs afelől, hogy a szerepük egyre jobban felértékelődik majd). Mivel az e-book a szabadságot jelenti – hiszen bárki megjelenhet ilyen formában, az előkészítés költsége töredéke a hagyományos nyomdai útnak –, egyben szükséges iránymutató is, hogy mit érdemes kézbe venni, mit érdemes olvasni.
 
Talán gondolkodtatok is már ilyen megjelenésen?
 
A Zenit-sorozatnál ez kiadói döntés, a magam részéről nagyon örülnék neki. Íróként az a jó, ha minél több olvasóhoz el tud jutni az ember, és az e-book ebben segíthet.
 
Úgy látom, hogy nagyjából követed a magyar fantasztikus megjelenéseket. Tudnál esetleg olyan szerzőt, vagy művet említeni, akit nagyon kiemelkedőnek érzel a 2012-es évből?
 
Személyes kedvencem egy újrakiadás, Kornya Zsolt Sötét álmok című kötete. Nagyon komor írás, ugyanakkor minden oldala, minden mondata zseniális. Imádom azt a könyvet, örülök, hogy újra megjelenhetett. Ha egyetlen regényt kell kiemelnem, ezt választom.
 
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna.
 
Én köszönöm.